Műsorújság

Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb Programjának keretében a Magyar Kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

Folytatjuk Fiatal Színészek Sorozatunkat, melyben az elmúlt 10 évben végzett színművészek bemutatását tűztük ki célul. Mai vendégünk 2010-ben kezdte meg tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán, Marton László és Hegedűs D. Géza osztályában, de addigra már országos ismertségre tett szert: Mátyás Tilda szerepében ő váltotta Erdélyi Tímeát az azóta véget ért Barátok közt című napi sorozatban, majd főszerepet játszott az Üvegtigris harmadik részében is, Rudolf Péter oldalán. Később, az egyetemi diploma megszerzése után, 2015-ben egy évig szabadúszóként dolgozott, majd 2016-ban leszerződött a Thália Színház társulatába, ahol azóta is tag. Az elmúlt években ismét láthatjuk filmekben, sorozatokban, de legújabban az üzleti hírekben is feltűnt a neve mai vendégünknek: Szabó Erikának. Fotó: www.thalia.hu

Rosos Károly, Veszprém város polgármestere 1935-ben országos felhívást tett közzé, hogy „akiknek veszprémi hozzátartozói, vagy ismerősei a világháborúban hősi halált haltak, eltűntek; vagy a világháborúban szerzett sebesülés következtében haltak meg, az elesett vagy később elhalt hős nevét, életkorát, szülei nevét, hadbavonuláskori lakását mielőbb jelentsék be”. A beérkezett információk alapján 380 nevet véstek aranybetűkkel carrarai márványtáblákba, az öt táblát a Hősök Kapuja bástyatornyában kialakított Hősök termében helyezték el 1937-ben. A márványtáblákat 1949–1950-ben a Rákos-diktatúra megsemmisítette. Karika Tímeát, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának levéltárosát Összetört emlékezet – Veszprém első világháborús veszteségei levéltári források tükrében című 2021-ben megjelent kötetéről és az első világháborús hadirokkantak rehabilitálásáról kérdeztük. A kötetben lévő összesen 316 veszprémi, gyulafirátóti és kádártai első világháborús hősi halott és hadirokkant életrajza a három település hadigondozási alapiratainak a felhasználásával íródott. Pintér Tamás történész, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a nagyháboru blog alapítója, főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetője, főlevéltárosa a kötet veszteségkutatásban betöltött jelentőségéről, a háborús trauma fontosabb fejezeteiről beszélt.

Az E-Music kiadó gondozásában, harminckét évvel az első lemez után Feltámadás címmel napvilágot látott az új Griff album tizenegy dallal, nyolc oldalas digipack kiadványként, szövegkönyvvel, és természetesen a rock jegyében. Az 1989-es stúdióalbumról négy frissen felvett, mai követelményeknek megfelelő hangminőségű, mégis az eredetihez hűen előadott szerzemény is helyett kapott. Enyedi Ernővel beszélget Bicskei Bea. A Magyar Népmese Színház, a Klebelsberg Kultúrkúriában ünnepli a Magyar Kultúra Napját, az Égigérő cseresznyefa előadásukkal. Mese, zene, kis játék és különleges díszletek várják az érdeklődőket. Az előadásról Zanotta Veronikával, a Magyar Népmese Színház elnökével, Barcsák Ágnes beszélget. Az Orlai Produkció a Hatszín Teátrumban játssza Aldo Nicolaj drámáját, a Hárman a padont. A darab az öregséggel foglalkozik – sok fájdalommal, mégis humorral, s öregedő színészeknek nyújt kiváló játéklehetőséget, esetünkben Benedek Miklósnak, Egri Mártának és Gálvölgyi Jánosnak. Az előadásból készült egy abszolút profi streamelt változat is, ami a Színház TV műsorán tekinthető meg. A produkció rendezője Göttinger Pál, vele beszélget Farkas Éva.

