Műsorújság

Süveges Gergő újságíró, műsorvezető és családapa. A beszélgetésben Gergő beszél arról, hogy hogyan tudja megtalálni az egyensúlyt a munka és a család között. Hivatásáról és hitéről is vall az újságíró, illetve legújabb könyvéről, az Apakulcsról.

Boross Péter rövid ideig volt miniszterelnök Antall József halála után. Előtte az Antall kormány belügyminisztereként tevékenykedett. 1928-ban született, sok mindent látott és sok mindenről beszél a Kerengő mai műsorában. Természetesen szó esik Antall Józsefről, de szó esik – igaz, egészen más összefüggésben – Göncz Árpádról is. Arról is hallhatnak, milyen volt a fiatal Orbán Viktor, és mit gondol Boross Péter ma Magyarországról; vagy éppen az Európai Parlementről. (fotó: vasarnap.hu)

Katonatisztnek készült, aztán sok kitérő után miniszterelnök lett. Boross Péter a műsor vendége. A beszélgetés második része. (fotó: vasarnap.hu)

90 éves lenne Gyurkovics Tibor költő, író, drámaszerző. Pályatársai és barátai: Hernádi Gyula és Szeghalmi Elemér a magyar irodalom pentatlonistájának nevezték őt. Miért is öttusa bajnok? Sokoldalú tehetsége különböző műfajokban, műnemekben nyilvánult meg bravúrosan. Pszichológusi végzettsége és gyakorlata elmélyítette tudását az emberi lélekről. Nagy műveltségű, ugyanakkor életteli, humorral, szeretettel átitatott egyénisége közkedvelt volt, a mai napig sokunknak hiányzik. Nagyon szeretett és tudott is játszani, clown-mivolta különlegessé tette. Színdarabjait ma is játsszák. Költeményeiből, főként a szerelmes verseiből számos mustrát találhatunk az interneten. A szerkesztő ezúttal különösen az extázis-kötetekre, a képzőművészeti tárgyú, ihletésű versekre hívja fel a figyelmet, mert ezek igazi irodalmi csemegék.

A jubilánsról az ünnepi szónokot, Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetest Szerdahelyi Csongor kérdezi.

Közeledik a karácsony és végéhez értek a Székesfehérvári Püspökség adventi programjai. Tizenhat éve nyitja meg kapuit a Püspöki Palota, hogy gyönyörűen feldíszített udvarában a város polgárainak és a Fehérvárra látogatóknak, igazi adventi készületet ajándékozzon Jézus születésének ünnepére. Az imádságos gyertyagyújtások, a színvonalas vásárok, a jótékonysági akciók, a gyermekjátékok és foglalkozások, az ajándékba kapott adventi gondolatok minden évben karácsony valódi lényegére világítanak rá: Isten végtelen szeretetéből elküldte Fiát a földre, hogy békét és örömet hozzon az emberiségnek. A záróünnepségen Spányi Antal püspököt és Ugrits Tamás pasztorális helynököt, az Adventi udvar szervezőjét, Berta Kata kérdezte.

A magyar színházak Trianonja – emlékművet avattak december 4-én a Nemzeti Színházban. Böjte Horváth István alkotása, az amfiteátrumot formázó szobor a Trianonban elszakított magyar színházaknak és játszóhelyeknek állít emléket. A Nemzeti Színház előtti emlékmű oldaláról egy QR-kód segítségével egy virtuális kiállítás is elérhető, amely bemutatja azokat a magyar színházakat, és társulatokat, amelyek a határon túlra kerültek a békediktátum következtében. Böjte Horváth Istvánnal beszélgettünk az emlékmű elkészítéséről. Mintegy száz artistaművész részvételével rendezik meg jövő év január 12-dike és 17-dike között a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált. Balla Ferenc az esemény sajtótájékoztatóján Schneller Annával, valamint Glézer Józseffel, a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszszakmai vezetőjével beszélgetett a fesztiválról és a hozzá kapcsolódó programokról.. Agyagtól lélekig címmel látható Thury Levente emlékkiállítása január 16-áig a Műcsarnokban. Az eredetileg keramikusnak készülő művész a nyolcvanas évektől a funkcionális kerámiát hátrahagyva, a gólem mítoszát helyezi munkásságának és gondolkodásának középpontjába, ekkortól magát gólemkészítőnek nevezi. Az „agyagemberek” iránti vonzódásának gyökereiről és gondolatiságáról Fazakas Rékát, a Műcsarnok kiállításának kurátorát kérdeztük.

