Műsorújság

Felolvassa: Jánosi Ferenc Hangmester: Gera Csilla Zeneszerző: Dubrovay László Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince Szerkesztő: Szikora József Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Zelei Ferenc életében a hagyomány és a táncművészet már összeforrt. A táncpedagógus már több mint 30 éve táncol. Jelenleg is művészeti vezetőként, táncosként és koreográfusként is dolgozik. Ferenc elsődleges célja Mezőkövesd, Szentistván és Tard tánchagyományainak összegyűjtése és színpadra vitele.

Osztályidegen származása miatt nem könnyen jutott be az egyetemre, de az ELTE Bölcsészettudományi Karán mindjárt két diplomát is szerzett. Tudósként, tényfeltáró könyvek szerzőjeként és egyetemi oktatóként közelmúltunk neuralgikus pontjait kutatta, a legismertebbek az ötvenes évek visszaéléseit feldolgozó művei és tevékenysége. A vészkorszak embermentései, Koszorús Ferenc akciója valamint a kitelepítések viszontagságai, a hortobágyi kényszermunkatáborok élete általa vált ismertté a közvélemény előtt. Néhány könyvét férjével: Kárpáti Zoltánnal együtt jegyezte. Ma is alkotómunkát végez, de gyakran jár a Lukács fürdőbe és sokat sétál. Arra is van ideje és kedve, hogy gyermekeinek, unokáinak finomakat főzzön.

A mai Akvarellben: - megemlékezünk a hazai animációs film egyik legfontosabb alakjáról, a 110 évvel ezelőtt született Macskássy Gyuláról, - tudósítunk a szegedi Somogyi Károly Könyvtárban megrendezett Szegedi ételmesék című szakácskönyv-kiállításról, - valamint összeállítást adunk a múlt hétvégén a Nemzeti Színházban megrendezett VII. Pajtaszínházi Szemléről.

Izlandon a kétezres évek elején bevezették a 30 napos apasági szülési szabadságot. Kutatások szerint azok a párok, ahol az édesapa otthon maradt a gyermeke születése utáni hónapban, kevésbé válnak el. Ez az az időszak, amikor a szülők közösen elkezdhetik kialakítani a munka-család egyensúlyt, elosztani egymás között a gyerekek körüli feladatokat, és a háztartási munkákat – véli Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója. Úgy látja, az lenne a legjobb modell a 21. századi családok számára, ha az édesanyáknak és az édesapáknak egyaránt lenne lehetősége munkát végezni, és a gyermekeik mellett otthon lenni. Az elsősorban budapesti programjaik mellett legutóbb online workshopot szervezett az Apa Akadémia. A rendezvényen az igazságos családi munkamegosztásról, az apai és anyai szerepkörről, csapdákról félreértésekről, és a modern családok jó megoldásairól és technikáiról osztották meg a résztvevők a tapasztalataikat.

Szerkesztő: Varga Andrea

Szombaton ünnepelte 152. születésnapját a Városligeti Műjégpálya, ugyanis 1870. január 29-én nyitotta meg kapuit. Bár azokban az időkben a korcsolyázást a hölgyek számára még illetlen foglalatosságnak tartották, az első magyar műkorcsolyázó-világbajnok mégis egy hölgy volt . Mai műsorunkban a ligeti korcsolyázás kezdeti sajátos hangulatáról, a farsangi jégünnepélyekről, a társasági élet neves szereplőiről, a városliget történetét kutató Ligetfalvi György- Majkó Zsuzsa helytörténész házaspár mesél

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

Osztályidegen származása miatt nem könnyen jutott be az egyetemre, de az ELTE Bölcsészettudományi Karán mindjárt két diplomát is szerzett. Tudósként, tényfeltáró könyvek szerzőjeként és egyetemi oktatóként közelmúltunk neuralgikus pontjait kutatta, a legismertebbek az ötvenes évek visszaéléseit feldolgozó művei és tevékenysége. A vészkorszak embermentései, Koszorús Ferenc akciója valamint a kitelepítések viszontagságai, a hortobágyi kényszermunkatáborok élete általa vált ismertté a közvélemény előtt. Néhány könyvét férjével: Kárpáti Zoltánnal együtt jegyezte. Ma is alkotómunkát végez, de gyakran jár a Lukács fürdőbe és sokat sétál. Arra is van ideje és kedve, hogy gyermekeinek, unokáinak finomakat főzzön.

Debrecen hírei: - Megszületett az elsi idei kiscsikó a Mátai Ménesben. - Állami gondozott gyerekek korcsolyázhattak Debrecen főterén. Kiskőrös és térsége hírek: - Új polgárőrautóval gazdagodott Császártöltés, hagyományőrző disznótorra várják a vendégeket. - Alább hagyott a véradókedv januárban, februárban egy farsangi alkalommal készül a Vöröskereszt.

Az elmúlt hetek politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket.

