Műsorújság

Bajor Gizi és Lázár Mária emlékei Közreműködik: Ráczkevei Anna és Pregitzer Fruzsina Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa Művészeti vezető: Rátóti Zoltán Szerkesztő: Varga Andrea Munkatárs: Paróczai Csilla Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna Felelős szerkesztő: Pozsgai Nóra Készült a Magyar Művészeti Akadémia megbízásából.

A traumát, ha egész nemzetet is érint nem szabad eltitkolni, elnyomni. A józsefattilai felismeréssel: rendezni kell közös dolgainkat. Így van ez Trianonnal és hatásaival. Mai összeállításunkban ilyen köteteket mutatunk be. Először Zelei Miklós A kettézárt falu című könyvéről ejtünk szót, ami új kiadásokat és újabb köteteket szül. Majd egy olyan riportkötetet ajánlunk figyelmükbe, amely Trianon máig ható traumáját igyekszik közel hozni. Ezután pedig a tündérkertbe látogatunk. Pataki János egyetlen kötetben foglalta össze Erdély tájait, nyelvét, kultúráját, lakosainak szívét-gondolatát.

Történetének legmonumentálisabb előadását mutatja be január 15-én a Centrál Színház: Sidney Lumet 1976-os, sokszorosan Oscar-díj nyertes filmjét, a Networköt, Lee Hall adaptációjában állítja színpadra. Műsorunkban Puskás Tamás rendező-színházigazgató és a főszerepet játszó Alföldi Róbert színművész szólal meg. Egy kortárs, klasszikus zenei élményben lesz része annak, aki január 21-én ellátogat az Óbudai Társaskörbe, ahol a Musiciens Libres és az Animae Musicae Kamarazenekar ad közös két részes koncertet Contempo Reactions és Contempo Concerto címen, melyhez műsorunkban G. Horváth László hegedűművész, az Animae Musicae művészeti vezetője ad kedvcsinálót. "Másfél flekk a boldogságról", "Ugyan kinek gyűjtögetünk?", "Helyzetgyakorlatok kezdő öregeknek" – csak néhány példa abból a válogatáskötetből, mely Janikovszky Éva születésének 95. évfordulóján jelent meg 2021 őszén. A Van egy jó hírem című kötetet a Kossuth- és József Attila-díjas író fiával, Janikovszky Jánossal mutatjuk be. Világhírű művészek szerepelnek 2022-ben is a Cziffra György-emlékév és Fesztivál programsorozatában, így lesz ez az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus barokk koncertjén is a Zeneakadémián, január 26-án. A nemzetközi szólistagárdával fellépő együttesek karmestere a régizene kiemelkedő szakértője, a Purcell Kórus és Orfeo Zenekar alapítója, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a Liszt Ferenc-díjas Vashegyi György. A karmestert a koncert konkrét programja előtt, a Cziffra György-emlékév jelentőségéről kérdezte Tóth János András.

Az utóbbi esztendőkben épült legfontosabb sportlétesítményeink tervezője. A Puskás Aréna és a népligeti, MVM Dome-nak keresztelt 20 ezer nézőt befogadó multifunkcionális csarnok csúcsteljesítmény a maga nemében. Utóbbi első eseménye a héten kezdődött férfi kézilabda Európa-bajnokság, amihez fogható méretű sportrendezvény még nem volt Magyarországon. Az Ybl- és Kossuth-díjas Skardelli Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia tagját ezek alapján nevezhetnénk akár "sportügyi építésznek" is, de tervezett korábban iskolákat, ipari épületeket, fejlesztette a Pannonhalmi Főapátságot, újra gondolt nagy köztereket és megrajzolta Hazánk Észak-koreai és nigériai nagykövetségét is.

A 2021. év Kép a tükörben műsoraiból válogatunk szemelvényeket. .

Népi ételek könyve

Mai témáink: - A 25 éves Iharos Népművészeti Egyesület alkotói mutatják be legmívesebb tárgyaikat az Óperencián innen... című jubileumi kiállításon a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában. Az egyesületi tagok január végéig kézműves foglalkozásokkal és tárlatvezetéssel is várják a látogatókat. A Nyitott Műhelyben az érdeklődők január 8-án a csuhézással ismerkedhettek meg Klenczner Erzsébet csuhéfonó népi iparművész segítségével, aki interjút adott műsorunknak a kézműves foglalkozás résztvevőivel. - Dr. Borbély Károly festőművész és dr. Kováts-Németh Mária neveléstörténész, egyetemi magántanár Környezettudatos viselkedéskultúra - nemzeti identitás című könyvéről dr. Borbély Károly mesteroktató festőművésszel, a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karának docensével beszélgettünk. - Pázmány Karolina Ágnes művészettörténész, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára, a művészeti nevelés sokirányú hatására hívja fel a figyelmet. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

Mai magazinunkban míves öntöttvas-kályhákról, a szakképzési rendszer átalakításának tapasztalatairól és fejlődő településekről lesz szó.

