Műsorújság

Fordította: Kosztolányi Dezső Elmondja: Szatmári Attila A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette. Szerkesztő: Tar Éva Rádióra alkalmazta és rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

„Vasúton bámulatosan halad az ember. Szeretném ráültetni az egész magyar hazát; néhány esztendő alatt tán kipótolná, amit néhány század alatt elmulasztott a haladásban. Kár, hogy oly rövid még nálunk az egész vasút. Mikor az ember azt gondolja, hogy még csak fölül, már akkor leszáll, s ott van Vácon.” E sorokkal ecsetelte első vasúti élményét Petőfi Sándor barátjának, Kerényi Frigyesnek írt levelében. 175 évvel ezelőtt 1846. július 15-én du-án 3 órakor adták át az első magyarországi gőzüzemű vasútvonalat amely a Pestet Pozsonnyal összekötő vaspálya részeként elsőként Pest és Vác között épült meg. Az első kigördülő vonat utasai között Széchenyi István és Kossuth Lajos is ott volt. A mai Pesti Mesékben mi is vonatra ülünk és Pestet elhagyva Göd állomáson időzünk, ahol az évforduló alkalmából az állomásépületben a Vasparipák és Göd c. kiállítás segítségével elevenítjük fel az első vonatút emlékét. Szabó Zsuzsa a gödi József Attila Művelődési Ház igazgatója és Bátorfi Ildikó helytörténeti kutató vezet körbe bennünket az emlékkiállításon.

Az elmúlt hetek eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A közelmúltban mutatták be Takáts Gyula és Tüskés Tibor levelezése 1959-től 2008-ig, valamint a Dedikált könyvek Takáts Gyula könyvtárában című, a Pro Pannónia Kiadó Alapítvány gondozásában megjelent könyveket. A köteteket szerkesztő Fehér Zoltán Józseffel és Tüskés Anna irodalomtörténésszel, Tüskés Tibor unokájával, Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók:www.propannonia.hu)

A műsorszám támogatója a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara.

J. Kovács Judit drámapedagógus, a Kerekítő foglalkozások megálmodója a Móra Kiadónál megjelent újabb két kiadványát ajánlja figyelmükbe. Magyar Valentin ifjú zongoraművész kapta a legjobb kései Liszt-mű interpretációját jutalmazó különdíjat. Többek között erről is beszélgetünk vele.

Gimnáziumi oktatással bővül a székesfehérvári Szent Imre Általános Iskola és Óvoda. A 2022/2023-as tanévtől már hároméves kortól egészen érettségiig járhatnak egy intézménybe azok, akik a Szent Imrét választják. A több évtizedes múlttal és tapasztalattal rendelkező iskola népszerűvé vált a városban. 1995-ben kezdte meg működését, majd az általános iskola mellett 2007-től az óvódával közös intézménnyé vált. Most pedig a gimnázium is elindulhat. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda nyílt napra hívja azokat az érdeklődő tanulókat, akik jelenleg más iskola 8. osztályos diákjai. Intézmény bemutatásának időpontja: 2021. december 9. A gimnáziumi képzés iránt érdeklődő 8. évfolyamos tanulók szüleit, peidg: 2021. december 15.-én várják az intézménybe. Tájékozódni és jelentkezni a www.szentimreiskolaovoda.hu honlapon lehet.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Az elhangzó novellák az Új Ember c. hetilapban jelentek meg: A tizedes Ünnep és áldozat A tél küszöbén Szilveszteri "tizenkettő" A rendező munkatársai: Varga Zoltán és Szikora József

Kiskőrös és térsége hírek: - Ünnepi műsorokkal hangolódik az Adventre Foktő. - Covid helyzetjelentést adott Hajós polgármestere, oltakozásra buzdít a település vezetője. Debrecen hírei: - A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyei Karitász csoportvezetői találkoztak. - Mágikus vonások címmel nyílt kiállítás.

A Színészbejáróban az idén 80 éves Csikos Sándort mutatjuk be. A Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész nem sokszor került országos reflektorfénybe, hiszen vidéken töltötte pályafutása nagy részét, mégis páratlanul gazdag színészi pályát tudhat magáénak. Csikos Sándor 55 évet töltött a színpadon, ebből közel négy évtizedet Debrecenben, ezalatt mintegy kétszáz szerepet játszott el, és rendezett is. De nem csupán ez teszi meghatározóvá a színházi pályán, hanem az a majdnem három évtizednyi tanítás, amelynek köszönhetően sok száz tanítványt nevelt a versek szeretetére, akik közül csaknem százan lettek színészek vagy rendezők az évtizedek alatt. Több generációt nevelt fel a színházi szakmának, köztük Tenki Rékát, Schell Juditot, Csuja Imrét, Szarvas Józsefet vagy Polgár Csabát. Csikos Sándor most a Színművészeti Egyetemen tanít, itt készítettünk beszélgetést vele, amelyben áttekintjük ezt a gazdag színházi pályafutást.