Hogyan lehet egy jobb életet biztosítani a leghátrányosabb településeken élő gyermekeknek? A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fókuszban a gyermek projektje azt szeretné elérni, hogy ezeknek a kicsiknek nőjenek az esélyeik, javuljanak az életkörülményeik, és megszakadjon a szegénység és az ezzel járó nehézségek, a deprimáló körülmények, generációról generációra való átadása. Ahhoz, hogy jövője legyen a programba bevont 66 felzárkózó település fiataljainak, a most még csak 0-3 éves korosztálynak, a családjaikat is támogatni kell, velük is foglalkozni kell. A korai fejlesztés mellett családkíséréssel, komplex szociális munkával, élet és lakhatási körülmények javításával, adósságkezeléssel, krízishelyzetek megoldásával. A Fókuszban a gyermek programról beszélgetünk Csiszár Eszterrel, a projekt szakmai vezetőjével, Fodor Évával, az Észak-Alföldi Régió, illetve Tasi Krisztinával, a Heves-Nógrád Régió országos kora gyermekkori szakértőkkel.

2.) József Attila: Csoszogi, az öreg suszter Felolvassa: Józan László Hangmérnök: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Varga Andrea

Vajon hogyan ünnepelték a karácsonyt a királyi családok az elmúlt évszázadokban? Gondolták volna, hogy ezt a Budai Várnegyedben tett séta közben is megtudhatják ? Induljunk el az Oroszlános udvartól , nézzünk körül a Díszt téren s mire a Mátyás-templomhoz érünk, választ kaphatunk e kérdésre. S hogy melyik korszakban kezdjük karácsonyi időutazásunkat, azt kalauzunk Lerch Gabriella idegenvezető, a Sétaműhely sétavezetője mondja el Önöknek.

Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henriette és Peresztegi Attila Szerkesztő: Csuth Judit Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

90 éves lenne Gyurkovics Tibor költő, író, drámaszerző. Pályatársai és barátai: Hernádi Gyula és Szeghalmi Elemér a magyar irodalom pentatlonistájának nevezték őt. Miért is öttusa bajnok? Sokoldalú tehetsége különböző műfajokban, műnemekben nyilvánult meg bravúrosan. Pszichológusi végzettsége és gyakorlata elmélyítette tudását az emberi lélekről. Nagy műveltségű, ugyanakkor életteli, humorral, szeretettel átitatott egyénisége közkedvelt volt, a mai napig sokunknak hiányzik. Nagyon szeretett és tudott is játszani, clown-mivolta különlegessé tette. Színdarabjait ma is játsszák. Költeményeiből, főként a szerelmes verseiből számos mustrát találhatunk az interneten. A szerkesztő ezúttal különösen az extázis-kötetekre, a képzőművészeti tárgyú, ihletésű versekre hívja fel a figyelmet, mert ezek igazi irodalmi csemegék.

Debrecen hírei: - Kiállítást szervezett a debreceni Új Városházára a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára. - Hajdú-Bihar megye területének 73 százalékán zajlik mezőgazdasági művelés. Kiskőrös és térsége hírek: - Ádám Éva napján karácsonyi műsorral kedveskednek az óvodások és hittanosok Ordason. - Karácsonyi támogatást osztott Foktő, ajándékcsomagokat kaptak a lakosok.

Az aktuális közéleti kérdésekről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Az Agrárminisztérium támogatásával a közelmúltban jelent meg dr. Borbély Károly festőművész és dr. Kováts-Németh Mária neveléstörténész, egyetemi magántanár Környezettudatos viselkedéskultúra - nemzeti identitás című könyve. Az Előszó mottója egy Schumacher-idézet, amely szerint: A modern ember olyan termelési rendszert épített fel, amely kirabolja a természetet, és olyan társadalmi formát, amely megcsonkítja az embert. A kötet címadó kérdésköréről Kováts-Németh Mária professzor asszonnyal, a Százak Tanácsa tagjával, Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta.