Áder János köztársasági elnök kitűzte a választás időpontját : április 3-án, azaz április első vasárnapján lesz megtartva. Lesti Árpád politikai elemzővel beszélgetünk. A Helyi Önkormányzatok vagyongazdálkodásáról Szalay Kornél Géza jogásszal beszélgetünk. Már az idei adatokból is látszik, hogy erősödik a migrációs nyomás déli határainknál. Ezzel kapcsolatban Bakondi Györgyöt, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját kérdezzük. Budapesten járt a közelmúltban az ukrán nemzeti kisebbségvédelmi hivatal küldöttsége, a magyar - ukrán tárgyalások folytatásaként. Megbeszélésükről tájékoztat Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügy Minisztériumnak, a szomszédság politika fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa. Mozgalmas évet zárt az űrkutatás. Erről számol be Bacsárdi László, a E Villamosmérnöki és Informatikai Karának docense. Engesztelő – megemlékező szentmisét tartottak a magyar királyi 2. honvéd hadsereg katonáiért Budán, a Mátyás-templomban. A szentmisét bemutatta: Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök. Az 1943. évi „doni áttörésről” Salamon Konrád történésszel beszélgetünk. Elhunyt Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal korábbi főigazgatója. A nyugalmazott főigazgató a hazai nukleáris szakma kiemelkedő és meghatározó egyénisége volt, számos magyar és nemzetközi szakmai szervezetben töltött be tisztségeket. Többször volt Rádiónk vendége. Egy 2009-es Délutáni találkozásból idézzük fel emlékét. Kiemelten sikeres évet zárt az egyre népszerűbb Mathias Corvinus Colegium Lánczi Pétert, a Mathias Corvinus Collegium általános főigazgató-helyettesét hallják:

„Legyen a főzés egyszerű, az ételek pedig finomak és egészségesek!” - ezzel az óhajjal valószínűleg nagyon sokan egyetértenek. Szaluter Edit, aki az idézet mondatot leírta, ráadásul ragaszkodik a hagyományokhoz. Ez azt is jelenti számára, hogy nem feltétlenül kell a távoli országok ízvilágát utánozni, vagy pontosabban az a jó, ha mindenki megtalálja a gasztronómiában azt, amiben otthon érzi magát. A Kertkonyha weboldal magálmodója, az ottani ételek, leírások és fotók kitalálója és elkészítője mindezek ellenére szakított egyfajta hagyománnyal. Ami azt jelenti - egy régebbről ismert kifejezéssel élve-, hogy jó ideje már kizárólag böjtösen süt-főz. Igyekszik mindehhez hétköznapi, bárki számára elérhető alapanyagokat használni – és úgy tűnik, ebben az idő a segítségére van. Tapasztalatait nemcsak az interneten osztja meg, hanem a hosszú évek gyakorlatával felvértezve képzéseket is tart. Sokan kezdik az újesztendőt fogadalmakkal: én megígérhetem, hogy ami eddig jó volt az Édesanyám főztjében, az nem változik, viszont hozunk újdonságokat is. Mostani vendégünk esetében a konyhában bekövetkezetett változás, megújulás, valójában egy másik életmódot is jelentett – ahogy emlékszik: megnyugodott ugyanakkor érzékenyebb és elfogadóbb lett.

Bár a magyar nyelvstratégia új intézménye, a Kazinczy Műhely már hónapokkal korábban megalakult, mégis csak a múlt év végén mutatkozott be a nyilvánosság előtt. Ráadásul egy sorozat 4-dik darabjával. Az első ilyen különleges könyvvel még 2005-ben ismerkedhettek meg az olvasók – és fontos, hogy nem pusztán a szakma, hanem a nagyközönség is. A „Jelentés a magyar nyelvről” című antológia mindig egy hosszabb időszakról – most a 2016 és 2020 közöttiről – készít pillanatfelvételeket. A diagnózis felállítása mellett ugyanakkor a lehetséges gyógymódokra is javaslatot tesz, mintegy bizonyítva a köteteteket gondozó szerkesztő, Balázs Géza szavait, hogy a nyelvstratégia a megmaradás záloga. Most nem vele, hanem a Petőfi Kulturális Ügynökséghez tartozó szervezet programigazgatójával, Pölcz Ádámmal beszélgettem. Ha valaki mellett elhaladt az idő, akkor az illető vajon már túlhaladottá is vált?! Egy biztos, ha valami furcsát, bizonytalant, megkérdőjelezhetőt tapasztalt, akkor H. Tóth Tibor eddig is mindig a jövőbe tekintve szólt vagy szólott…

Csodagyerek, bárzongorista, hadifogoly, kényszermunkás, ünnepelt sztár volt. Olyan művész, aki tehetségét heroikus küzdelemben, a legnagyobb nehézségek árán tudta csak kibontakoztatni. Családjával 1956-ban Bécsbe emigrált, majd Senlisben telepedett le. Megvásárolta és helyreállíttatta a senlisi Saint Frambourg-kápolnát, hogy itt Cziffra a fiatal tehetségeket segíthesse. Ebben a városban 72 éves korában ért véget földi pályája. A műsorban Edvard Grieg a-moll versenyművét idézzük fel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával készült felvételről. Vezényel: Lehel György