Remény a terméketlen állapotban: Indul a Gyermekre vágyók lelkigyakorlata! Visszajelzések alapján a gyermekre vágyók lelkigyakorlatán résztvevő házaspárok akár 30-40 százalékánál megfogan a baba. Az orvosi diplomával is rendelkező Csépányi Gábor atya egy interdiszciplináris team: családterapeuta pszichológus, orvos és Creighton-oktató valamint korábbi résztvevők segítségével immár hetedik éve szervezi meg Mátraverebély-Szentkúton 3 napos foglalkozását. Maximum 15 párral idén is elindul a nemzeti kegyhely bentlakásos lelkigyakorlata, ahová első gyermekükre vágyó katolikus házastársak jelentkeznek. A foglalkozásra érkező házaspárok között nem ritka, aki 8-10 évet, sőt volt olyan is, aki évtizedeket várt a gyermekáldásra. Az Atyával és egy résztvevővel beszélgetek.

Érzések és pillanatok ábrázolása, a megfoghatatlan és a mulandóság pillanatnyi megvalósulása is szóba került a mai műsorban. A beszélgetést két hét múlva folytatjuk Imre Mariann képzőművésszel.

Szereplők: Veronika, a könyvtáros - Kubik Anna Apolka - Berki Júlia Zsófi - Fejes Blanka Richi - Bálint Ádám Emil - Kókai Miklós Kazinczy Ferenc hangja - Lázár Csaba Gyártásvezető: Kovács Zsuzsa A hangjáték az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Katolikus Rádió együttműködésében készült 2021-ben

Rosos Károly, Veszprém város polgármestere 1935-ben országos felhívást tett közzé, hogy „akiknek veszprémi hozzátartozói, vagy ismerősei a világháborúban hősi halált haltak, eltűntek; vagy a világháborúban szerzett sebesülés következtében haltak meg, az elesett vagy később elhalt hős nevét, életkorát, szülei nevét, hadbavonuláskori lakását mielőbb jelentsék be”. A beérkezett információk alapján 380 nevet véstek aranybetűkkel carrarai márványtáblákba, az öt táblát a Hősök Kapuja bástyatornyában kialakított Hősök termében helyezték el 1937-ben. A márványtáblákat 1949–1950-ben a Rákos-diktatúra megsemmisítette. Karika Tímeát, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának levéltárosát Összetört emlékezet – Veszprém első világháborús veszteségei levéltári források tükrében című 2021-ben megjelent kötetéről és az első világháborús hadirokkantak rehabilitálásáról kérdeztük. A kötetben lévő összesen 316 veszprémi, gyulafirátóti és kádártai első világháborús hősi halott és hadirokkant életrajza a három település hadigondozási alapiratainak a felhasználásával íródott. Pintér Tamás történész, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumának elnöke, a nagyháboru blog alapítója, főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főosztályvezetője, főlevéltárosa a kötet veszteségkutatásban betöltött jelentőségéről, a háborús trauma fontosabb fejezeteiről beszélt.

Debrecen hírei: - A magyar állam 51 százalék tulajdonrészt szerez a debreceni nemzetközi repülőteret üzemeltető társaságban. - Szigorú óvintézkedésekkel készülnek a debreceni iskolák a szombati központi írásbeli vizsgákra. Kiskőrös és térsége hírek: - Népmesék verses átiratából készül Papp Róbert költő új kötete, egy zenei projekten is dolgozik a szerző. - A Kalocsai Földön Futók Sportegyesület gyűjti a szavazatokat, egy gyermeknapi rendezvényt hoznának tető alá.

A magyar klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja volt Hild József, akinek munkássága meghatározó a reformkori Pest arculatának kialakulásában. Az építészről Havas Gyöngyvér művészettörténésszel beszélgettünk, akinek szerkesztésében Az építészet mesterei sorozatban megjelent egy kötete Hild Józsefről. Shanghaj több ikonikus épületét tervezte a két világháború között a Besztercebányán született Hugyecz László. A kínai városban saját céget alapított, ő maga is rengeteg épületet tervezett, munkássága meghatározta a modern Shanghaj arculatát. Erről kérdeztük Krizsán Andrást, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnökét. "Zalaváry Lajos munkássága a 20. század magyar építészettörténetének egyik kulcspontja: az ő életművén keresztül lehet megérteni, milyen közvetlen kapcsolat áll fenn a századforduló magyar építészete és a jelen között." – olvashatók a Magyar Művészeti Akadémia honlapján Götz Eszter újságíró, építészeti író szavai, aki egy illusztris kötetet is szerkesztett a 20. század második felének meghatározó magyar építészéről.

