Műsorújság

Fordította: Kosztolányi Dezső Elmondja: Szatmári Attila A felvételt Horváth János és Urbán Péter készítette. Szerkesztő: Tar Éva Rádióra alkalmazta és rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Szabó-Kulcsár Edina magyar szépségkirálynő, modell és műsorvezető. Immár két gyönyörű gyermek édesanyja és feleség. Edina mesél gyermekkoráról, karrierjéről és a családjukról. A beszélgetésben kitérünk a social felületek használatára és arra is, hogy hogyan tud egyszerre sikeres üzletasszony, vállalkozó, édesanya és feleség is lenni.

Mit jelent mindez? Képzeljék el, hogy egy művészeti alkotásról készül egy eredeti, hamisíthatatlan digitális másolat. Ebből a másolatból csak egy van. Ezt áruba bocsátják, és alkalomadtán egy ilyen másolatért sok pénzt fizetnek a gyűjtők. Hogy arról a bizonyos műalkotásról készülnek egyéb másolatok? Nem baj. Sőt, paradox módon az eredeti, egyes számú megjelölt digitális másolat akár még értékesebb lehet ez által.

Vendégeink: Rózsa Balázs agykutató, a Femtonics Kft.ügyvezetője, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (ELKH)csoportvezetője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, és Erőss Loránd, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetézet főigazgatója

A huszadik század magyar irodalmának egyik legjelentősebb tehetsége 100 éve született és 40 esztendeje hunyt el. Ebben a Pilinszky-évben a szaktudomány és a kulturális élet egyaránt számos alkalommal emlékezett meg a költőről. Pályázatok, előadóestek, könyvek, folyóirat-közlések, kiállítások és egyéb megemlékezések tisztelegtek előtte. A legfontosabb mégis olvasóinak, híveinek hűsége és állhatatos ragaszkodása. Ez a terjedelemre nem nagy, súlyában és minőségében annál jelentősebb költészet elkísér bennünket a huszonegyedik században is. Irodalomtörténész vendégem személyes emlékek felidézésével enged bepillantást Pilinszky János költészetének elementárisan megragadó világába.

A 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életműve jelenik meg a Magyar Nemzeti Galéria új kiállításában. A mintegy 120 művet felvonultató tárlat Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi kontextusban mutatja be. A kiállítás egyik kurátorával, Hessky Orsolya művészettörténésszel Farkas Éva beszélgetett. Csillaghálóban címmel Mispál Attila filmrendező Pilinszkyről készített filmsorozatot, amelynek két újabb epizódja kerül képernyőre november 27-én és 28-án. A részletekről Mispál Attilát kérdeztük. Az esetlegesség rétegei című kiállítás finisszázsával zárul a Kertész Imre Intézet Pilinszky-évhez kapcsolódó programsorozata.Erről Szabó Tamás programigazgatót hallják az összeállításban.

Súlyos betegségek, veszteségek, házastársi problémák, családi nehézségek, munkahelyvesztés - számos krízishelyzet, amellyel meg kell birkóznunk életünk folyamán. Nem tudjuk mit hoz a jövő, bizonytalanok lehetünk, egyensúlyunkat veszthetjük. Hogyan állhatunk talpra – miből meríthetünk erőt? Ehhez kívánt kapaszkodót adni az Eleos és a H vitamin - keresztény alapokon álló szervezetek által szervezett rendezvény.

A Szombathelyi Egyházmegye és a domonkos rend közösen emlékezett meg Szombathelyen az egyházmegye védőszentjéről és a domonkos rendtartomány alapításának 800. évfordulójáról. A jubileum alkalmából konferenciát tartottak, amelyet az idén elhunyt művészettörténész, dr. Zsámbéky Monika emlékének szenteltek.A műsorban dr. Tóth Ferenc Szent Márton-kutatásainak legújabb eredményeiről írt könyvéről, dr. Zágorhidi Czigány Balázs pedig a domonkosok magyarországi történetéről és a barokk kolostorokról korábban készült kiállításról beszél.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

„Vasúton bámulatosan halad az ember. Szeretném ráültetni az egész magyar hazát; néhány esztendő alatt tán kipótolná, amit néhány század alatt elmulasztott a haladásban. Kár, hogy oly rövid még nálunk az egész vasút. Mikor az ember azt gondolja, hogy még csak fölül, már akkor leszáll, s ott van Vácon.” E sorokkal ecsetelte első vasúti élményét Petőfi Sándor barátjának, Kerényi Frigyesnek írt levelében. 175 évvel ezelőtt 1846. július 15-én du-án 3 órakor adták át az első magyarországi gőzüzemű vasútvonalat amely a Pestet Pozsonnyal összekötő vaspálya részeként elsőként Pest és Vác között épült meg. Az első kigördülő vonat utasai között Széchenyi István és Kossuth Lajos is ott volt. A mai Pesti Mesékben mi is vonatra ülünk és Pestet elhagyva Göd állomáson időzünk, ahol az évforduló alkalmából az állomásépületben a Vasparipák és Göd c. kiállítás segítségével elevenítjük fel az első vonatút emlékét. Szabó Zsuzsa a gödi József Attila Művelődési Ház igazgatója és Bátorfi Ildikó helytörténeti kutató vezet körbe bennünket az emlékkiállításon.

