Műsorújság

Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb Programjának keretében a Magyar Kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

Műsorunkban beszélgetéseket hallhatnak a magyar kultúra napja alkalmából, benne a Békéscsaba Kultúrájáért elismerésben részesült, 94 éves Dariday Róbert színművésszel, aki máig aktívan játszik (képünkön); megismerkedhetünk két, a somogyi cigányságot segítő alapítvány tevékenységével, valamint bepillantást nyerhetünk a madárszámlálás fontosságába is az országos sasszinkron apropóján.

Mai kulturális magazinunkban: - Beszámolunk a Boldog Brenner János életéről és haláláról szóló, Legyetek szeretettel című készülő filmsorozat filmindító sajtótájékoztatóján történtekről. (Megszólalók: Bodorkós Imre atya, Jámbor Nándor színművész és Bill Chamberlain angol producer) - Vendégünk lesz Fekete-Kovács Kornél trombitaművész, akivel a Modern Art Orchestra és a Nemzeti Énekkar közös, egyetlen alkalommal bemutatandó Kodály-koncertjét ajánljuk, melyet február harmadikán rendeznek meg a Pesti Vigadóban. - Január végén Fehér Tibor Jászai Mari-díjas színész volt vendégünk, akivel irodalmi felvételeket rögzítettünk – ennek kapcsán beszélgetünk vele. - Valamint bemutatjuk Pátkai Rozina Minka legújabb, Tilos csillagon című Pilinszky-albumát.

Az alapító Hunfalvy János, a földrajzi tanszék akkori vezetője mellett számos korábbi és későbbi nagy utazónk található azok között, akik 1872. január 12-én letették az "alapkövet", így Vámbéry Ármin, Berecz Antal, Bieltz Albert, Gönczy Pál, Reitz Frigyes, Szabó József, Szily Kálmán, Tóth Ágoston, Xantus János és Déchy Mór. A társaság - ma is vallott - célja: „a földrajzi ismeretek terjesztése által a földrajzi tudomány iránt érdekeltséget gerjeszteni és különösen hazánk földrajzi viszonyainak kutatását és ismertetését előmozdítani.” A hazai közvélemény érdeklődését tanúsítja, hogy már az első évben 300 tagja volt Társaságnak. Az elmúlt másfél évszázadról és az intézmény mai munkájáról Jeney László főtitkár, a Budapesti Corvinus Egyetem Geo Tanszékének egyetemi docense és Kubassek János, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója beszél.

Gájer László atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetem tanára a közelmúltban két cikket is írt a minimum esztétikájáról. Arról a trendről, amely liturgikus illetve szakrális tereket mindenféle díszítés nélkül, mondhatni "kiüresítve" terveznek és alkotnak meg. Az Egyház mondanivalója azonban nem lehet "üres", Az Egyháznak mondanivalója, állítása, hitvallása van, ami nélkül a liturgikus tér nem tölti be hivatását.

A haza koktélkultúra színesítésére és a fogyasztók tájékoztatására is szolgál a BOOOk kiadó gondozásában megjelent Keverd, rázd, öntsd! címet viselő, Klasszikus koktélok mindenkinek alcímű könyv. A két szerző Kocsis Lilla és Nagy Zoltán 2008-ban alapította azt a vendéglátóhelyet, ahol a korábban külföldön megszerzett tapasztalataikat a gyakorlatban is megoszthatták. Könyvükben pedig most összefoglalták mindazt a tudást, ami a jó koktélkészítéshez kell.

A Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia új programot indított, amely a katolikus hit talaján szeretné összegezni az egyház és a tudomány környezeti kérdésekben kialakított álláspontját. A közös párbeszéd és együttműködés során előadásról előadásra mindig egy neves tudós és az egyház képviselője gondolkodik a fenntartható fejlődésről, és keresi a választ a „Laudato Si” enciklikában felvetett alapkérdésekre. A 8 részes interaktív fórumsorozat olyan aktuális, izgalmas gazdasági, természettudományos és társadalmi témákkal foglalkozik, mint az éghajlatváltozás, a zöld gazdaság, a szegénység vagy a társadalmi igazságosság. A program szervezőjével, a Miskolci Egyetem tanára, és a kolozsvári Fenntartható Fejlődés Kutatási Központ vezetőjével, Benedek Józseffel, valamint az első előadás résztvevőivel beszélgetünk.

Közösségi összefogás és örökbefogadási program indul az Ajkai Bányászati múzeum értékeiért - Horváth Károly nyugdíjas bányamérnököt, a létesítmény szakmai vezetőjét kérdezem Fuss az erdész szemével – téli természetjárás - február végéig Pilisi élménytúra kör várja az erdő járókat.- a részletekről Kovács Ferencet az Országos Erdészeti Egyesület erdei sportok szakosztályának elnökét hallják.

Mai műsorunkban bemutatunk Önöknek egy igazán kalandos sorsú templomot, illetve kolostort, szólunk pár szót Fodor András Kossuth-díjas költő és esszéíró emlékezetéről, elsőként pedig arról tudósítunk, hogy hiánypótló, autistákat segítő iroda nyílt néhány nappal ezelőtt Siófokon.

