Műsorújság

SZÍNÉSZLEGENDÁK - a XIX-XX. század színi világából Válogatta: Gajdó Tamás színháztörténész 7. rész Beregi Oszkár és Kiss Ferenc emlékei Közreműködik: Blaskó Péter és Rátóti Zoltán Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Szerkesztő: Varga Andrea Munkatárs: Paróczai Csilla Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Felelős szerkesztő: Pozsgai Nóra Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából.

Kiss Mátyás fafaragó, népi iparművész. 1953-ban tősgyökeres matyó családban született. Tagja volt a matyó néptánc együttesnek, majd 1989-ben faipari vállalkozásba kezdett. Ekkor fedezte fel a régi parasztházak vértelkeit, kutatta az oromfalakat, kerítéseket, verepcéket, kapukat. A faműves beszél hivatásáról és alkotásairól.

Vendégünk a könyv egyik szerkesztője Szalay-Berzeviczy András.

A média állandóan azt az üzenetet közvetíti, hogy a tudományos világ egyöntetű és határozott véleménye szerint a 24. órában vagyunk a Föld jelenlegi klímájának megőrzéséért. A kérdés az, hogy valóban egységes-e a tudományos világ álláspontja a kérdésben. Vendégünk Szarka László geofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A fejlesztés részleteiről Mészáros Dávidot, a Smartkas alapítóját Fábián Ádám kérdezi.

Gulyás Lóránt tudósítása.

A mai Akvarellben: - felhívjuk a figyelmüket a Bagossy Brothers Company első Aréna-koncertjére, melyet január 14-én, pénteken rendeznek meg, vendégünk: Bagossy Norbert. - Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház színművésze Fedák Sári emlékezetéről, valamint az általa megálmodott Fedák Sári-díjról mesél. - A két téma között pedig ismét jelentkezünk a hét legizgalmasabbnak ígérkező programjainak ajánlójával, azaz a Kultúrmorzsákkal, melyben a héten zajló fesztiválokra hívjuk fel figyelmüket!

A Szentendrei Kisállatkertben sétálunk a hely egyik megálmodójával, Schütz Évával.

Tóth Csaba festőművész szenzációs felfedezéséről folytatjuk az egy hete elkezdett beszélgetést. A Szépművészeti Múzeum egyik festményéről - amelynek alkotóját eddig ismeretlenként tartották számon - állítja: maga Leonardo Da Vinci festette.

dr. Legeza László sokszínű egyéniség. Eredeti szakmáját tekintve vegyipari gépészmérnök, egyetemi oktató. Ugyanakkor a humán tudományok művelője is: könyvek tucatjait írta, szerkesztette és fényképezte, köztük a Trianonban elcsatolt területeinket, vagy a szerzetesrendeket bemutató szépséges műveket. Cserkész-vezető is volt, és hosszú ideje a Máltai Lovagrend ismert és nagyra becsült tagja. Műsorunkban a Tanár úrral ezúttal Debrecenbe indulunk, hogy fölidézzük gyerek- és ifjúkora emlékeit. Tartsanak velünk!

Kiskőrös és térsége hírek: - Megkezdődött az 51-es főút felújításának folyamata. - Tavaszra tervezik az asztalos üzem átadását Homokmégyen. Debrecen hírei: - A Szent Anna székesegyházba érkezik az Orientale Lumen koncertsorozat. - Regöléssel indította az évet a Motolla Egyesület a Homokkerti Közösségi Házban.

Hazánkban elsőként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán indulhat űrmérnöki mesterképzés 2022 tavaszán. . Erről és az űrkutatásról beszélgetünk Bacsárdi Lászlóval, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyetemi docensével, az űrmérnök mesterképzési szak felelősével.

1. Már az idei két hét adataiból látszik, hogy erősödik a migrációs nyomás déli határainknál. Honnan jönnek most a legtöbben és mi várható a nemzetközi politikai események tükrében ? Bakondi Györgyöt, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját kérdezzük. 2. Fénysebességgel száguldó támadóerő, egyenruha nélküli katonák, halottak nélküli pusztítás – sok más mellett ez jellemzi a modern technológiai világ új hadszínterének, a kibertérnek a háborúit. Melyik a legerősebb hatalom ma ezen a téren ? Meghekkelhetik-e terroristák a nemzeti stratégiai rendszereket, például az áramellátást ? Megpróbálhatják-e külső erők információs műveletekkel befolyásolni a választásokat – milyen jelenségek, trendek várhatók a kiberbiztonság területén 2022-ben ? Szakértőnk Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének intézetvezetője.

