Műsorújság

A felvételt Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Bolla Milán Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

A legújabb régészeti módszerek és technikák segítségével immár bizonyossá vált: az évszázadok viharai ellenére megmaradtak az I. András királyunkhoz és családjához köthető földi maradványok a tihanyi kriptában. Kérdés, talány persze maradt bőven... Vajon hol van az az eredeti sírkő, amely a központi királysírt fedte? Milyen legyen az altemplom régi-új belső képe a felújítás után? I. András halála és tihanyi temetése után 205 évvel született Dante, a nagy katolikus költő, az ő halálának 700. évfordulóját ünnepeltük tavaly. A 91 esztendős Szabó Ferenc jezsuita szerzetes könyvet írt Dante kutatásairól. A tihanyi helyszíni riport és az Isteni színjátékkal kapcsolatos interjú tovább árnyalja középkor-képünket. Fotó: Visy László

A nemzetek pontversenyében az eredménylistánk - a nagyokhoz viszonyítva - szerénynek tűnhetne, de nálunk, a tízmilliós Magyarországon a gyerekek nem sítalpon meg korcsolyával születnek, ezért a három dobogós hely (egy arany és két bronzérem, meg egy 6. helyezés), tehát a 8. pozíció a végelszámolásnál szebb, mint amit vártunk. Az elszámolás valójában arról szól, hogy a sportba fektetett állami és szponzori milliók miként térültek, illetve térülnek meg folyamatosan akkor is, amikor már nem lobog a láng az ötkarikás kandelláberben.

A két pénteki konferenciának részben ugyanazok a francia előadói, a Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontja szervezi a délelőttit, amit a Ludovikán tartanak; a délutánit pedig a piaristák szervezik Vácott. A két eseményről a Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa, Philipe Pellet szól Szerdahelyi Csongor riportjában.

Rovatunkban a világ egyik legnagyobb testű ragadozójáról a Nyíregyházi Állatpark munkatársával, Révészné Petró Zsuzsával beszélgetünk. Fotó: Kohut Árpád; nyiregyhaza.hu

Jusztinné Nedelkovics Alizzal, a Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium igazgatónőjével Tráser László riportja.

40 éves fennállását ünnepli idén a Kőszegi Várszínház. Ez alkalomból számos programmal és színdarabbal várják az érdeklődőket. A vendégművészekről, legekről és tervekről is kérdezte Perlaki Nóra Pócza Zoltánt, a Jurisics Vár, Művelődési Központ és Várszínház igazgatóját.

2.) Fecske László: A becsületes király Felolvassa: Fehér Tibor Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Kocsis Dóri és Németh Edvárd egy fiatal házaspár, akik amikor megismerkedtek elhatározták, hogy jó útitársai lesznek egymásnak, akár szellemi, akár jeggyel megváltott utazásról legyen szó.

Kiskőrös és térsége hírek: - Több száz embert vonzott a bátyai Racko Prelo farsangi bál. - Pályázatot hirdet az Országos Tűzmegelőzési Bizottság, várják a Bács-Kiskun megyei diákok jelentkezését. Debrecen hírei: - Befejeződött a Szociális Tüzelőanyag Program a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.-nél. - Elfogadta ez évi költségvetését a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés.

És soroljuk azokat a magyar embereket is, akik nevéhez valami különleges dolog fűződik - Semmelweis Ignáctól Karikó Katalinig, de a sort nyilván sokkal régebbről kéne kezdeni. A Millenárison nemrég nyílt kiállítás a tudomány, a felfedezések, az innováció világába nyújt betekintést.

Mit jelentene mindez az élelmiszerbiztonság szempontjából? Milyen legyen a jövő mezőgazdasága? Ami minket magyarokat külön is érdekelhet: hogyan vélekednek erről a magyar szakemberek és gazdálkodók?

2.) Fecske László: A becsületes király Felolvassa: Fehér Tibor Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

És soroljuk azokat a magyar embereket is, akik nevéhez valami különleges dolog fűződik - Semmelweis Ignáctól Karikó Katalinig, de a sort nyilván sokkal régebbről kéne kezdeni. A Millenárison nemrég nyílt kiállítás a tudomány, a felfedezések, az innováció világába nyújt betekintést.

Mit jelentene mindez az élelmiszerbiztonság szempontjából? Milyen legyen a jövő mezőgazdasága? Ami minket magyarokat külön is érdekelhet: hogyan vélekednek erről a magyar szakemberek és gazdálkodók?

A bécsi műkedvelő muzsikusok 1827-ben örömmel fedezhették föl Diabelli zeneműkiadó kirakatában az alábbi szövegezésű, díszes címlapot: „Három fürge és ragyogó szonatina szóló zongorára hegedű- és csellókísérettel, haladó növendékek szabad használatára”. Mivel Bécs előkelő házaiban nem volt nehéz összeverbuválni egy efféle kisegyüttest, a kiadvány biztos sikerre számíthatott. Annál is inkább, mivel szerzője a császárváros legelső zenetanárai közé számított. Carl Czerny Mozart halálának évében, 1791-ben látta meg a napvilágot egy Bécsben élő cseh muzsikuscsalád gyermekeként. Apja leginkább Bach, Händel, Mozart és Clementi szerzeményeinek segítségével pallérozta a kisfiú zenei tehetségét. Az elsőrangú zeneleckék eredményességére vall, hogy a 9 esztendős Czernyt maga Beethoven fogadta növendékei közé. Tehetségéből eredően a zeneszerzői pálya éppúgy nyitva állt előtte, mint a koncertzongoristáé. Csakhogy Czerny úgy érezte, a kompozíció terén lehetetlenség volna fölülmúlnia mesterét, az előadói karrierhez pedig – saját szavait idézve – nem érzett magában elég hajlamot a sarlatánságra és szemfényvesztésre. Így vált Carl Czernyből a zenetörténet egyik leghíresebb zenemestere, aki máig alkalmazott módszereit többek közt az ifjú Liszt tanítása közben dolgozta ki. Szerzeményeinek listája mindazonáltal a tekintélyes 861-es opusszámig fut fel. Legtöbbnyire a zeneoktatást szolgáló karakterdarabok, köztük a ma fölhangzó szonatinahármassal, amelyek némiképp visszatekintenek a Mozart, Beethoven és Schubert előtti világba, amikor a zenemesterek olyan darabokat komponáltak, amelyek alkalmat adtak növendékeik számára, hogy tanáruk zongorája mellett megcsillogtathassák hegedű- vagy csellótudásukat. Nem egyenrangú partnerek szikrázó kamarázása ez még: ahol kell, a zongora vállalja magára a szólamok szövését – az eredmény mégis kedves és kedélyes szalonmuzsika. A Zenei Kincsestárban ma három fiatal muzsikus: Sun-Young Shin, Benjamin Hayek és Samuel Gingher világelső fölvételéről támad föl Czerny három „fürge és ragyogó” szonatinája G-dúrban, C-dúrban és a-mollban.