Műsorújság

Ditrói Mór és Janovics Jenő visszaemlékezései Közreműködik: Hirtling István és Nemcsák Károly Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramóna Szerkesztő: Varga Andrea Munkatárs: Paróczai Csilla Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Felelős szerkesztő: Pozsgai Nóra Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából

A mai alkalommal az elmúlt évet értékeljük egy-egy kiemelt téma kapcsán. Elsőként az Eukarisztikus Kongresszusra tekintünk vissza Veres András győri megyéspüspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével. Csodákra képes a szeretet. A Máltai Szeretetszolgálat tavalyi évéről Győri-Dani Lajos ügyvezető alelnökkel beszélgetünk. A belpolitikai eseményekről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzők mondják el véleményüket. A világpolitikát Nógrády Györggyel, a Corvinus Egyetem tanárával foglaljuk össze. Környezetvédelem, fenntartható életmód. Milyen évet zárt Magyar Természetvédők Szövetsége? Éger Ákos ügyvezető elnök nyilatkozik. A 2021-es esztendőben az Országgyűlés 161 törvényt, a Kormány pedig 822 rendeletet hozott. A törvényalkotásról Szalay Kornél jogásszal beszélgetünk.

Az 1568. január 6–13. között megtartott tordai országgyűlésen – János Zsigmond választott magyar király és erdélyi fejedelem elnökletével - meghozott vallásügyi határozat által a világon először foglalták törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, a gyülekezetek számára pedig a szabad lelkészválasztást. A XVI. század vallásháborúitól dúlt Európában a vallásszabadságot törvénybe iktató erdélyi rendek, a magyarok, a székelyek és a szászok közös egyetértésével hozott határozat évszázadokra biztosította a felekezeti együttélés békés feltételeit. Vendégünk Szentiványi Ilona unitárius lelkész, Kászoni József ny. unitárius püspöki helynök és dr. Balázs Mihály, a Szegedi Tudományegyetem ny. tanára.

A Karácsonyi ünnepkörhöz illeszkedő zeneművek után visszatérünk az orosz romantika egyik legtermékenyebb és legizgalmasabb komponistája, az 1865 és 1936 között élt Alekszandr Glazunov szerzeményeihez. Noha életpályája jócskán belenyúlt a XX. századba, Rimszkij-Korszakov és Balakirev fölfedezettje mereven elzárkózott a modernista törekvésektől. Zenéje az orosz folklórkincs és a romantikus melodika kimeríthetetlen forrásaihoz fordult ihletért – és színpompás, magával ragadó kompozíciói igazolják is szerzőjük ösztönét. Mai összeállításunkat a 85-ös opusszám alá foglalt két zenekari Előjáték második darabjával indítjuk. A tragikus hangvételű c-moll szerzemény voltaképp gyászzene Rimszkij-Korszakov halálának alkalmából, és több orosz liturgikus zenemű mellett a mester Seherezádéjára utaló zenei motívumok is megszólalnak benne. A Moszkvai Szimfonikusok élén Igor Golovcsin. A Moszkvai Szimfonikusok karmesteri pálcáját a következőkben Alekszandr Anyisszimov veszi át, hogy bemutassák Glazunov – az imént gyászzenéhez hasonlatosképpen c-moll – 6. szimfóniáját. Az 1896-ban befejezett szimfóniát a következő év februárjában lezajlott bemutatókor Rimszkij-Korszakov a zeneszerző addigi legjobb művének, mi több: az új orosz zene nyitányának nevezte. Aki Glazunovtól a mondák komor titkaitól súlyos, drámai és gazdag koloritban pompázó, jellegzetes orosz atmoszférát vár, ezúttal sem csalódik.

