Kézihímzés tanfolyam a Hagyományok Házában
Szerkesztő: Szabó Csilla
Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
Beszprémi Katalin hímző, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely tárvezetőjeként szervezett először kézihímző tanfolyamot. A cél, hogy az érdeklődők hobbi szinten megismerkedhessenek a népi hímzés fajtáival és a tájegységek motívumaival. A tanfolyam résztvevőivel beszélgetünk arról, hogy milyért és honnan érkeztek, mit tanultak a ma már nyugdíjas, de a Hagyományok Házába vissza járó legendás oktatótól, Beszprémi Katalintól.
Erzsébet királyné és a magyarok
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi és Tanai Ibolya
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Magyarországon már életében kialakult Erzsébet királyné kultusza, aki a magyarokkal őszintén rokonszenvezett. Vajon hogyan vált legendává és milyen szerepet játszott a magyar történelemben? A szombathelyi Savaria Múzeumban megnyílt Sisi- Királyné feketén-fehéren című kiállítás kurátora, Kollár Csilla művészettörténész segítségével próbáljuk megfejteni a titkot.
hitéletünk krónikája
Máltaiak a határ két oldalán
Szerkesztő: Visy László
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat idehaza, Beregsurányban, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat pedig Ukrajnában, Kárpátalján segíti legfőképpen a háború elől menekülőket. Helyzetkép a határ két oldaláról, ahol a máltai lovagok több mint 900 éves küldetése a munka alapja: a hit védelme és a szegények szolgálata. Magyarországon Cserháti Ferenc püspök, Kárpátalján Egressy Miklós görögkatolikus atya mondta el gondolatait az ukrajnai háborúról.
Kép: Visy László
A konfliktuskezelésről beszélgetünk Herendi Kata pszichológussal, a 20 önismereti kérdés és válasz a kapcsolatokról c. könyv egyik szerzőjével.
Szerkesztő: Tóth Zsófia
kulturális paletta
Jezsó Ákossal készülő könyvéről beszélgetünk
Turek Miklós versszínházi előadása a Magyar Költészet Napján
Schnell Ádám színművész Tamási Áron novelláiról beszél, melyeket ő olvas fel sorozatunkban
Szerkesztő: Tóth Zsófia
Erzsébet, a királyné, a nő és az anya
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi és Tanai Ibolya
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Sokat adott a külsejére, karcsú volt és szép, de vajon boldog is? Miben talált örömöt és hogyan viselte a helyzetéből adódó kötelezettségeket és szigorú szabályokat? Erzsébet királyné, azaz Sisi a kutatók szerint függetlenségre vágyó szabad szellem, ugyanakkor melankolikus alkat volt, akinek életét családi tragédiák árnyékolták be. Milyen volt az uralkodófeleség, a nő és az anya? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
mesés irodalom
Benedek Elek: Gyöngyvirág Palkó
Felolvassa: Demjén Gyöngyvér
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező és szerkesztő: Varga Andrea
Dornics Szilvia mesél mi köti össze a túrázást és az irodalmat
Szerkesztő: Szabó Fruzsina
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Dornics Szilvia egy olyan oldalt szeretett volna létrehozni, melyen két kedvenc hobbija, az
irodalom és a természet találkozása megvalósulhat. Beszélgetünk kirándulóhelyekről,
túraútvonalakról, várakról, természet kincseinek felfedezéséről és az irodalomról.
Tavasz
Fekete István novelláját Fehér Tibor olvassa fel.
Készítette: Gera Csilla hangmester,
Bögös Henriette zenei szerkesztő,
Csuth Judit szerkesztő, és
Sárospataki Zsuzsanna rendező (6/6.)
A konfliktuskezelésről beszélgetünk Herendi Kata pszichológussal, a 20 önismereti kérdés és válasz a kapcsolatokról c. könyv egyik szerzőjével.
Szerkesztő: Tóth Zsófia
mesés irodalom
Benedek Elek: Gyöngyvirág Palkó
Felolvassa: Demjén Gyöngyvér
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező és szerkesztő: Varga Andrea
kulturális paletta
Jezsó Ákossal készülő könyvéről beszélgetünk
Turek Miklós versszínházi előadása a Magyar Költészet Napján
Schnell Ádám színművész Tamási Áron novelláiról beszél, melyeket ő olvas fel sorozatunkban
Szerkesztő: Tóth Zsófia
Tavasz
Fekete István novelláját Fehér Tibor olvassa fel.
Készítette: Gera Csilla hangmester,
Bögös Henriette zenei szerkesztő,
Csuth Judit szerkesztő, és
Sárospataki Zsuzsanna rendező (6/6.)
Marton Árpád szerkesztő a szomszédságunkban zajló véres háború okán néhány hete arra az elhatározásra jutott, hogy a szomszédnépek közötti megértés hitében fölkutatja és bemutatja Önöknek az ukrán zene alig ismert klasszikusait. A közelmúltban két kiváló zongorás szerzőt is megismerhettünk, ma pedig három kamaradarab hangzik el az ugyancsak fölfedezés számba menő Nyikolaj Roszlavec tollából. Az 1880 és 1944 között élt szerző egy apró ukrán falu szülötteként a helyi népi hegedűsöktől sajátította el a zene alapjait. 1912-ben európai műveltségű muzsikusként végzett a moszkvai konzervatóriumban: Byron és Verlaine költeményeinek megzenésítésével vonta magára a figyelmet. Zenéjének progresszív iránya miatt Szkrjabinnal és Schoenberggel rokonították, és nem egyhamar vált népszerűvé. És bár lelkesen üdvözölte a kommunista forradalmat, a zenei adminisztrációban is szerepet vállalt, hamarosan utolérte a szovjet értelmiség végzete: kegyvesztetté vált. Ami korábban polgárpukkasztó felforgatásnak hatott harmóniavilágában, az most egyszeriben a proletárkultúra számára káros dekadenciának ítéltetett. Olyannyira, hogy a komponista egy időre jobbnak látta, ha Moszkvától távol, az üzbég zenekultúra felvirágoztatásának szenteli energiáit. Lachezar Kostov, Viktor Valkov, ez a két kiváló fiatal bolgár muzsikus elsőként az 1921-ből való 1. Csellószonátát játssza.
Az 1912-ben keletkezett Fehér lánykák tánca minden tonális oldottsága mellett Roszlavec magával ragadó líráját és miszticizmus iránti hajlamát bizonyítja.
Lachezar Kostov és Viktor Valkov búcsúzóul Roszlavec 1926-ban keletkezett Brácsaszonátájának gordonkás átiratát mutatja be.
