Műsorújság

Kabos Gyula, Karády Katalin és Jávor Pál emlékei Közreműködik: Reviczky Gábor, Kubik Anna és Mécs Károly Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Szerkesztő: Varga Andrea Munkatárs: Paróczai Csilla Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Felelős szerkesztő: Pozsgai Nóra Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából.

Áder János köztársasági elnök kitűzte a választás időpontját : április 3-án, azaz április első vasárnapján lesz megtartva. Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk. A Helyi Önkormányzatok vagyongazdálkodásáról Szalay Kornél Géza jogásszal beszélgetünk. Már az idei adatokból is látszik, hogy erősödik a migrációs nyomás déli határainknál. Ezzel kapcsolatban Bakondi Györgyöt, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját kérdezzük. Budapesten járt a közelmúltban az ukrán nemzeti kisebbségvédelmi hivatal küldöttsége, a magyar - ukrán tárgyalások folytatásaként. Megbeszélésükről tájékoztat Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügy Minisztériumnak, a szomszédság politika fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa. Mozgalmas évet zárt az űrkutatás. Erről számol be Bacsárdi László, a E Villamosmérnöki és Informatikai Karának docense. Engesztelő – megemlékező szentmisét tartottak a magyar királyi 2. honvéd hadsereg katonáiért Budán, a Mátyás-templomban. A szentmisét bemutatta: Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök. Az 1943. évi „doni áttörésről” Salamon Konrád történésszel beszélgetünk. Elhunyt Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal korábbi főigazgatója. A nyugalmazott főigazgató a hazai nukleáris szakma kiemelkedő és meghatározó egyénisége volt, számos magyar és nemzetközi szakmai szervezetben töltött be tisztségeket. Többször volt Rádiónk vendége. Egy 2009-es Délutáni találkozásból idézzük fel emlékét. Kiemelten sikeres évet zárt az egyre népszerűbb Mathias Corvinus Colegium Lánczi Pétert, a Mathias Corvinus Collegium általános főigazgató-helyettesét hallják:

Az utóbbi esztendőkben épült legfontosabb sportlétesítményeink tervezője. A Puskás Aréna és a népligeti, MVM Dome-nak keresztelt 20 ezer nézőt befogadó multifunkcionális csarnok csúcsteljesítmény a maga nemében. Utóbbi első eseménye a héten kezdődött férfi kézilabda Európa-bajnokság, amihez fogható méretű sportrendezvény még nem volt Magyarországon. Az Ybl- és Kossuth-díjas Skardelli Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia tagját ezek alapján nevezhetnénk akár "sportügyi építésznek" is, de tervezett korábban iskolákat, ipari épületeket, fejlesztette a Pannonhalmi Főapátságot, újra gondolt nagy köztereket és megrajzolta Hazánk Észak-koreai és nigériai nagykövetségét is.

Történetének legmonumentálisabb előadását mutatja be január 15-én a Centrál Színház: Sidney Lumet 1976-os, sokszorosan Oscar-díj nyertes filmjét, a Networköt, Lee Hall adaptációjában állítja színpadra. Műsorunkban Puskás Tamás rendező-színházigazgató és a főszerepet játszó Alföldi Róbert színművész szólal meg. Egy kortárs, klasszikus zenei élményben lesz része annak, aki január 21-én ellátogat az Óbudai Társaskörbe, ahol a Musiciens Libres és az Animae Musicae Kamarazenekar ad közös két részes koncertet Contempo Reactions és Contempo Concerto címen, melyhez műsorunkban G. Horváth László hegedűművész, az Animae Musicae művészeti vezetője ad kedvcsinálót. "Másfél flekk a boldogságról", "Ugyan kinek gyűjtögetünk?", "Helyzetgyakorlatok kezdő öregeknek" – csak néhány példa abból a válogatáskötetből, mely Janikovszky Éva születésének 95. évfordulóján jelent meg 2021 őszén. A Van egy jó hírem című kötetet a Kossuth- és József Attila-díjas író fiával, Janikovszky Jánossal mutatjuk be. Világhírű művészek szerepelnek 2022-ben is a Cziffra György-emlékév és Fesztivál programsorozatában, így lesz ez az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus barokk koncertjén is a Zeneakadémián, január 26-án. A nemzetközi szólistagárdával fellépő együttesek karmestere a régizene kiemelkedő szakértője, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar alapítója, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Liszt Ferenc-díjas Vashegyi György. A karmestert a koncert konkrét programja előtt, a Cziffra György-emlékév jelentőségéről kérdezte Tóth János András.

