Műsorújság

A felvételt Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Bolla Milán Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Megújulnak a veszprémi érsekség épületei a várban. Elsőként erről beszélgetünk Navracsics Tibor kormánybiztossal. A 15. Házasság hete vasárnap kezdődik. Jelmonda a Maradjunk együtt, nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is utal. Marton Zsolt váci megyéspüspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családbizottsága elnökének értelmezését hallják: A Bízdrámagad.hu is csatlakozik a Házasság hetéhez. A honlap fő koordinátora, Soósné Erdő Klára nyilatkozik. Kolompár László az Együtt a romákért egyesület elnöke közel negyedszázada foglalkozik élet-hivatásként családi közegből kiszakadt cigány fiatalok felnevelésével. Ezért a munkáért a közeli napokban állami elismerésben részesült a Belügyminisztériumtól. A most következő beszélgetésben először Hajdú Géza, a kiskundorozsmai Petőfi Sándor Művelődési ház igazgatója szólal meg. A Biztonságos Internet Nap alkalmából a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat internetbiztonsággal kapcsolatos programot szervezett Budapesten. A rendezvényről Kurkó Zsuzsannával, a Safer Internet Program koordinátorával beszélgetünk. Imanapot tartott február 8-án a pesti Jézus Szíve templomban az emberkereskedelem áldozataiért az öt éves születésnapját köszöntő Solwodi Egyesület. Elnökével, Légrádi Gabriella szerzetes nővérrel és Welheim Péterrel, az ürömi Szent György vértanú plébánia plébánosával beszélgetünk. Az ételízesítők is sorra kerültek a Szupermenta termékteszt programban, mely során 35 terméket vizsgáltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei. Pleva György takarmánybiztonsági igazgatót hallják: A második világháború utáni magyar békeszerződés aláírásának 75. évfordulója február 10-én volt. Szarka László történésszel, a Rubicon Intézet tudományos munkatársával beszélgetünk.

A héten robbant a hír: Budapest (soproni, szegedi és debreceni helyszínekkel) rendezi a visszalépő japán Fukuóka helyett a "vizes világbajnokságot". A 2017-es vb után újra Magyarország lehet a házigazdája a világ egyik legnagyobb sporteseményének, de az 5 évvel ezelőttihez képest teljesen más körülmények között. Ez a különbség pedig maga, a világjárvány, amely az utóbbi két évben teljesen átírta a sportesemények programját. Egy részüket törölték, más részüket elhalasztották és voltak-vannak olyanok is, amelyeket megtartottak illetve éppen tartanak is, de szigorú intézkedések bevezetésével. Mik a tapasztalatok, mi a jó megoldás? A válaszokat Szabó Lászlóval, a magyar Paralimpiai Bizottság elnökével, Ürge-Vorsatz Diána tudóssal és Gurisatti Gréta olimpia bronzérmes vizilabdázóval keressük.

A tervezettnél egy héttel tovább, február 20-ig látható a Magyar Nemzeti Galéria Kép és Kultusz – Szinyei Merse Pál művészete című kiállítása, melynek február 16-i ráadásprogramjairól Bán Blanka művészettörténészt kérdezzük. Káel Norbert zongoraművész visszatérő vendég a Cziffra Fesztiválon, melynek keretében most február 20-án a MomKultban ad koncertet, ahol a repertoár emblematikus műveit szűri át saját világán, hogy egyszerre nyújtson nosztalgikus és felfedezésekkel teli élményt. A "Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona" című kötet szerkesztőjével, Zeke Zsuzsannával, a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalomtörténészével Bognár Anna beszélget. Február 14-től június végéig ismét „Itáliai utazásra” hívja nézőit az Uránia Nemzeti Filmszínház. Az olasz tájakhoz, városokhoz kötődő vetítéssorozatot immár negyedik alkalommal hirdetik meg, amelyben új és klasszikus játékfilmek segítségével, a Budapesti Olasz Kultúrintézet együttműködésével ismét végigkalandozhatunk az Appennini-félszigeten, és felfedezhetjük az olasz filmművészet rendkívüli értékeit. A tizenkét vetítésből álló sorozat programjaihoz Giovanni Cataluccio, Budapesti Olasz Kultúrintézet munkatársa ad kedvcsinálót.

Újabb zenei csemegék várják Önöket az 1865 és 1936 között élt orosz romantikus komponista, Alekszandr Glazunov életművéből. Glazunov egyike volt azon komponistáknak, akik a nyugat-európai műzene kompozíciós elvárásaiba sikerrel oltották bele nemzetük zenei hagyományait. Rimszkij-Korszakov fölfedezettjének egyik első méltatója, Vlagyimir Sztaszov így írt a pályakezdő Glazunovról: „Valóságos mester. Zenéje hihetetlen széles sodrású, erőteljes, ihletett, elbűvölő szépségű, ötletgazdag, olykor humoros, másutt szomorú, szenvedélyes – és minden esetben elragadóan tiszta és eredeti.” Nem csoda, hogy a mester halálhíre húsz esztendővel később káprázatos gyászzenére ihlette Glazunovot, amelynek a zenekari prelűdöt választotta fomája- és címeképpen. Minthogy nem tartozott a formai újítók közé, megdöbbentő, hogy milyen modern hangzásokra indította Glazunovot a gyász. A Moszkvai Szimfonikusokat Igor Golovcsin vezényli. Hogy az iménti gyászprelűddel elbúcsúztatott Sztaszov szavait igazoljuk, hallgassunk meg egy korai Glazunov-szerzeményt, amely a komponista minden, korábban fölsorolt erényét bemutatja. Nem véletlenül: a Karakterisztikus szvit – mint címe is jelzi – nyolc tételében egy-egy markáns zenei típust juttat szóhoz, miközben csak úgy fürdőzik az orosz és a kaukázusi folklór egzotikumában. Ráadásul mindegyre utal az elődök és a kortársak – Csajkovszkij, Borogyin, Rimszkij-Korszakov és mások – szerzeményeire: olyan tanulmánydarab tehát, amely a jövő valódi mesterét mutatja be, aki mindent megtanult a régiektől, amit csak lehetett. A források szerint a sorozat első vázlatai zongorára íródtak, így föltehető, hogy az épp Rimszkij-Korszakov keze alatt formálódó szerző a mester buzdítására fogott hozzá a zenekari hangszereléshez. A tanár megérzése csalhatatlannak bizonyult: Glazunov mind a zenekari hangszínek, mind a balettszvitek terén a legelsők közé emelkedett. Glazunovtól mára stílusosan a Karnevál című, 1892-ben keletkezett, látványos zenekari nyitánnyal veszünk búcsút.