„Legyen a főzés egyszerű, az ételek pedig finomak és egészségesek!” - ezzel az óhajjal valószínűleg nagyon sokan egyetértenek. Szaluter Edit, aki az idézet mondatot leírta, ráadásul ragaszkodik a hagyományokhoz. Ez azt is jelenti számára, hogy nem feltétlenül kell a távoli országok ízvilágát utánozni, vagy pontosabban az a jó, ha mindenki megtalálja a gasztronómiában azt, amiben otthon érzi magát. A Kertkonyha weboldal magálmodója, az ottani ételek, leírások és fotók kitalálója és elkészítője mindezek ellenére szakított egyfajta hagyománnyal. Ami azt jelenti - egy régebbről ismert kifejezéssel élve-, hogy jó ideje már kizárólag böjtösen süt-főz. Igyekszik mindehhez hétköznapi, bárki számára elérhető alapanyagokat használni – és úgy tűnik, ebben az idő a segítségére van. Tapasztalatait nemcsak az interneten osztja meg, hanem a hosszú évek gyakorlatával felvértezve képzéseket is tart. Sokan kezdik az újesztendőt fogadalmakkal: én megígérhetem, hogy ami eddig jó volt az Édesanyám főztjében, az nem változik, viszont hozunk újdonságokat is. Mostani vendégünk esetében a konyhában bekövetkezetett változás, megújulás, valójában egy másik életmódot is jelentett – ahogy emlékszik: megnyugodott ugyanakkor érzékenyebb és elfogadóbb lett.

A traumát, ha egész nemzetet is érint nem szabad eltitkolni, elnyomni. A józsefattilai felismeréssel: rendezni kell közös dolgainkat. Így van ez Trianonnal és hatásaival. Mai összeállításunkban ilyen köteteket mutatunk be. Először Zelei Miklós A kettézárt falu című könyvéről ejtünk szót, ami új kiadásokat és újabb köteteket szül. Majd egy olyan riportkötetet ajánlunk figyelmükbe, amely Trianon máig ható traumáját igyekszik közel hozni. Ezután pedig a tündérkertbe látogatunk. Pataki János egyetlen kötetben foglalta össze Erdély tájait, nyelvét, kultúráját, lakosainak szívét-gondolatát.

Bár a magyar nyelvstratégia új intézménye, a Kazinczy Műhely már hónapokkal korábban megalakult, mégis csak a múlt év végén mutatkozott be a nyilvánosság előtt. Ráadásul egy sorozat 4-dik darabjával. Az első ilyen különleges könyvvel még 2005-ben ismerkedhettek meg az olvasók – és fontos, hogy nem pusztán a szakma, hanem a nagyközönség is. A „Jelentés a magyar nyelvről” című antológia mindig egy hosszabb időszakról – most a 2016 és 2020 közöttiről – készít pillanatfelvételeket. A diagnózis felállítása mellett ugyanakkor a lehetséges gyógymódokra is javaslatot tesz, mintegy bizonyítva a köteteteket gondozó szerkesztő, Balázs Géza szavait, hogy a nyelvstratégia a megmaradás záloga. Most nem vele, hanem a Petőfi Kulturális Ügynökséghez tartozó szervezet programigazgatójával, Pölcz Ádámmal beszélgettem. Ha valaki mellett elhaladt az idő, akkor az illető vajon már túlhaladottá is vált?! Egy biztos, ha valami furcsát, bizonytalant, megkérdőjelezhetőt tapasztalt, akkor H. Tóth Tibor eddig is mindig a jövőbe tekintve szólt vagy szólott…

Négy évvel ezelőtti adásainkból tallózunk. Ezúttal Sumonyi Zoltán, költő Aleszja Popova balettművész és Kerényi Lajos atya kerül reflektorfénybe.

A Január 8-ai adás példája: Egy nemzetközi csillagászcsoportnak ezerkilencszázhuszonnégyben sikerült elsőként meghatároznia a Föld és egy Tejútrendszeren kívüli kozmikus objektum távolságát. Tejútrendszeren belüli távolságméréseket már ezernyolcszázharmincnyolcban is végeztek.

Vízkereszt vasárnapján J.S. Bach Karácsonyi oratóriumának VI. kantátáját és a napkeleti bölcsek indulóját idézzük fel Liszt Ferenc "Krisztus" című oratóriumából. Előadja: Jani Gabriella, Lax Éva, Marosvári Péter, Cser Péter, Ars Longa Ének- és Zenekar, Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Karl Richter és Doráti Antal