Akik velünk tartottak a legutóbbi vasárnap délelőttökön, már tudják, mit várhatunk az 1865 és 1936 között élt Alekszandr Glazunov szerzeményeitől: áradó melódiákat, szláv szenvedélyt és bámulatos zenekari koloritot. Ma sem lesz ez másként. Az elsőként megszólaló Glazunov-műnek ráadásul magyar vonatkozása is van. Az 1904 nyarán komponált a-moll Hegedűversenyt ugyanis szerzője a világhírű magyar hegedűművésznek, Auer Lipótnak ajánlotta. A premiert maga a dedikáció címzettje játszotta a következő év márciusában, Szentpétervárott. A szólista most Gil Shaham, az Orosz Nemzeti Zenekar élén Mihail Pletnyov. A következő, filmzenéket megszégyenítően képszerű Glazunov-szerzemény A Középkorból címet viseli. A Prelűd és a Scherzo után a 3. és a 4. tétel már címében is utal a zenekari szvit programjára, hisz szerenádozó Trubadúrokat és diadalra vonuló Kereszteseket említ. A nyitótételben középkori vár és háborgó tenger, a másodikban utcai komédiások jelenhetnek meg lelki szemeink előtt. A zenés képeskönyvnek is beillő művet 1902-ben mutatták be. Most a Moszkvai Szimfonikusok játsszák Konsztantyin Krimec vezényletével.

Milyen a házias vendéglátás nemzetközi ízekkel az Újlipótvárosban - egyebek mellett erről is beszélgettünk az Édesmindegy Desszertbár tulajdonosával, dr. Keleti Györgynével.

„Némely horvát dávorit nagy torkkal kezdé, Némely hajdu táncot fegyverrel szökdöse.” Így írja le dédapja, a szigetvári védő vitézeinek vígságát a költő Zrínyi Miklós. Ékes példát adva arra, amit a Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása mutat be: "Ars et virtus. Horvátország - Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége" címmel. Ezek a hagyományok – bár néha búvópatakként lappangva – tulajdonképpen ma is élnek, de egyetlen generációnak sem árt az eredet felidézése illetve az együttes újragondolás. A tárlatot kurátorai közül két történésszel jártam be: az első felét Szende László főosztályvezetővel, a másodikat pedig M. Lovas Krisztina főmuzeológussal. Tulajdonképpen a véletlen hozta így- ám ez is jelképes lehet – hogy a számos különleges tárgy és műalkotás a hivatalosan március 15-ig látogatható. Képek a kiállításból: Könyves Kálmán gyűrűje (Magyar Nemzeti Múzeum); Zrínyi Miklós sisakja (Kunsthistorisches Museum, Bécs); Szent István király ereklyetartó mellszobra (a zágrábi székesegyházi kincstárból)

Balás Eszter: Beszédre fel! Buvári Márta jegyzet nyelvi játék

Slágerszerző - aki hosszú ideje óta ott van az élvonalban. Ügyvéd - aki szakmájának egyik kiválósága. Mindez hogyan illeszthető össze évtizedeken át?

A liturgiában szolgálnak a MEÖT (Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa) tagegyházainak vezetői. Az imafüzet anyagát megtalálják a MEÖT honlapján .

A 19. század végén hazánk euforikus korszakot élt át gazdasági értelemben: a kiegyezést követő politikai konszolidáció és a második ipari forradalom következtében az ország soha nem látott fejlődést mutatott. Ekkor épültek fel Budapest ikonikus épületei és sugárútjai, elkészült a kontinentális Európa első föld alatti vasútja, az ország gőzerővel modernizálódott és Európa élvonalába került a magyar mezőgazdaság és az ipar, a hazai hitelintézetek pedig aranykorukat élték. Wekerle Sándor, a dualista Magyarország többszörös pénzügyminisztere és első polgári származású miniszterelnöke állt e fejlődés hátterében, gazdaságpolitikai intézkedései elérték, hogy a fejlődés ne pünkösdi királyság, hanem fenntartható, tartós legyen. Az elmúlt évben, Wekerle Sándor halálának 100. évfordulója alkalmából emlékezett az ország a miniszterelnök életére, pályafutására. A Wekerle Sándor Alapítvány elnökét, Buza Ernőt és a legújabb Wekerle monográfia szerzőjét, Kárbin Ákost Kövesdy Zsuzsa kérdezte. Kép forrása: Gondolat Kiadó

Mai témáink: - A 25 éves Iharos Népművészeti Egyesület alkotói mutatják be legmívesebb tárgyaikat az Óperencián innen... című jubileumi kiállításon a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában. Az egyesületi tagok január végéig kézműves foglalkozásokkal és tárlatvezetéssel is várják a látogatókat. A Nyitott Műhelyben az érdeklődők január 8-án a csuhézással ismerkedhettek meg Klenczner Erzsébet csuhéfonó népi iparművész segítségével, aki interjút adott műsorunknak a kézműves foglalkozás résztvevőivel. - Dr. Borbély Károly festőművész és dr. Kováts-Németh Mária neveléstörténész, egyetemi magántanár Környezettudatos viselkedéskultúra - nemzeti identitás című könyvéről dr. Borbély Károly mesteroktató festőművésszel, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának docensével beszélgettünk. - Pázmány Karolina Ágnes művészettörténész, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára, a művészeti nevelés sokirányú hatására hívja fel a figyelmet. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

A műsorban a Kossuth és Erkel-díjas muzsikus hegedűre és zenekarra írt Concertoját idézzük fel Zathureczky Ede és a Budapesti Szimfonikus Zenekar játékában Lukács Miklós vezényletével.