Nem kell lemondani a megszokott sütemény ízéről, ha vegán pitét, tortát vagy linzert választunk. Homa Gábor cukrászként kihívásnak éli meg, hogy a megszokott ízeket olyan alternatívává varázsolja, hogy mindenevők is szívesen válasszák.

Van, hogy az ember szinte nap, mint nap találkozik valakivel, de mégsem ismeri eléggé. Aztán egyszer csak történik valami, és rádöbbenünk, mit mulasztottunk. Én is így voltam a Katolikus rádió recepciósával. Először a fotóit láttam, aztán megtudtam, hogy már fiatalon cikkeztek róla az újságok: a 80-as évek végén ugyanis egy társával különleges módon tiltakozott a Ceausescu-diktatúra ellen. A tollat valójában már a jelképes turistabot előtt érvényesen a kezébe vette, ám az is egy valódi tortúra volt, míg első könyve megjelenhetett. Most az erdélyi lengyel emlékhelyeket, történetek gyűjtötte kötetbe. Beszélgetőtársam Okos Márton a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnöke.

A rosszleányok Ez a beteg, boros, bús, lomha Bácska Szegény anyám csak egy dalt zongorázik Azon az éjjel Kosztolányi Dezső verseit Szacsvay László mondja el.

Kovács Eszter, világjáró Művészünk , - Hazánk egyik büszkesége- mesél legkedvesebb szerepeiről, Karmestereiről, és még sok érdekes témáról........

A mai Nyelvédesanyánk vendége Dömötör Ildikó egyetemi oktató, tréner, akit a szép beszédről hallunk. A mai jegyzetírónk H. Tóth Tibor a nyelvi abúzusról beszél. A műsor végén pedig nyelvi játékra is hívjuk önöket.

A Makám együttes vezetője, Krulik Zoltán több évtizedes pályájára emlékezik a műsorban.

A farsang még tart, ha nem is élünk most vele… Vigaszképpen mutatjuk be Posch Sándor és Szécsi Ilona új, vidám kötetét, a „Különös levelek és aforizmák” című gyűjteményt. „Hogy komolyak legyünk, elég, ha ostobák vagyunk, míg a vidámsághoz az értelem elengedhetetlen” – üzeni nekünk a messzeségből maga Shakespeare”.

Mai témáink - Dr. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének vezetőjével, a néphagyományban kiérlelt, a népművészeti mozgalomban továbbélő tapasztalat és tudás közoktatásban történő átadásának lehetőségeiről beszélgettünk. - Béres Merse Máté a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi kapcsolatok mesterképzésének hallgatója, a Széchenyi István Szakkollégium aktív tagja. A közelmúltban jelent meg Az ötödik trianoni nemzedék című tanulmánya, véleménye szerint „kiváló tanárainak köszönhetően”. Erről kérdeztük. - A tél végén különösen fontos az egészséges, vitamindús táplálkozás. Halmos Monika aranydiplomás gasztronómus az óvodások és a kisiskolások színes, vitaminokban gazdag ételeinek elkészítéséhez ad tanácsokat, ötleteket. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

A novellista és színműíró - eredeti nevén Brenner József - remekül hegedült, zongorázott. Bár eredetileg zenésznek készült, író és orvos lett. Pszichiáterként kutatta a zene terapikus lehetőségeit, íróként továbbra is zenélt, komponált és megragadó őszinteséggel írta beszámolóit a szecessziós Budapest koncertjeiről, operabemutóiról. Csapongó zenei gondolatait dallá, zongora-, hegedű- és kamaraművé formázta. A háború okozta lelki meghasonlás, az elmúlás szorításának fájdalmára a megnyugvást a hangszeres játékban és kompozíciós tervekben találta meg. Csáth Géza nevű zeneszerzőt igazából nem ismer a köztudat, pedig az író tragikusan rövid életének egyik leghívebb társa a muzsika volt. A háború okozta lelki meghasonlás,az elmúlás szorításának fájdalmára a hangszeres játékban és kompozíciós terveiben talált megnyugvást. Hátrahagyott szerzeményeinek jelentős részét az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára őrzi. Programunkban a páratlan értékű hagyatékból életrekeltett dalok, zongora- és kamaraművek szerepelnek Kiss Tivadar, Elek Szilvia, Kuklis Gergely, Csonka Gábor, Benkő Gyula és Sturcz András előadásában.