Műsorújság

A felvételt Biksza Levente, Horváth János és Urbán Péter készítette. Zenei szerkesztő: Bolla Milán Szerkesztő: Tar Éva Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

„Tisztelendő Uram midőn az elmúlt időben Latiumban forgolódtam s ott alkalmam volt látni, mennyire szolgálták az emberiség javát és dicsőségét azok a férfiak, kik nagy tehetségüket s isteni ügyességüket könyvek nyomtatására fordították, magam is kedvet kaptam, hogy tehetségemhez képest erre az oly nemes és kitűnő foglalkozásra vállalkozzam, s megfogadtam, ha elérek benne valamit, azt nemcsak a magam, hanem a többi halandó hasznára is gyümölcsöztetem. S midőn e munkában, melynek szenteltem magam, isten kegyelméből némi előhaladást tettem, a dolog folytatására a Te jóvoltodból Magyarországra jöttem...” Hess András írja ezt az első Magyarországon nyomtatott könyv előszavában. Teszi mindezt nem egészen húsz évvel a Gutenberg-galaxis kezdetének tartott nap után, amit sokan hagyományosan február 23-án ünnepelnek. A történelemből tudjuk, hogy a világ más tájain már jóval előbb ismert volt az írott szövegek sokszorosításának ez a technológiája, illetve még a mi földrészünkön próbálkoztak más módszerrel is. Azt is joggal feltételezik, hogy a mainzi műhelyből korábban kikerült több más dokumentum – például egy felhívás a török elleni harcra. Az biztos, hogy az a bizonyos 42 soros Biblia eljutott a kor egyik legismertebb vásárára, a frankfurtira. Tudunk arra is példát, hogy ezután több helyen kézzel másolták le, mert nem tudták beszerezni. Visszatérve Budára, a magyar királyi székhely tehát sok korabeli várost megelőzött nyomdájával, amelynek helyszínéhez viszonylag közel – az Országos Széchényi Könyvtárban beszélgettem Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel. A Muzeális Könyvtári Dokumentumok Nyilvántartása-iroda vezetőjével egyébként néhány ritkaságba bele is lapoztunk. A Budai krónika 550. évfordulójának megünneplésére már igencsak készülnek a szakemberek. A tervek szerint egy hasonmás kiadást vehet majd kezébe a közönség, jegyzetekkel, ismertetőkkel, az eredeti latin szöveg rövidítéseinek feloldásával, s természetesen egy újragondolt magyar fordítással, valamint egy különleges kiegészítővel a „Vinum regnum, Rex vinorum” jegyében. Képek: 1) A Budai Krónika 1473-ból 2) Töredék egy eredeti Gutenberg-Bibliából (Forrás: OSZK)

Talleyrand kiemelkedő, de ellentmondásos megítélésű francia politikus, diplomata, államférfi volt. Az életéről szóló könyv a napokban jelent meg Nógrádi György tollából. A szerzővel beszélgetünk.

Február 16-án és 17-én rendezték meg a 6. Európai Unió–Afrikai Unió csúcstalálkozót Brüsszelben, Charles Michel, az EurópaTanács elnöke és Macky Sall szenegáli elnök, az AU vezetője elnökletével. A kétnapos találkozón a 27 európai állam- és kormányfő mellett több mint negyven afrikai ország vezetője vett részt. A cél a partnerség elmélyítése volt, a legfontosabb témák között pedig szerepelt a klímaváltozás, az egészségügy és a járványhelyzet, biztonságpolitikai kérdések, és szóba került a migráció is. Afrika és Európa álláspontja számos kérdésben nem egyezik. Zöldítés vagy felzárkózás? Segélyezés vagy partnerség? Ellenőrzött, korlátozott migráció vagy szabad beáramlás? Szakértőnk Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. (A képen Macky Sall szenegáli elnök, az Afrikai Unió soros elnöke látható.)

Melyik uralkodóval van nagyobb esély sikeresen szembeszállni a török hódítókkal: Habsburg Ferdinánd vagy Szapolyai János lenne alkalmas? Mi lett volna, ha valamelyikük feladja a királyi álmait és ezzel véget vet a magyarok közötti megosztottságnak? Kanyó Ferenc történésszel jártuk körbe a lehetőségeket.

Egy most induló sorozat kezdő alkalmán a Mathias Corvinus Collegiumban Gali Mátéval és Szabados Györggyel Szerdahelyi Csongor riportja

Gulyás Lóránt tudósítása.

