Zenei kincsestár

A bécsi műkedvelő muzsikusok 1827-ben örömmel fedezhették föl Diabelli zeneműkiadó kirakatában az alábbi szövegezésű, díszes címlapot: „Három fürge és ragyogó szonatina szóló zongorára hegedű- és csellókísérettel, haladó növendékek szabad használatára”. Mivel Bécs előkelő házaiban nem volt nehéz összeverbuválni egy efféle kisegyüttest, a kiadvány biztos sikerre számíthatott. Annál is inkább, mivel szerzője a császárváros legelső zenetanárai közé számított. Carl Czerny Mozart halálának évében, 1791-ben látta meg a napvilágot egy Bécsben élő cseh muzsikuscsalád gyermekeként. Apja leginkább Bach, Händel, Mozart és Clementi szerzeményeinek segítségével pallérozta a kisfiú zenei tehetségét. Az elsőrangú zeneleckék eredményességére vall, hogy a 9 esztendős Czernyt maga Beethoven fogadta növendékei közé. Tehetségéből eredően a zeneszerzői pálya éppúgy nyitva állt előtte, mint a koncertzongoristáé. Csakhogy Czerny úgy érezte, a kompozíció terén lehetetlenség volna fölülmúlnia mesterét, az előadói karrierhez pedig – saját szavait idézve – nem érzett magában elég hajlamot a sarlatánságra és szemfényvesztésre. Így vált Carl Czernyből a zenetörténet egyik leghíresebb zenemestere, aki máig alkalmazott módszereit többek közt az ifjú Liszt tanítása közben dolgozta ki. Szerzeményeinek listája mindazonáltal a tekintélyes 861-es opusszámig fut fel. Legtöbbnyire a zeneoktatást szolgáló karakterdarabok, köztük a ma fölhangzó szonatinahármassal, amelyek némiképp visszatekintenek a Mozart, Beethoven és Schubert előtti világba, amikor a zenemesterek olyan darabokat komponáltak, amelyek alkalmat adtak növendékeik számára, hogy tanáruk zongorája mellett megcsillogtathassák hegedű- vagy csellótudásukat. Nem egyenrangú partnerek szikrázó kamarázása ez még: ahol kell, a zongora vállalja magára a szólamok szövését – az eredmény mégis kedves és kedélyes szalonmuzsika. A Zenei Kincsestárban ma három fiatal muzsikus: Sun-Young Shin, Benjamin Hayek és Samuel Gingher világelső fölvételéről támad föl Czerny három „fürge és ragyogó” szonatinája G-dúrban, C-dúrban és a-mollban.