Erdőtelepítésről, falusi fejlesztésekről és népi mesterséget oktató szakkörökről szól mai műsorunk. Adásunkat pedig azzal kezdjük, hogy 464 millió forint állami támogatással körszerű szőlőfeldolgozó üzem épül Ordacsehiben.

A „Székely fonó” nem opera. Szinpadi mű, amelyben régi ének, tánc és pantomim-elemek vannak jelen. Az egymástól elszakított szerelmesek története alkalmat adott a zeneszerző számára, hogy az emberi élet teljes képét rajzolja meg: örömöt, bánatot, játékos csúfolódást, a vaskos humort, a líra hangját és az elsöprő erejű örömtáncot. Kodály műve a dalszövegek és a szinpadi akciókra vonatkozó szerzői útmutatások révén tökéletes élményben részesít bennünket. A hangfelvétel szólistája: Komlóssy Erzsébet, Melis György, Simándy József, Barlay Zsuzsa, Andor Éva és Palcsó Sándor. Közreműködik a Magyar Rádió Kórusa és a Budapesti Filharmonikus Zenekar Ferencsik János vezényletével. Műsorvezető: Lázár Csaba

Miután a népszavazási aláírásgyűjtést támogató pártok képviselői leadták a Fudan-népszavazás kiírásához összegyűjtött aláírásokat a Nemzeti Választási Irodának, több kérdés is felmerül. Ezekről beszélgetünk Lesti Árpád politikai elemzővel. Szeptembertől 15 szlovákiai szórványterületen, illetve nyelvhatáron lévő település magyar alapiskolájába segíti a gyermekek iskolába járását a Rákóczi Szövetség 16 iskolabusszal. Csáky Csongor elnökkel beszélgetünk. A Klímapolitikai Intézetet is felkérték, hogy vegyen rész Magyarország Nukleáris Innovációs Stratégiájának megalkotásában. Litkei Mátéval, az intézet igazgatójával beszélgetünk. Új előadásra készül a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház társulata. Már folynak a középkor egyik izgalmas időszakát felelevenítő darab próbái. Az Udvari Kamaraszínház igazgatójával Andrási Attila íróval, rendezővel beszélgetünk. Kitárta a kapuit az ELTE Informatikai Kar. A részleteket Horváth Zoltán dékán mondja el. A Felelős Gasztrohős Alapítvány idén is csatlakozik a nemzetközi Vega mozgalomhoz egy saját kampánnyal. Szabó Eszter kommunikációs munkatárssal beszélgetünk. Egy Ukrajna elleni esetleges orosz támadás a második világháború óta legjelentősebb invázió lenne, tekintettel az orosz csapatok masszív jelenlétére a határ közelében - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök újságíróknak nyilatkozva. Nógrádi György biztonságpolitikai elemző, a Corvinus Egyetem tanára mondja el véleményét.

Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy mit keresnek a hősi erények legendás lépviselői a kondér körül? Miért fogalmaznak meg olyasmit, hogy: összefogni hűségben, szeretetben és hasznos főzésre serkenteni az e tevékenységet kedvelő minden olyan férfit és nőt, gyermeket és aggastyánt, akik szívesen készítenek kemencében vagy a szabad ég alatt bármilyen ehető vagy iható ételt, lét? Miért bújnak valakik zöld szakácssipkaszerűségbe és a kardok világát idéző köpönyegekbe azzal az eltökéltséggel, hogy megőrzik és tisztelik elődeik étkezési szokásait? Kérdéseimre a választ Simon Tamás a Szabadtűzi Lovagrend nagymestere, avagy a gasztronómiai egyesület vezetője adja meg. Kép: A lovagok egy csoportja

Videósorozat, amely az irodalom és az anyanyelv aktuális kérdéseit, problémáit dolgozza fel, havonta egyszer jelentkezve. Ez az Élő magyaróra. A Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyének kezdeményezése egyszerre pedagógus és diákpárti – és egyáltalán nem lila ködbe vesző kíván lenni, hanem nagyon is életszagú. Vendégem a program szakértője Terdikné Takács Szilvia. Lehetne-e nyelvészeti jegyzetekből podcastot készíteni – vagy inkább magyarítani kellene előbb? H. Tóth Tibor tudja a választ.

Az 1757 és 1831 között élt osztrák zeneszerzőt a kor ünnepelt muzsikusának tartották, nevét azonban halála után teljesen elfelejtették. Zeneszerzéstanára Joseph Haydn volt, Ezt követően olaszországi tanulmányokat folytatott, majd Strassburgban és Londonban karmesterkedett. 1795-ben Párizsban telepedett le, ahol zenei kiadót és zongoragyárat alapított, hangversenyszalonjában rendezett koncertjeivel pedig Párizs hangversenyéletét gazdagította. Alkotóműhelyében több mint hatvan szimfóniát és kamaraművek sorát találjuk. Ez utóbbi műfajt képviseli a Tomasini vonósnégyes előadásában felhangzó op. 11-es G-dúr és D-dúr kvartett.