Hogyan lehet egy jobb életet biztosítani a leghátrányosabb településeken élő gyermekeknek? A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Fókuszban a gyermek projektje azt szeretné elérni, hogy ezeknek a kicsiknek nőjenek az esélyeik, javuljanak az életkörülményeik, és megszakadjon a szegénység és az ezzel járó nehézségek, a deprimáló körülmények, generációról generációra való átadása. Ahhoz, hogy jövője legyen a programba bevont 66 felzárkózó település fiataljainak, a most még csak 0-3 éves korosztálynak, a családjaikat is támogatni kell, velük is foglalkozni kell. A korai fejlesztés mellett családkíséréssel, komplex szociális munkával, élet és lakhatási körülmények javításával, adósságkezeléssel, krízishelyzetek megoldásával. A Fókuszban a gyermek programról beszélgetünk Csiszár Eszterrel, a projekt szakmai vezetőjével, Fodor Évával, az Észak-Alföldi Régió, illetve Tasi Krisztinával, a Heves-Nógrád Régió országos kora gyermekkori szakértőkkel.

2.) József Attila: Csoszogi, az öreg suszter Felolvassa: Józan László Hangmérnök: Biksza Levente Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Varga Andrea

A magyar színházak Trianonja – emlékművet avattak december 4-én a Nemzeti Színházban. Böjte Horváth István alkotása, az amfiteátrumot formázó szobor a Trianonban elszakított magyar színházaknak és játszóhelyeknek állít emléket. A Nemzeti Színház előtti emlékmű oldaláról egy QR-kód segítségével egy virtuális kiállítás is elérhető, amely bemutatja azokat a magyar színházakat, és társulatokat, amelyek a határon túlra kerültek a békediktátum következtében. Böjte Horváth Istvánnal beszélgettünk az emlékmű elkészítéséről. Mintegy száz artistaművész részvételével rendezik meg jövő év január 12-dike és 17-dike között a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált. Balla Ferenc az esemény sajtótájékoztatóján Schneller Annával, valamint Glézer Józseffel, a Fővárosi Nagycirkusz cirkuszszakmai vezetőjével beszélgetett a fesztiválról és a hozzá kapcsolódó programokról.. Agyagtól lélekig címmel látható Thury Levente emlékkiállítása január 16-áig a Műcsarnokban. Az eredetileg keramikusnak készülő művész a nyolcvanas évektől a funkcionális kerámiát hátrahagyva, a gólem mítoszát helyezi munkásságának és gondolkodásának középpontjába, ekkortól magát gólemkészítőnek nevezi. Az „agyagemberek” iránti vonzódásának gyökereiről és gondolatiságáról Fazakas Rékát, a Műcsarnok kiállításának kurátorát kérdeztük.

Az aktuális közéleti kérdésekről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Az Agrárminisztérium támogatásával a közelmúltban jelent meg dr. Borbély Károly festőművész és dr. Kováts-Németh Mária neveléstörténész, egyetemi magántanár Környezettudatos viselkedéskultúra - nemzeti identitás című könyve. Az Előszó mottója egy Schumacher-idézet, amely szerint: A modern ember olyan termelési rendszert épített fel, amely kirabolja a természetet, és olyan társadalmi formát, amely megcsonkítja az embert. A kötet címadó kérdésköréről Kováts-Németh Mária professzor asszonnyal, a Százak Tanácsa tagjával, Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta.

Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henriette és Peresztegi Attila Szerkesztő: Csuth Judit Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna

Legyen bár hétköznap vagy ünnep, Bach hallgatása mindig bizonyos ünnepélyességet ébreszt a lélekben. És nem csupán a lenyűgöző zenei struktúrákban fölcsillanó, szinte földöntúli tökéletesség miatt! A huszadik század nagy román filozófusa és örök kétkedője, Mihail Cioran írta: „Amikor Bachot hallgatsz, látod, miként szökken szárba az Isten. … Egy oratórium egy kantáta vagy egy passió után Istennek léteznie kell.” Köztudomású, hogy Bachot egyházzenészi megbízatásai gyakorta irányították liturgikus témákhoz. Ami azonban a leginkább meglepő: éppen világi indíttatású szerzeményei azok, amelyekben kozmikus távlatok nyílnak meg a hallgató előtt. Amikor nem kötik meg kezét az istentiszteleti elvárások és az imádságszövegek – Bach olyankor a zene Univerzumát tárja föl. Aligha véletlen, hogy e zenei prédikátor egyik legnagyobb rajongója az abbévá szentelt, a zenét afféle kinyilatkoztatásnak tekintő Liszt Ferenc volt. Abban, hogy Liszt Bach számos orgonaművét ültette át zongorára, többet kell látnunk a zongoratechnikai kihívások keresésénél. Liszt - akárcsak Bach – mélyen hitt a zenei alakzatok lelkünkre ható, katartikus erejében. Győződjenek meg erről Önök is a Hat orgonaprelúdium és fúga három Liszt-féle átiratának hallatán! Artur Pizarro zongorázik.