Az egészségügy tavalyi évéről, az aktullis kérdésekről, pl. az állami és a magánszolgáltatás rendszeréről Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával és Poller Imre onkológussal, egészségügyi szakértővel beszélgetünk.

Molnár Levente Liszt-díjas, Magyar Örökség-díjas operaénekes, Gyergyóremete díszpolgára, a Magyar Állami Operaház előadásai mellett a világ legnevesebb operaházaiban is énekelt. A Magyar Kultúra Napja alkalmából erdélyi gyökereiről, a hazaszeretetről, Erkel Bánk bánjának címszerepéről és a Csíksomlyói Passió csíksomlyói előadásának jelentőségéről Sallai Évával beszélget. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: MTI)

Remény a terméketlen állapotban: Indul a Gyermekre vágyók lelkigyakorlata! Visszajelzések alapján a gyermekre vágyók lelkigyakorlatán résztvevő házaspárok akár 30-40 százalékánál megfogan a baba. Az orvosi diplomával is rendelkező Csépányi Gábor atya egy interdiszciplináris team: családterapeuta pszichológus, orvos és Creighton-oktató valamint korábbi résztvevők segítségével immár hetedik éve szervezi meg Mátraverebély-Szentkúton 3 napos foglalkozását. Maximum 15 párral idén is elindul a nemzeti kegyhely bentlakásos lelkigyakorlata, ahová első gyermekükre vágyó katolikus házastársak jelentkeznek. A foglalkozásra érkező házaspárok között nem ritka, aki 8-10 évet, sőt volt olyan is, aki évtizedeket várt a gyermekáldásra. Az Atyával és egy résztvevővel beszélgetek.

Kortárs szerző izgalmas kísérlete: egy szépkorú nő és egy férfi találkozik a szaunában a már látottság, a déja vue élményével - s mindkettőjük monológja - mint a szindarabok vagy filmek forgatókönyvében - egymás után következően, ugyanarról a történésről hangzik el. Nagy kérdés - izgalmas is - miként sikerül mindezt kibonyolítani és befejezni...Így - a farsangi mássá válás vágyai közepette - minden korosztálynak ajánlom. A képen az írónő - egyik kedvencével...

Az E-Music kiadó gondozásában, harminckét évvel az első lemez után Feltámadás címmel napvilágot látott az új Griff album tizenegy dallal, nyolc oldalas digipack kiadványként, szövegkönyvvel, és természetesen a rock jegyében. Az 1989-es stúdióalbumról négy frissen felvett, mai követelményeknek megfelelő hangminőségű, mégis az eredetihez hűen előadott szerzemény is helyett kapott. Enyedi Ernővel beszélget Bicskei Bea. A Magyar Népmese Színház, a Klebelsberg Kultúrkúriában ünnepli a Magyar Kultúra Napját, az Égigérő cseresznyefa előadásukkal. Mese, zene, kis játék és különleges díszletek várják az érdeklődőket. Az előadásról Zanotta Veronikával, a Magyar Népmese Színház elnökével, Barcsák Ágnes beszélget. Az Orlai Produkció a Hatszín Teátrumban játssza Aldo Nicolaj drámáját, a Hárman a padont. A darab az öregséggel foglalkozik – sok fájdalommal, mégis humorral, s öregedő színészeknek nyújt kiváló játéklehetőséget, esetünkben Benedek Miklósnak, Egri Mártának és Gálvölgyi Jánosnak. Az előadásból készült egy abszolút profi streamelt változat is, ami a Színház TV műsorán tekinthető meg. A produkció rendezője Göttinger Pál, vele beszélget Farkas Éva.