Láthatatlanok. Szinte nevükben hordozva sorsukat, történetük is csak töredékesen maradt fenn. Az '56-os forradalom leverése után ezek a civilekből szerveződő partizánalakulatok Pécs környékén csaknem két hétig ellenálltak a régi-új megszállóknak. A róluk készült dokumentumfilmben - amelynek díszbemutatóját a kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódva tartották Budapesten – 3 túlélő szemével láthatjuk az egykori eseményeket. A szerkesztő-dramaturggal Sashegyi Zsófiával beszélgettem. „Maga Jézus az üdvösséget egy nagy lakomához hasonlítja, amire Isten országában mindannyian hivatalosak vagyunk. Amikor pedig ünnepelünk, akkor is az asztal köré gyűlve éljük meg örömünket és összetartozásunkat”- írja Erdő Péter bíboros egy különleges kötet bevezetőjében. Az esztergom-budapesti érsek egy olyan szakácskönyvet ajánl ("Ételek a prímási asztalról"), amely valójában kultúrtörténeti összefoglaló is: XIX. századi - eredetileg német nyelvű - receptek alapján nyújt bepillantást abba, mit fogyasztottak az egykori prímáselődök, természetesen úgy, hogy a fogásokat ma is el lehessen készíteni. A családi hagyományok hozták úgy, hogy folyamatos hegedűszó mellett nőtt fel, ám mégsem teljesen azon az úton folytatta, ahol édesapja és nagybátyja elindult. A hangszert mindenesetre ötévesen vette a kezébe, és azóta szinte gyűjti, mi mindenen lehet játszani. Vizeli Máté most szerzői estjére készül. Szőke Anna interjúja.

A székesfehérvári bazilikában végzett munkálatok előzményeiről és a renoválás eredményeiről szóló dokumentum ünnepélyes aláírására került sor, a Szent István király székesegyházban, amelyet egy időkapszulába helyeztek el abból az alkalomból, hogy az egyházmegye főtemplomának belső felújítása befejezéséhez közelít. Az épület történetének legátfogóbb felújításáról szóló dokumentumot egyházi és állami vezetők írták alá.

Beszélgetőtársaink: Orient Enikő, Pro Cultura Christiana-díjas textilművész és Pákozdi István plébános, liturgikus szakember Kép: Budapest-Felsőkrisztinavárosi Keresztelő Szent János Plébánia

Melyik uralkodóval van nagyobb esély sikeresen szembeszállni a török hódítókkal: Habsburg Ferdinánd vagy Szapolyai János lenne alkalmas? Mi lett volna, ha valamelyikük feladja a királyi álmait és ezzel véget vet a magyarok közötti megosztottságnak? Kanyó Ferenc történésszel jártuk körbe a lehetőségeket.

Debrecen hírei: - Kortárs festőművészek alkotásait láthatjuk Debrecenben. - Egyedül élő időseknek gyűjt tisztálkodási szereket a Dorkász Szolgálat Alapítvány. Kiskőrös és térsége hírek: - Az adventi ablaknyitogató program nyerteseként Ordason állomásozik a Meseföld élménybusz. - Első ízben rendezik meg a farsang farka télűző minikarnevált Homokmégyen.

„A festés számomra imádkozás...” ez az idézet a mottója annak a gondolatsornak, amely a Magyar Művészet folyóiratban jelent meg dr. Feledy Balázs tollából a szakrális művészetről. Ahogyan szerzője fogalmaz: elvi jellegűnek mondható megállapításaiban – inkább: töprengéseiben – s a filozófiai, művészeti hivatkozások körében is minden ízében személyességre törekszik. dr. Feledy Balázs természetesen nem csak a Magyar Művészetben publikál, kritikái, recenziói számtalan katalógusban, művészeti kiadványban megjelentek már. Szívügyének tekinti az elfeledett életművek feltárását és kötetbe foglalását. Legutóbbi könyvében a Magyar Művészeti Akadémia Kiadójának gondozásában Bakos István pályaképét rajzolta elénk. A személyesség vezérli akkor is, amikor kiállításokat nyit meg. A felkérések egymást érik, hiszen megnyitóiban nem csak jeles személyiségek stílusát, alkotói módszerét, kiemelkedő munkáit ismerteti meg a közönséggel, de képet ad arról a szellemi, lelki közegről is, amelyben az alkotások születnek. De ki is ő, aki számos, a magyar művészet élő legendájának számító alkotót ismer, akinek hangja, arca megszámlálhatatlan tudósításban tűnik fel? Honnan érkezett a képzőművészet világába? Erről váltottunk szót ebben a rendhagyó összeállításban. (Képünkön Véső Ágoston festőművész kiállításának megnyitóján, a Kohán Képtárban, fotó: Súr Enikő)

