Műsorújság

Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb Programjának keretében a Magyar Kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

A műsor legfontosabb témája: kereszteskori lovagvárak feltárását végzi a magyar-szír régészeti misszió immár 15 éve. Dr. Major Balázzsal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetőjével beszélgetünk egyebek közt arról, hogy a polgárháború közepette egyetlen régész csapatként hogyan tudták folytatni a munkát, és hogy a magyar állam által is támogatott tevékenységük miképpen segít nem csak a szentföldi múlt feltárásában, hanem a jelenlegi szíriai katolikus közösség fennmaradásában is. Kép: Crac des Chevaliers, Szíria. Márk Zsófia felvétele. Az összeállítás elején beszámolunk arról, hogy Azbej Tristan államtitkár a Szuverén Máltai Lovagrend kitüntetését, a Pro Merito Melitensi parancsnoki keresztjét vehette át. Az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár - fő témánkhoz kapcsolódva - szíriai élményeiről beszél.

Tóth Erzsébet Fanni: beszÉLJ! című könyve kapcsán beszélgetünk a pszichológus, traumakutatóval

Világbajnoki címet szerzett a Teqball sportágban a Janicsek Zsanett -Blázsovics Petri Zsófia duó. Mentális egészség az élsportban - Radnóti László jegyzete

Riporter: Szerdahelyi Csongor.

A 2022-es év madara a zöld küllő. Gyakori harkályfélénk. Fő táplálékát a hangyák jelentik, de a fák kérge alatt megbújó más rovarokat és azok lárváit, bábjait is elfogyasztja. Állandó madár, de télen kóborolhat. Idős fák meghagyásával segíthetjük, hogy állománya ne csökkenjen. Orbán Zoltánnal, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével Bognár Anna beszélget. A kép forrása: www.mme.hu (Orbán Zoltán fotója)

A zsűri elnökét, Jakab Lászlót kérdezi Sályi András.

Játszik és rendez a Weöres Sándor színházban, de szabadidejében rengeteg fotót készít régi, szombathelyi épületekről. Az emberi történetek érdeklik, azt mondja, megérzi,ha egy háznak lelke van. Utánajár, majd közzé is teszi a "felfedezéseit". A kreatív történetmesélő Kelemen Zoltánnal beszélgetett Perlaki Nóra.

Zelei Ákosnak már gyermekkora óta az élete része a tánc és azon keresztül a hagyományok tisztelete és őrzése. A Magyar Táncművészeti Egyetemen táncos és próbavezető szakon tanuló Ákos elmeséli milyen most már táncosként benne lenni egy olyan együttesben, aminek az előadásaira gyermekkorában még édesapjával közösen jártak.

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

Tóth Erzsébet Fanni: beszÉLJ! című könyve kapcsán beszélgetünk a pszichológus, traumakutatóval

Debrecen hírei: - Megújult a debreceni Arany János Óvoda külseje. - Húszéves a Magyar Örökség díjjal kitüntetett Szent Efrém Férfikar. Kiskőrös és térsége hírek: - Bács-Kiskun megye kimagaslóan teljesített pályázatokban, közösségépítésben és kulturálisan. - A nosztalgia jegyében tartanak vetítéseket a foktői Kultúrházban.

De arról szó eshet, hogy mi egy választópolgár lehetősége - alkalomadtán joga és kötelessége -, ha országában a demokrácia szabályai szerint választásokat tartanak. És ez már földrajzi határok nélkül értendő. A mai világban sokan igyekeznek mindent relativizálni. Például az országgyűlési választásokat követő kormányzás során a "fékek és ellensúlyok" szerepét felértékelni, a demokratikus többség elvárásait pedig kisebbíteni. Franciaországban élő ismerősöm az 1990-es években mindig azt mondogatta: "a politikával nem kell foglalkozni, a választások nem érdekesek, kormányok jönnek és mennek, de egyik olyan, mint a másik." Nem tudom, 2022-ben hogyan vélekedik, az utóbbi időben ez a téma nem merült fel a beszélgetések során. Akárhogyan is: bonyolult dolog a demokrácia, és bár az ókori görögök óta tanuljuk, hogy hogyan is működik, néha az az egyszerű ember érzése, hogy ma sem értjük egész pontosan.

Mit tesz Kína, hogy a világ első számú hatalma legyen? Mit jelent az a kijelentés, hogy "a kínaiak hosszú távra terveznek"? Hogyan tekintenek a kínaiakra Afrikában, ahol Amerika, Franciaország, Törökország, Nagy-Britannia - és még sorolhatnánk az országokat -, próbál befolyást szerezni?

De arról szó eshet, hogy mi egy választópolgár lehetősége - alkalomadtán joga és kötelessége -, ha országában a demokrácia szabályai szerint választásokat tartanak. És ez már földrajzi határok nélkül értendő. A mai világban sokan igyekeznek mindent relativizálni. Például az országgyűlési választásokat követő kormányzás során a "fékek és ellensúlyok" szerepét felértékelni, a demokratikus többség elvárásait pedig kisebbíteni. Franciaországban élő ismerősöm az 1990-es években mindig azt mondogatta: "a politikával nem kell foglalkozni, a választások nem érdekesek, kormányok jönnek és mennek, de egyik olyan, mint a másik." Nem tudom, 2022-ben hogyan vélekedik, az utóbbi időben ez a téma nem merült fel a beszélgetések során. Akárhogyan is: bonyolult dolog a demokrácia, és bár az ókori görögök óta tanuljuk, hogy hogyan is működik, néha az az egyszerű ember érzése, hogy ma sem értjük egész pontosan.

Mit tesz Kína, hogy a világ első számú hatalma legyen? Mit jelent az a kijelentés, hogy "a kínaiak hosszú távra terveznek"? Hogyan tekintenek a kínaiakra Afrikában, ahol Amerika, Franciaország, Törökország, Nagy-Britannia - és még sorolhatnánk az országokat -, próbál befolyást szerezni?

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

A Zenei Kincsestárban ma este egy szólószerepben meglehetősen mellőzött hangszer, a brácsa mutatja meg hangszínének gazdagságát és kifejezőkészségét két ritkán játszott, elragadó szerzemény segítségével. A mélyhegedűnek is nevezett, olaszul viola da braccia névre hallgató vonóshangszer legtöbbnyire a zenekari hangzás illetve a vonósnégyes kiegyenlített, telített voltáért felel. Ám aligha véletlen, hogy Mozart például kamarajátékosként legszívesebben a brácsaszólamot választotta. Emiatt is furcsa, hogy a brácsa szólóirodalma meglehetősen szűkre szabott. Az 1820 és 1881 között élt belga komponista, Henry Vieuxtemps azonban nem csupán hegedűvirtuózként aratott sikereket Európa-szerte és Amerikában, de brácsája bársonyos melegségével is lenyűgözte közönségét. Ennek tudható be, hogy fontos szerzeményekkel járult hozzá a mélyhegedű irodalmához. A chilei brácsaművész, Roberto Diaz és a kanadai zongorista, Robert Koenig remek felvételéről elsőként az 1863-ban keletkezett, 36-os opusszámú B-dúr Brácsaszonátát halljuk. Vieuxtemps Brácsaszonátája után következzék a 61-es opusszámú, szóló brácsára szerzett Capriccio.