X, Y, Z, no meg az alfa! Boomerek, digitális bevándorlók és bennszülöttek... Mi jellemzi az egyes generációkat? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak szüleink, nagyszüleink és gyermekeink között? Hogyan egészíthetjük ki és érthetjük meg egymást? A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Generációk és az adakozás Lőrincz L. László gondolata, hogy "Ha keveset adsz is, ha szívből adod, soknak számít." Maga az adakozás eléggé megosztó téma. Szinte egyénenként változó, hogy valaki rendszeresen segít-e nehéz helyzetben lévőknek, vagy sohasem, mondván, hogy úgy sem arra megy a pénz, amire Ő adta. Ma 3 generáció képviselőjével beszélgetve megpróbáljuk kideríteni, milyen generációs különbségek uralkodnak az adakozáshoz kapcsolódóan. Beszélgetőtársaim: - Éliás Tamás, az X-Generáció nevében, - Hézl József, az Y-Generáció képviseletében, és - Balla Dávid, a Z-Generáció nevében.

Az egészségügy tavalyi évéről, az aktullis kérdésekről, pl. az állami és a magánszolgáltatás rendszeréről Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával és Poller Imre onkológussal, egészségügyi szakértővel beszélgetünk.

Molnár Levente Liszt-díjas, Magyar Örökség-díjas operaénekes, Gyergyóremete díszpolgára, a Magyar Állami Operaház előadásai mellett a világ legnevesebb operaházaiban is énekelt. A Magyar Kultúra Napja alkalmából erdélyi gyökereiről, a hazaszeretetről, Erkel Bánk bánjának címszerepéről és a Csíksomlyói Passió csíksomlyói előadásának jelentőségéről Sallai Évával beszélget. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: MTI)

Szereplők: Veronika, a könyvtáros - Kubik Anna Apolka - Berki Júlia Zsófi - Fejes Blanka Richi - Bálint Ádám Emil - Kókai Miklós Kazinczy Ferenc hangja - Lázár Csaba Gyártásvezető: Kovács Zsuzsa A hangjáték az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Katolikus Rádió együttműködésében készült 2021-ben

A Zenei Kincsestárban az európai műzene, egyúttal az európai költészet bölcsőjéhez, a XI-XII. századba vezet utunk. Ez az időszak az első a keresztény Nyugat kultúrtörténetében, amikor a vallási érzület szigorú szabályokat követő megfogalmazása mellett tág teret kapnak afféle profán érzelmek, mint a szerelem, a vágyódás, a világ forgandóságának tudatosulása. Az ember fölfedezéséről beszélhetünk tehát, jó három évszázaddal a reneszánsz művészeti forradalma előtt. A művelt Nyugat első világi művészalakja pedig a korszak jelképe, a trubadúr. A trubadúrok a közvélekedéssel ellentétben nem a viszonzatlan szerelem számkivetettjei voltak. Inkább afféle hivatásos énekmondók, akik hozzátartoztak a középkori udvar társadalmához. Számos trubadúr arisztokrata körökből került ki, de ez volt az a hivatás, amely a költői és zenei tehetség révén alacsonyabb státuszú, közrendű dalnokok számára is bebocsáttatást engedett az udvari körökbe. A trubadúrköltészet a dél-francia okszitán kultúrából szárnyalt föl, és spanyol meg olasz földön is hamar elterjedt. Egyes trubadúrok neve is fönnmaradt mind a mai napig: Paloli Berengár, Bornelh-i Girault vagy Peire Carnival nevét messze földre röpítette egy-egy jól sikerült szerzeményük. Ezek hallatán nem csupán az udvari szerelem ékes és nemes költői képeibe nyerhetünk bepillantást, de a Középkor egzotikus hangszeres zenéjébe is – elsősorban a dobok, dudák, tekerők, fidulák, hárfák, lantok és furulyák színpompás, szilaj hangzása révén. S hogy eloszlassunk egy közkeletű tévedést: a trubadúrok énekei nem csupán a reménytelen epekedést juttatták szóhoz! Ma fölhangzó első trubadúrénekünk éppenséggel azt bizonygatja, hogy költője semmiféle gazdagságra nem cserélné föl azt a boldog életet, amit az örökös éneklés, lelkendezés, udvarlás és a lovagi tornák jelentenek számára… Kedves Hallgatóink! Európa tavaszának hangjait kínáljuk tehát Önöknek a Zenei Kincsestárban két kiváló régizenei társulás: az Unicorn és az Oni Wytars életteli fölvételével.