Az elhangzó novellák az Új Ember c. hetilapban jelentek meg: Bizonnyal étel Közjáték A rendező munkatársai: Varga Zoltán és Szikora József

A huszadik század magyar irodalmának egyik legjelentősebb tehetsége 100 éve született és 40 esztendeje hunyt el. Ebben a Pilinszky-évben a szaktudomány és a kulturális élet egyaránt számos alkalommal emlékezett meg a költőről. Pályázatok, előadóestek, könyvek, folyóirat-közlések, kiállítások és egyéb megemlékezések tisztelegtek előtte. A legfontosabb mégis olvasóinak, híveinek hűsége és állhatatos ragaszkodása. Ez a terjedelemre nem nagy, súlyában és minőségében annál jelentősebb költészet elkísér bennünket a huszonegyedik században is. Irodalomtörténész vendégem személyes emlékek felidézésével enged bepillantást Pilinszky János költészetének elementárisan megragadó világába.

Debrecen hírei: - Debrecen szeretné megidézni a korábbi évek adventi hangulatát. - Önkénteskedéssel töltötték az Ifjúsági Világnapot a görögkatolikusok Debrecenben. Kiskőrös és térsége hírek: - Ünnepi díszekbe öltözik Kalocsa az adventi időszakban. - Összeállt a Homokmégyi Advent forgatókönyve.

Az elmúlt hetek eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A közelmúltban mutatták be Takáts Gyula és Tüskés Tibor levelezése 1959-től 2008-ig, valamint a Dedikált könyvek Takáts Gyula könyvtárában című, a Pro Pannónia Kiadó Alapítvány gondozásában megjelent könyveket. A köteteket szerkesztő Fehér Zoltán Józseffel és Tüskés Anna irodalomtörténésszel, Tüskés Tibor unokájával, Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók:www.propannonia.hu)

Súlyos betegségek, veszteségek, házastársi problémák, családi nehézségek, munkahelyvesztés - számos krízishelyzet, amellyel meg kell birkóznunk életünk folyamán. Nem tudjuk mit hoz a jövő, bizonytalanok lehetünk, egyensúlyunkat veszthetjük. Hogyan állhatunk talpra – miből meríthetünk erőt? Ehhez kívánt kapaszkodót adni az Eleos és a H vitamin - keresztény alapokon álló szervezetek által szervezett rendezvény.

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A 19. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak az életműve jelenik meg a Magyar Nemzeti Galéria új kiállításában. A mintegy 120 művet felvonultató tárlat Szinyei fő műveit magyar és nemzetközi kontextusban mutatja be. A kiállítás egyik kurátorával, Hessky Orsolya művészettörténésszel Farkas Éva beszélgetett. Csillaghálóban címmel Mispál Attila filmrendező Pilinszkyről készített filmsorozatot, amelynek két újabb epizódja kerül képernyőre november 27-én és 28-án. A részletekről Mispál Attilát kérdeztük. Az esetlegesség rétegei című kiállítás finisszázsával zárul a Kertész Imre Intézet Pilinszky-évhez kapcsolódó programsorozata.Erről Szabó Tamás programigazgatót hallják az összeállításban.

Az elmúlt hetek eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A közelmúltban mutatták be Takáts Gyula és Tüskés Tibor levelezése 1959-től 2008-ig, valamint a Dedikált könyvek Takáts Gyula könyvtárában című, a Pro Pannónia Kiadó Alapítvány gondozásában megjelent könyveket. A köteteket szerkesztő Fehér Zoltán Józseffel és Tüskés Anna irodalomtörténésszel, Tüskés Tibor unokájával, Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók:www.propannonia.hu)

Az elhangzó novellák az Új Ember c. hetilapban jelentek meg: Bizonnyal étel Közjáték A rendező munkatársai: Varga Zoltán és Szikora József

Különös zenei ellentmondás rejlik ama tényben, hogy minden idők legnagyobb billentyűs komponistája, Johann Sebastian Bach abban a korszakban alkotta meg mindmáig fölülmúlhatatlan életművét, amikor a mai értelemben vett zongora még nem is létezett. És bár Bach gigászi kompozíciós építményei erőteljesen kötődnek a barokk műfajokhoz és formákhoz – mindenekelőtt az ellenpont művészetéhez vagy a fúgaformához -, a romantika idejére már teljes fegyverzetben rendelkezésre álló koncertzongora virtuózai képtelenek voltak ellenállni a kísértésnek, hogy Bach alapvető fontosságú műveit némiképp átigazítsák az új hangszer nyújtotta lehetőségek szerint. Liszt Bach-átiratai mellett az 1866 és 1924 között élt zongoravirtuóz, Ferruccio Busoni átiratai váltak a legnépszerűbbekké. Purizmust, a bachi zenei szövet levegős áttetszőségét persze senki sem várhatja ezektől a változatoktól. Annál izgalmasabb szellemi kaland próbára tenni a gyakorta használati céllal, például egy-egy liturgia bevezetéséül vagy tananyag gyanánt írott Bach-műveket a romantikus fantáziák fénytörésén keresztül. A Bach-kottákból ily módon kibontakozó érzelmi mélység és tonális gazdagság mindenképp azt mutatja: nem volt hiábavaló a fazonigazítás. Holger Groschopp elsőként a Tíz korálelőjáték öt szerzeményével bizonyítja be az elhangzottakat. Hogy az egyes szerzemények átültetése-átigazítása Busoni előtt évszázadokkal is bevett gyakorlatnak számított, arra éppen Bach szolgáltatja a legtöbb példát. A legújabb kutatások szerint például minden bizonnyal legismertebb szerzeménye, a d-moll Toccata és Fúga maga is egy hegedűdarab átirata, amelynek témája talán nem is Bachtól származik… Ferruccio Busoni Bach-átirataitól a korálelőjátékra szerzett ellenpont-fantáziával búcsúzunk