A Hagyományok Háza megalakulásának 20 éves jubileuma alkalmából Konstrukció - Rekonstrukció - Adaptáció címmel Alkalmazott néprajzi konferenciát szervezett január 20-án és 21-én. Dr. Agócs Gergely népzene- és néprajzkutató, mesemondó, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, a Népmese-műhely nagyszámú hallgatósága számára összefoglalta a mesemondás folklorizmusának mai helyzetét, az élőszavas mesemondás jelentőségét, a Kárpát-medencében megvalósuló jó gyakorlatokat. A tanácskozást követően az elhangzott témákról Sallai Évával beszélgetett. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: www.hagyomanyokhaza.hu)

Izlandon a kétezres évek elején bevezették a 30 napos apasági szülési szabadságot. Kutatások szerint azok a párok, ahol az édesapa otthon maradt a gyermeke születése utáni hónapban, kevésbé válnak el. Ez az az időszak, amikor a szülők közösen elkezdhetik kialakítani a munka-család egyensúlyt, elosztani egymás között a gyerekek körüli feladatokat, és a háztartási munkákat – véli Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója. Úgy látja, az lenne a legjobb modell a 21. századi családok számára, ha az édesanyáknak és az édesapáknak egyaránt lenne lehetősége munkát végezni, és a gyermekeik mellett otthon lenni. Az elsősorban budapesti programjaik mellett legutóbb online workshopot szervezett az Apa Akadémia. A rendezvényen az igazságos családi munkamegosztásról, az apai és anyai szerepkörről, csapdákról félreértésekről, és a modern családok jó megoldásairól és technikáiról osztották meg a résztvevők a tapasztalataikat.

Szerkesztő: Varga Andrea

A mai Akvarellben: - megemlékezünk a hazai animációs film egyik legfontosabb alakjáról, a 110 évvel ezelőtt született Macskássy Gyuláról, - tudósítunk a szegedi Somogyi Károly Könyvtárban megrendezett Szegedi ételmesék című szakácskönyv-kiállításról, - valamint összeállítást adunk a múlt hétvégén a Nemzeti Színházban megrendezett VII. Pajtaszínházi Szemléről.

Borda Lajos antikvárius és könyvkiadó ars poétikája: "Ha valaki olyan magyar szöveget ad ki, amely már megjelent, sokat nem tesz hozzá a magyar kulturális hagyományhoz... akkor tesz hozzá, ha meg nem jelentet ad ki. Az érdekesebb is - de többet mondok, hasznosabb is. Én pedig hazafi vagyok, ezért ezt nagyon fontosnak tartom....Piaci szempontok egyáltalán nem befolyásolnak a válogatásban. Nem a piacnak dolgozom, hanem saját kedvtelésemre, és tudom, hogy jó, amit csinálok." Portréműsorunkat 2022.02.02-én 21.04-kor sugározzuk.

Az elmúlt hetek politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket.

A Hagyományok Háza megalakulásának 20 éves jubileuma alkalmából Konstrukció - Rekonstrukció - Adaptáció címmel Alkalmazott néprajzi konferenciát szervezett január 20-án és 21-én. Dr. Agócs Gergely népzene- és néprajzkutató, mesemondó, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, a Népmese-műhely nagyszámú hallgatósága számára összefoglalta a mesemondás folklorizmusának mai helyzetét, az élőszavas mesemondás jelentőségét, a Kárpát-medencében megvalósuló jó gyakorlatokat. A tanácskozást követően az elhangzott témákról Sallai Évával beszélgetett. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotó: www.hagyomanyokhaza.hu)

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban.

Még a zongora irodalmában jártas zenekedvelők számára is meglepő, hogy a Carmen és az Arles-i lány szvit szerzője, George Bizet – mintegy mellékállásban – egy sereg elsőrangú zongoraművet is írt. Méghozzá a legjelesebb zongorás szerzők darabjaival egyenrangú remekeket! És nem csupán zenekari műveinek letétje gyanánt. Etűdjei, tanulmányai és karakterdarabjai tökéletesen megállják a helyüket Schumann vagy Mendelssohn szerzeményei mellett. Két noktürnje pedig a legkiválóbbak közé, Chopin alkotásainak társaságába kívánkozik a műfajban. Bizet, akinek édesanyja zongoraművész volt, már kilencévesen a párizsi Conservatoire növendéke lett, ahol két Cherubini-tanítvány oktatta és ahol Gounod vette a szárnyai alá. Nem csoda hát, hogy anyanyelvi szinten „beszélte” a zongorás repertoárt. Ezért is különös, hogy ritkán lépett fel közönség előtt. Leveleinek tanúbizonysága szerint aggódott, hogy ha zongoraművészként arat sikereket, az háttérbe szoríthatja zeneszerzői tevékenységét. Pedig egyik koncertje után maga Berlioz jegyezte föl, hogy Bizet számára nem léteznek technikai akadályok, és játéka talán csak Lisztéhez és Mendelssohnéhoz fogható. A nagyszerű német zongoraművész, Julia Severus fölvételei közül elsőként a 16 esztendős Bizet Nagy koncertkeringőjét játsszuk le. Afféle névjegy ez a bebocsáttatáshoz a zongora irodalmába és birodalmába. Következzék három, már-már Debussy felé mutató Vázlat 1857-ből: a humorral átszőtt Török rondó, a sejtelmes hangvételű Szerenád és a szeleburdi Caprice. George Bizet zongoraműveitől mára az F-dúr Noktürnnel búcsúzunk, ugyancsak a szerző 16 éves korából. Hallgatóink bizonyára egyetértenek: igazán kár, hogy Bizet csupán két alkotást jegyez e költői műfajban.