Műsorújság

Törzs Jenő és Fedák Sári emlékei Közreműködik: Cseke Péter és Bánsági Ildikó Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Szerkesztő: Varga Andrea Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Munkatárs: Paróczai Csilla Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Felelős szerkesztő: Pozsgai Nóra Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából.

Az Ő és én sorozat alkotóival, Andrónyi Kolossal, Hajnal Gergellyel és Nagy-Bozsoky Józseffel beszélgetünk.

Vendégünk: Jéger Dorottya zeneterapeuta.

dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkárt beválasztották a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség tanácsába. A pekingi Téli Játékok a "teljesítmény sportolók" randevúja -Radnóti László jegyzete

Tanácsadással, de konkrét programokkal is segíti a járványhelyzet miatt bajba került vállalkozókat a Vas Megyek Kereskedelmi és Iparkamara. A 2021-es esztendő is kihívásokat adott, de az új évben sem engedik el az érdeklődők kezét. Balogh Károly Zsolt, főtitkár értékelte a tavalyi évet, de beszélt a jövő terveiről is. Perlaki Nóra összeállítása.

Kiss Mátyás fafaragó, népi iparművész. 1953-ban tősgyökeres matyó családban született. Tagja volt a matyó néptánc együttesnek, majd 1989-ben faipari vállalkozásba kezdett. Ekkor fedezte fel a régi parasztházak vértelkeit, kutatta az oromfalakat, kerítéseket, verepcéket, kapukat. A faműves beszél hivatásáról és alkotásairól.

Vendégünk: Jéger Dorottya zeneterapeuta.

Kiskőrös és térsége hírek: - Kalocsán állomásozott a Házhoz megy a Zenede előadássorozat. - Nehéz év volt 2021 Ordas életében, de több beruházást sikeresen befejeztek a faluban. Debrecen hírei: - A debreceni Nagyerdőben, a volt Loki-pálya területén épülhet fel az új Természettudományi Múzeum. - Megújul a Tócóskert.

Vendégünk a könyv egyik szerkesztője Szalay-Berzeviczy András.

A média állandóan azt az üzenetet közvetíti, hogy a tudományos világ egyöntetű és határozott véleménye szerint a 24. órában vagyunk a Föld jelenlegi klímájának megőrzéséért. A kérdés az, hogy valóban egységes-e a tudományos világ álláspontja a kérdésben. Vendégünk Szarka László geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Vendégünk a könyv egyik szerkesztője Szalay-Berzeviczy András.

A média állandóan azt az üzenetet közvetíti, hogy a tudományos világ egyöntetű és határozott véleménye szerint a 24. órában vagyunk a Föld jelenlegi klímájának megőrzéséért. A kérdés az, hogy valóban egységes-e a tudományos világ álláspontja a kérdésben. Vendégünk Szarka László geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Ma este az orosz romantika bámulatosan gazdag termésből ajánlunk Önöknek egy megejtően melodikus szerzeményt. Rimszkij-Korszakov eredetileg operaszínpadra komponálta Legenda a láthatatlan Kityezs városáról és Fevronyija szűzleányról című, népmesei ihletésű szerzeményét. Az orosz népi emlékezet szent városként emlegette Kityezst, amelyet bevehetetlenné tett, hogy az ellenség nem láthatta falait. A város tatárok általi megtámadása Rimszkij-Korszakov 1907-ben bemutatott operájában egy tündérmesébe ágyazódik. A mese hőse egy erdő mélyén élő lányka, aki úgy cseveg a madarakkal és a füvekkel, akárha emberek volnának. Fevronyija egy alkalommal segít egy bajbajutott vadászon. Az beleszeret a lányba, aki csak ekkor tudja meg: a kityezsi herceget sodorta elébe a sors. A lakodalom tetőpontján tatár hordák támadnak a városra. Csakhogy csoda történik: maguktól megszólal a város összes harangja, a várost pedig Fevronyija imádságának hála sűrű ködfelhő teszi láthatatlanná a tatárok előtt. Csoda csodát követ: a lány a herceg halálhírét véve a tatárok táborába merészkedik, hogy megmentse a várost. Ám a tatárokat égi látomás készteti menekvésre: mintha egy tóból bukkanna föl, ott ragyog újból Kityezs városa, minden korábbinál hatalmasabban és diadalmasabban. A herceg és az erdei lány végre elfoglalhatják az őket megillető trónt. Az opera témáiból komponált szimfonikus költemény éppoly színpompás és varázslatos, mint maga a történet. Győződjenek meg erről Önök is a Moszkvai Szimfonikusok és Igor Golovcsin kitűnő felvételét hallgatva! Ma estére Rimszkij-Korszakov egyik legismertebb kompozíciója, a Spanyol capriccio részletével búcsúzunk. A Londoni Szimfonikusok élén Ataúlfo Argenta.