A Szentendrei Kisállatkertben sétálunk a hely egyik megálmodójával, Schütz Évával.

A mai Akvarellben: - felhívjuk a figyelmüket a Bagossy Brothers Company első Aréna-koncertjére, melyet január 14-én, pénteken rendeznek meg, vendégünk: Bagossy Norbert. - Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház színművésze Fedák Sári emlékezetéről, valamint az általa megálmodott Fedák Sári-díjról mesél. - A két téma között pedig ismét jelentkezünk a hét legizgalmasabbnak ígérkező programjainak ajánlójával, azaz a Kultúrmorzsákkal, melyben a héten zajló fesztiválokra hívjuk fel figyelmüket!

Mennyire függött a Szovjetuniótól Magyarország állambiztonsági szolgálata? Hogyan befolyásolta a Jugoszláviával való hírszerzést Moszkva és Belgrád rossz viszonya? Kik és hogyan próbáltak információkat szerezni vagy éppen dezinformálni a korai 50-es években a két állam szolgálatában? Sikeres és sikertelen ügynökök, hidegháborús történetek - egyebek mellett erről is beszélgettünk Domján Dániel Ferenc történésszel.

Hazánkban elsőként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán indulhat űrmérnöki mesterképzés 2022 tavaszán. . Erről és az űrkutatásról beszélgetünk Bacsárdi Lászlóval, a Villamosmérnöki és Informatikai Kar egyetemi docensével, az űrmérnök mesterképzési szak felelősével.

1. Már az idei két hét adataiból látszik, hogy erősödik a migrációs nyomás déli határainknál. Honnan jönnek most a legtöbben és mi várható a nemzetközi politikai események tükrében ? Bakondi Györgyöt, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját kérdezzük. 2. Fénysebességgel száguldó támadóerő, egyenruha nélküli katonák, halottak nélküli pusztítás – sok más mellett ez jellemzi a modern technológiai világ új hadszínterének, a kibertérnek a háborúit. Melyik a legerősebb hatalom ma ezen a téren ? Meghekkelhetik-e terroristák a nemzeti stratégiai rendszereket, például az áramellátást ? Megpróbálhatják-e külső erők információs műveletekkel befolyásolni a választásokat – milyen jelenségek, trendek várhatók a kiberbiztonság területén 2022-ben ? Szakértőnk Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének intézetvezetője.

A Zenei Kincsestárban két hangulatos zongoraciklus vár Önökre az 1893 és 1987 között élt katalán zongoraművész és komponista, Federico Mompou életművéből, méghozzá a zeneszerző saját, legendás fölvételeiről. Mompou végigélte a későromantika, a huszadik századi újítások és a neoklasszikus törekvések váltakozását, hosszú évtizedeken átívelő életműve mégis meglehetősen egységes képet mutat. Korán rálelt a jellegzetesen spanyol zenei motívumokban rejlő lehetőségekre, és mindezt sikerült ötvöznie egy igen letisztult és roppant személyes hanggal. Ez már legelső érett szerzeménye, a Bensőséges impressziók darabjait is félreismerhetetlen Mompou-darabokká avatja. Igaz, az 1911 és 1914 között keletkezett sorozatot a komponista 1959-ben alaposan átdolgozta. Még izgalmasabbá teszi a szerzeményeket, ha hozzátesszük, hogy a mindössze 18 éves Mompou soha nem tanult zeneszerzést, és csak Gabriel Fauré barcelonai hangversenyének hatására vette a fejébe, hogy komponálni kezdjen. Műveit a zongora mellett írta, és arra törekedett, hogy – idézet a mestertől – „kifejezze bensőséges impresszióit a lehető legegyszerűbb módon.” Ami egyúttal magyarázat is a sorozat címére. A következő Mompou-ciklus, a Gyermekjelenetek Schumann és Debussy hasonló tematikájú sorozatai mellé kívánkozik. Népszerűségére jellemző, hogy több zenekari átirata is készült, közülük az egyik a Szigeti József számára.