Zenei kincsestár

Ilyentájt, télutó napjaiban az ember lelke már nagyon vágyik egy kis melegségre, színekre, a napsugár simogatására. Itt az ideje hát megmerítkeznünk egy kissé a nálunk délebbre élő népek muzsikájában, amely maga is csupa tűz, lobogás és szenvedély. Mai útikalauzunk az 1867 és 1916 között élt Enrique Granados, aki ugyanazt vitte végbe a spanyol folklórkinccsel, amit Kodály a magyar és Enescu a román zenei örökséggel: beemelte a komolyzene világába. Ami által az ibériai néplélek forró, indulatos és álmodozó karaktere is teret nyert a klasszikus repertoárban. Granados Párizsban folytatta zongoratanulmányait, de Barcelonába visszatérve tévedhetetlen ösztönnel érezte meg, hogy számára nemzete zenei öröksége jelenti a kimeríthetetlen ihletforrást. Spanyol táncai életművének egyik legfontosabb összefoglalását nyújtják. Közülük játszik most hat magával ragadó tételt a Barcelonai Szimfonikus Zenekar és a Katalán Nemzeti Zenekar Salvador Brotons vezényletével.