Műsorújság

A felvételt Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Bolla Milán Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Zboznovits Lilla kézzel készült arany és ezüst ékszereket készít természetes ásványokkal vagy azok nélkül. Lilla szerint az ékszer önkifejezési eszközök, egy plusz a mindennapokhoz. Az ékszerkészítőnek három dolog tartozik az ars poeticájába: letisztultság, értékteremtés és egyediség.

(foto: youtube)

Hosszú élet és hosszú költői pálya adatott meg neki, még 96 évesen is verseskötete jelent meg. Egész idő alatt vidéken élt, somogyi származását, kaposvári kötődését sosem adta fel. Nagy példaképe a "niklai remete": Berzsenyi Dániel volt. Gyermekkora óta mindvégig folyamatosan rajzolt és festett, de elsősorban mégis lírikusnak tartotta magát és a mai olvasóhoz is költészete állhat legközelebb. Regények, novellák, tanulmányok, esszék szerzője, levelezése is irodalmi értékű. Időskori költészetének fontos figurája, az ő lírai-filozófiai alakmása a drangalagi Csu Fu. Az elmúlás felé tartó öreg bölcs tanítása mindnyájunknak vigaszt nyújthat, amikor mulandóságunkkal kell szembenéznünk.

A házasság szentségére készülő egyedülálló, együttjáró és jegyes fiatalok, valamint házaspárok töltötték be a Nagyboldogasszony kegytemplomot, a Székesfehérvári Egyházmegye Házasság Hete rendezvénysorozata nyitó szentmiséjén, Ercsiben. Az ünnep különlegessége volt, hogy az alkalomra korhatár nélkül várták a párokat, az együttjáró fiatalok és házas szüleik együtt nyerhettek áldást kapcsolatukra. Spányi Antal püspököt és Bágya János szervezőt Berta Kata kérdezte.

A közelmúlt irodalmi életére, szerzőire, műveikre rálátni a kortársnak mindig nagyon nehéz, akkor könnyebb, ha már van egy kis időbeli távolság. Egy ilyen vállalkozás mindenesetre éleslátást, jó ízlést és széleskörű tájékozottságot kíván az irodalmi körkép szerzőjétől. erre a nehéz feladatra vállalkozott Domonkos László, akivel Kövesdy Zsuzsa beszélget. A véghetetlen univerzumot kutatják a csillagászok és örömmel ismertetik meg velünk, földi halandókkal. Így tesz Forgács Balázs is, aki ugyan nem csillagász ám egy folyton úton lévő planetáriummal és asztronómusokkal együtt járja az országot, hogy mindenkié legyen a csillagok ismerete. Vele beszélgetünk a csillagok múltjáról, jelenéről és izgalmas jövőjéről.

A Média a Családért Alapítványt 2007-ben azzal a céllal hozták létre, hogy a médiában rejlő lehetőségeket a családok javára fordítsák. Ugyanettől az évtől ítélik oda a Média a Családért-Díjat. A 2021-es esztendő nyertes alkotásait Budapesten, Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában tartott gálán díjazták. Családi magazinunkban az elismerés alapításának céljáról, a család, mint téma médiában való megjelenítéséről hallhatnak, de beszélgetünk a szakmai zsűri díját elnyerő tárca írójával is. A fotó forrása: https://kepmas.hu/hu/csaladban-ott-vannak-szuperhosok-media-csaladert-dij-2021-gyoztesei

2.) Fésűs Éva: A kíváncsi királykisasszony Felolvassa: Tóth Auguszta Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Varga Andrea

Bár a vidék háztípusai voltak ezek a házak, számos budapesti kerületben a mai napig is felfedezhetjük a mások mellett Kádár-kockának is becézett épülettípust a "Kockaház"-at. Ezzel a címmel tanulmánykötet jelent meg a közelmúltban és kiállítás is kapcsolódott hozzá a Magyar Építőművészek Szövetsége Kós Károly termében. A kiállítás kurátora és a tanulmánykötet szerkesztője mai vendégünk, Tamáska Máté az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, a Magyar Nemzeti Levéltár kutatója akivel a "Kockaház" jelenségről beszélgetünk.

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban

Hosszú élet és hosszú költői pálya adatott meg neki, még 96 évesen is verseskötete jelent meg. Egész idő alatt vidéken élt, somogyi származását, kaposvári kötődését sosem adta fel. Nagy példaképe a "niklai remete": Berzsenyi Dániel volt. Gyermekkora óta mindvégig folyamatosan rajzolt és festett, de elsősorban mégis lírikusnak tartotta magát és a mai olvasóhoz is költészete állhat legközelebb. Regények, novellák, tanulmányok, esszék szerzője, levelezése is irodalmi értékű. Időskori költészetének fontos figurája, az ő lírai-filozófiai alakmása a drangalagi Csu Fu. Az elmúlás felé tartó öreg bölcs tanítása mindnyájunknak vigaszt nyújthat, amikor mulandóságunkkal kell szembenéznünk.

Kiskőrös és térsége hírek: - Sok vendég fordult meg a látványkonyhás disznótoron Kiskőrösön – 5 fogásos vacsora került terítékre. - Hagyományőrző sváb disznóvágást rendez Hajós. Debrecen hírei: - Folytatódik a padkanyesési munka Debrecenben. - Elkezdődhet a Debreceni Nemzetközi Repülőtér több éves fejlesztési programja.

Az elmúlt hetek politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket.