Gimnáziumi oktatással bővül a székesfehérvári Szent Imre Általános Iskola és Óvoda. A 2022/2023-as tanévtől már hároméves kortól egészen érettségiig járhatnak egy intézménybe azok, akik a Szent Imrét választják. A több évtizedes múlttal és tapasztalattal rendelkező iskola népszerűvé vált a városban. 1995-ben kezdte meg működését, majd az általános iskola mellett 2007-től az óvódával közös intézménnyé vált. Most pedig a gimnázium is elindulhat. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda nyílt napra hívja azokat az érdeklődő tanulókat, akik jelenleg más iskola 8. osztályos diákjai. Intézmény bemutatásának időpontja: 2021. december 9. A gimnáziumi képzés iránt érdeklődő 8. évfolyamos tanulók szüleit, peidg: 2021. december 15.-én várják az intézménybe. Tájékozódni és jelentkezni a www.szentimreiskolaovoda.hu honlapon lehet.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

J. Kovács Judit drámapedagógus, a Kerekítő foglalkozások megálmodója a Móra Kiadónál megjelent újabb két kiadványát ajánlja figyelmükbe. Magyar Valentin ifjú zongoraművész kapta a legjobb kései Liszt-mű interpretációját jutalmazó különdíjat. Többek között erről is beszélgetünk vele.

A veszteségkutatás szempontjából eddig teljesen ismeretlen forrásbázishoz nyúlt Molnár Tibor, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosa, a Nagy Háború blog szerzője Zentán, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában 2021-ben megjelent „In nomine Domini!” A Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című kötetében: a római katolikus egyház holttányilvánítási irataihoz. A római katolikus egyházi joggyakorlat szerint amennyiben egy özvegy újabb egyházi házasságot akart kötni, egyházi holttányilvánítási eljárást kellett lefolytatni, amelynek során teljes erkölcsi bizonyosságot kellett szerezni arról, hogy az eltűntként nyilvántartott katona valóban életét vesztette a háborúban. A kötet azontúl, hogy az elhunyt katonák történeteinek nyomába ered, női történeteket, sorsokat láttat a tanúvallomások alapján: képet kaphatunk a nők kiszolgáltatott helyzetéről a hátországban, a női-férfi kapcsolatokról és a házasság szentségéről a háború alatt. Az egyedi tanúvallomások segítségével eddig ismeretlen, vagy kevésbé dokumentált jelentős katonai események is rekonstruálhatók. Az első ilyen megtalált és feltárt háborús történet a Szávakölpénynél 1914. szeptember 6-án a szerbek által brutális kegyetlenséggel kivégzett 43 hadifogságba esett szabadkai 4-es népfelkelő huszár megrázó erejű története volt. A balkáni halálmars történetén belül a bácskaiak golgotája szintén kizárólag ebből a forrásanyagból volt megismerhető. Molnár Tibort, a zentai Történelmi Levéltár főlevéltárosát, a Nagy Háború blog szerzőjét és Pintér Tamás történészt, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnökét, a nagyháboru blog alapító-főszerkesztőjét, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetőjét, főlevéltárosát kérdeztük.

A Színészbejáróban az idén 80 éves Csikos Sándort mutatjuk be. A Jászai-díjas, Érdemes és Kiváló Művész nem sokszor került országos reflektorfénybe, hiszen vidéken töltötte pályafutása nagy részét, mégis páratlanul gazdag színészi pályát tudhat magáénak. Csikos Sándor 55 évet töltött a színpadon, ebből közel négy évtizedet Debrecenben, ezalatt mintegy kétszáz szerepet játszott el, és rendezett is. De nem csupán ez teszi meghatározóvá a színházi pályán, hanem az a majdnem három évtizednyi tanítás, amelynek köszönhetően sok száz tanítványt nevelt a versek szeretetére, akik közül csaknem százan lettek színészek vagy rendezők az évtizedek alatt. Több generációt nevelt fel a színházi szakmának, köztük Tenki Rékát, Schell Juditot, Csuja Imrét, Szarvas Józsefet vagy Polgár Csabát. Csikos Sándor most a Színművészeti Egyetemen tanít, itt készítettünk beszélgetést vele, amelyben áttekintjük ezt a gazdag színházi pályafutást.

Az elhangzó novellák az Új Ember c. hetilapban jelentek meg: A tizedes Ünnep és áldozat A tél küszöbén Szilveszteri "tizenkettő" A rendező munkatársai: Varga Zoltán és Szikora József

Ma este az ötvenes években, világelső muzsikusok közreműködésével rögzített Bartók-fölvételeket hallunk. Elsőként az 1923-ban, Buda és Pest egyesítésének ötvenedik évfordulójára keletkezett, magyar, román és közel-keleti népzenei elemekből dinamikus, feszültségteli atmoszférát teremtő, láttató erejű Táncszvit szólal meg a Philharmonia Zenekar és Igor Markevich 1954-ben készített lemezéről. A Táncszvit után az 1907-ben, hegedűre és zenekarra írott Két portré magasztos első darabja hangzik föl a Royal Filharmonikusok és Rafael Kubelik 1959-ből való fölvételéről, Steven Staryk hegedűszólójával.