A székesfehérvári bazilikában végzett munkálatok előzményeiről és a renoválás eredményeiről szóló dokumentum ünnepélyes aláírására került sor, a Szent István király székesegyházban, amelyet egy időkapszulába helyeztek el abból az alkalomból, hogy az egyházmegye főtemplomának belső felújítása befejezéséhez közelít. Az épület történetének legátfogóbb felújításáról szóló dokumentumot egyházi és állami vezetők írták alá.

Láthatatlanok. Szinte nevükben hordozva sorsukat, történetük is csak töredékesen maradt fenn. Az '56-os forradalom leverése után ezek a civilekből szerveződő partizánalakulatok Pécs környékén csaknem két hétig ellenálltak a régi-új megszállóknak. A róluk készült dokumentumfilmben - amelynek díszbemutatóját a kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódva tartották Budapesten – 3 túlélő szemével láthatjuk az egykori eseményeket. A szerkesztő-dramaturggal Sashegyi Zsófiával beszélgettem. „Maga Jézus az üdvösséget egy nagy lakomához hasonlítja, amire Isten országában mindannyian hivatalosak vagyunk. Amikor pedig ünnepelünk, akkor is az asztal köré gyűlve éljük meg örömünket és összetartozásunkat”- írja Erdő Péter bíboros egy különleges kötet bevezetőjében. Az esztergom-budapesti érsek egy olyan szakácskönyvet ajánl ("Ételek a prímási asztalról"), amely valójában kultúrtörténeti összefoglaló is: XIX. századi - eredetileg német nyelvű - receptek alapján nyújt bepillantást abba, mit fogyasztottak az egykori prímáselődök, természetesen úgy, hogy a fogásokat ma is el lehessen készíteni. A családi hagyományok hozták úgy, hogy folyamatos hegedűszó mellett nőtt fel, ám mégsem teljesen azon az úton folytatta, ahol édesapja és nagybátyja elindult. A hangszert mindenesetre ötévesen vette a kezébe, és azóta szinte gyűjti, mi mindenen lehet játszani. Vizeli Máté most szerzői estjére készül. Szőke Anna interjúja.

„A festés számomra imádkozás...” ez az idézet a mottója annak a gondolatsornak, amely a Magyar Művészet folyóiratban jelent meg dr. Feledy Balázs tollából a szakrális művészetről. Ahogyan szerzője fogalmaz: elvi jellegűnek mondható megállapításaiban – inkább: töprengéseiben – s a filozófiai, művészeti hivatkozások körében is minden ízében személyességre törekszik. dr. Feledy Balázs természetesen nem csak a Magyar Művészetben publikál, kritikái, recenziói számtalan katalógusban, művészeti kiadványban megjelentek már. Szívügyének tekinti az elfeledett életművek feltárását és kötetbe foglalását. Legutóbbi könyvében a Magyar Művészeti Akadémia Kiadójának gondozásában Bakos István pályaképét rajzolta elénk. A személyesség vezérli akkor is, amikor kiállításokat nyit meg. A felkérések egymást érik, hiszen megnyitóiban nem csak jeles személyiségek stílusát, alkotói módszerét, kiemelkedő munkáit ismerteti meg a közönséggel, de képet ad arról a szellemi, lelki közegről is, amelyben az alkotások születnek. De ki is ő, aki számos, a magyar művészet élő legendájának számító alkotót ismer, akinek hangja, arca megszámlálhatatlan tudósításban tűnik fel? Honnan érkezett a képzőművészet világába? Erről váltottunk szót ebben a rendhagyó összeállításban. (Képünkön Véső Ágoston festőművész kiállításának megnyitóján, a Kohán Képtárban, fotó: Súr Enikő)

Elhangzó művek: 1. Zongoravariációk 2. Scherzo 3. Dalok: Megjött a május, Esti erdőben bolyongok,Szeretek egy virágot, Rég tudtam, felfedeztem, Megcsalatva, Valahol, Szívem minden gondolata Előadja: Cserna Ildikó, Gál Erika ésPrunyi Ilona