Farád község történetéről, területi adottságairól, látnivalóiról, Szalai Zoltán polgármesterrel és dr. Németh Ferenc korábbi farádi iskolaigazgatóval, főiskolai docenssel, a Százak Tanácsa tagjával Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: https:// farad.hu)

A Média a Családért Alapítványt 2007-ben azzal a céllal hozták létre, hogy a médiában rejlő lehetőségeket a családok javára fordítsák. Ugyanettől az évtől ítélik oda a Média a Családért-Díjat. A 2021-es esztendő nyertes alkotásait Budapesten, Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházában tartott gálán díjazták. Családi magazinunkban az elismerés alapításának céljáról, a család, mint téma médiában való megjelenítéséről hallhatnak, de beszélgetünk a szakmai zsűri díját elnyerő tárca írójával is. A fotó forrása: https://kepmas.hu/hu/csaladban-ott-vannak-szuperhosok-media-csaladert-dij-2021-gyoztesei

2.) Fésűs Éva: A kíváncsi királykisasszony Felolvassa: Tóth Auguszta Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendező: Varga Andrea

A közelmúlt irodalmi életére, szerzőire, műveikre rálátni a kortársnak mindig nagyon nehéz, akkor könnyebb, ha már van egy kis időbeli távolság. Egy ilyen vállalkozás mindenesetre éleslátást, jó ízlést és széleskörű tájékozottságot kíván az irodalmi körkép szerzőjétől. erre a nehéz feladatra vállalkozott Domonkos László, akivel Kövesdy Zsuzsa beszélget. A véghetetlen univerzumot kutatják a csillagászok és örömmel ismertetik meg velünk, földi halandókkal. Így tesz Forgács Balázs is, aki ugyan nem csillagász ám egy folyton úton lévő planetáriummal és asztronómusokkal együtt járja az országot, hogy mindenkié legyen a csillagok ismerete. Vele beszélgetünk a csillagok múltjáról, jelenéről és izgalmas jövőjéről.

Az elmúlt hetek politikai, közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Ápád politikai elemzők fejtik ki véleményüket.

Farád község történetéről, területi adottságairól, látnivalóiról, Szalai Zoltán polgármesterrel és dr. Németh Ferenc korábbi farádi iskolaigazgatóval, főiskolai docenssel, a Százak Tanácsa tagjával Sallai Éva beszélget. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince. (fotók: https:// farad.hu)

Dramaturg: Sediánszky Nóra A műsorszám a Magyar Pálos Rend Boldog Özséb programjának keretében, a magyar kormány támogatásával készült, a Magyar Katolikus Rádióban 2020-ban

Szerda esti zongorabérletünk ma esti „vendégkomponistáját” elsősorban az orgona szerelmesei ismerik. Közülük is jobbára az ínyencségek kedvelői. Méghozzá a francia későromantika orgonamuzsikájának hívei. Ellentétben a barokk időszakával, amikor a billentyűsdarabok tetszés szerint előadhatók voltak csembalón vagy orgonán, a zongora és az orgona útjai ekkorra meglehetősen eltávolodtak egymástól. Mindkét hangszer tónusa gazdagabbá és egyénibbé vált, és ezzel együtt finomodtak a technikai és kompozíciós lehetőségek. Míg Bach szinte azonos zenei architektúrákban gondolkodott, akár csembalóra, akár orgonára írt, Liszt már egészen eltérő hatásokkal operált az egyik és a másik hangszeren. Rajta kívül nem is igen találunk olyan zeneszerzőt, aki ekkoriban mindkét billentyűs hangszernek mestere lett volna. Ezért is megy fölfedezésszámba a brazil származású Sergio Monteiro fölvétele Louis Vierné zongoraműveiből. Hisz az 1870 és 1937 között élt Vierné a francia romantikus orgonaművészet jeles mestere, hat orgonaszimfónia szerzője. Pedig életművének jó fele zongoramű vagy zongorás kamarazene illetve dal! A majdnem teljesen világtalannak született Viernének egy egész sor szemműtét is csak homályos látást adott vissza. Talán ennek is tudható be, hogy a hangok birodalmában tájékozódott a legtökéletesebben. Már gyermekkorában elnyert minden elnyerhető zenei díjat, 1930-ban végül a Becsületrendet is. Cesar Franck asszisztenseként pedig az egyik legjelesebb orgonaművész és orgonatanár vált belőle. Előbb a Saint-Sulpice templom, majd a Notre Dame orgonistájaként működött. Európai és amerikai koncertturnék sokaságát járta végig, hogy előteremtse a Notre Dame orgonájának rendbehozatalához szükséges összeget. A halál is legkedvesebb hangszere mellett érte, éppen 1750. hangversenye közben. Vajon képes volt-e lépést tartani a zongorás irodalom fejlődésével egy olyan korszakban, amely Debussy és Ravel új felfogásának készíti elő az utat? Mint arról hamarosan Önök is meggyőződhetnek: a válasz igen. Korai, 1893-ban megjelentetett Két zongoradarabja, az Őszi impressziók és az Intermezzo Mendelssohnt idéző két „dal szöveg nélkül.” A Burgundiai szvit kezdőütemeinek hallatán az az érzésünk támad: egy ismeretlen szerzemény bukkant föl Debussy műhelyéből. Ha pedig a sorozat 1899-es keltezését is tekintetbe vesszük, Vierné csakugyan a XX. századi zongoraművészet előfutárának tekinthető. Nem is szólván az utolsó karakterdarab címéről: Holdfény… Ne feledjük: hat esztendővel járunk Debussy szerzeménye előtt!