Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Lelkipásztori ellátás bizonyos személyek „testén keresztül” is… A Kép a tükörben című műsorban a Mindszenty József-életműdíj két kitüntetettjével; Vertse Mártával a Vatikáni Rádió Magyar Szerkesztőségének korábbi vezetőjével és Vincenzo Criscuolo kapucinus atyával, a Szenttéavatási Ügyek főrelátorával beszélgetünk. Megszólal még a műsorban Kovács Gergely, a Mindszenty Alapítvány képviselője. Mindszenty József hősiessége, egyház- és hazaszeretete kapcsán a díjazottak az akkori politikai helyzetről, a Szentszék és a hazai kommunista hatalom szempontjairól is szólnak. (fotó: Magyar Kurír)

Szentmisét celebrál Boldog Apor Vilmosnak, az Egyházmegye vértanúpüspökének liturgikus ünnepén hétfőn Veres András győri megyéspüspök. Az idei esztendőben is ötezer paprika-, paradicsom- és uborkapalántát adományoz a Katolikus Karitásznak a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Erről Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója számol be. Orbán Viktor kormányfői megválasztása után beszédet mondott a parlamentben. Ez az évtized a veszélyek, a bizonytalanság és a háborúk korszaka lesz, a legfontosabb feladat, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, miközben nem fogad el olyan gazdasági intézkedéseket, amelyek tönkretennék a magyar családokat -mondta. Huber Szebasztián politikai elemzővel beszélgetünk. A romániai Szatmár megyében a Dsida – Páskándi – Jakabffy Napok keretében emlékeztek meg többek mellett a 115 esztendeje született Dsida Jenő költőről, a 65 éve első verseskötetével jelentkező Páskándi Géza költőről, illetve Jakabffy Elemér politikusról és lapszerkesztőről. Az ünnepi megemlékezésen beszédet mondott Szili Katalin miniszteri megbízott is. Vele beszélgetünk. A gyermekek fejlődése, bár nagyjából azonos utat jár be, de nem azonos ütemben halad. Az erre vonatkozó zárórendezvényen összegezte a Gyermekút projekt a szakemberek ezreinek képzésében, módszertani munkájában elért eredményeit. Kereki Judit szakmai vezetővel beszélgetümk- 5.Törökország megvétózza Svédország és Finnország NATO-csatlakozását - közölte hétfőn Erdogan török elnök. Szalai Máténak, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának véleményét kérdezzük. Hosszú kényszerszünet után újra megrendezi ingyenes gyermeknapi programjait a Városligetben a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. Edvi Péter elnök nyilatkozik. Bemutatkozott Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszéke az ELTE Informatikai karán. Horváth Zoltán dékánnal beszélgetünk. 78 éve, 1944. május 18-án Márton Áron püspök a kolozsvári Szent Mihály templomban elmondott szentbeszédében megdöbbenését fejezi ki a zsidóellenes intézkedések miatt. Ennek kapcsán beszélgetünk Kovács Örssel, a Rubicon Intézet tudományos munkatársával.

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia 1982-ben alakult a székelyföldi Hargita hegység tövében húzódó kisvárosban. Az akkor néhány éve kinevezett zenetanár, Haáz Sándor az 1-es számú általános iskola tanulóiból kiválasztott és megtanított 40 ötödikest vonós és fúvós hangszereken muzsikálni, százat pedig kórussá szervezett. A székely ruhába öltöztetett gyermekek, a korszaknak megfelelő néhány román úttörődal mellett magyar népdalokat adtak elő - országos sikerrel. Így eljuthattak Erdély magyar-lakta vidékeire, ami önmagában nagy szó volt akkoriban. Az 1990-es változások kinyitották a határokat a "Fili" előtt. Azóta rendszeresen turnézik Kárpát-medence-szerte és a nagyvilágban ez a csodálatos, önmagát rendre "újra termelő" csapat a Tanár Úr vezetésével. Műsorunk a 40. évfordulón készült.

Hazánk egyik legszebb vidékén, a Zselic szívében fekvő festői kis faluban, Bőszénfán található az a vadgazdaság, ahol Magyarországon először fogtak bele legnagyobb erdei vadfajunk zártkerti tartásába. A mesebeli tájban, hatalmas területen működő gazdaság vadászati és turisztikai központként is működik: vadasparkkal, szarvassimogatóval, étteremmel. A Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási Tájközpontjának vezetőjével, Nagy Jánossal sétáltunk a szarvasok között.

Mai kulturális magazinunkban: - tudósítást hallhatnak a keresztény szellemiségű könyvkiadók éves seregszemléjéről, a május 21-én, szombaton, este 7 óráig tartó Szent István Könyvhétről - a tudósítás keretében közelebbről is megismerkedhetnek az idei Stephanus-díjas alkotók könyveivel; - közelebbről bemutatjuk Alec Ryrie: A kereszténység történeti atlasza című kötetet is, melyet szintén a Szent István Könyvhét keretében mutattak be - Dr. Lányi Gábor és Dr. Gárdonyi Máté gondolatait hallhatják; - felhívjuk figyelmüket a HolddalaNap zenekar új albumára, a Zöld Péter muzsikás meséje c. lemezre, melynek bemutató koncertjét május 29-én, a gyereknapon rendezik meg a Millenárison, a Nemzeti Táncszínház épületében - Gulyás Anna énekessel Csuth Judit kollégám beszélget; - valamint ajánljuk a Kolibri Színház közelgő, június 4-ére kiírt előbemutatóját, az Árulót, melyben a történetmesélés újszerű megoldásait keresik az alkotók - vendégeink Vidovszky György rendező és Krausz Gábor színész. fotó: Thaler Tamás

A mai vasárnap muzsikusa, az 1835 és 1921 között élt Camille Saint-Saëns alighanem a francia romantika legizgalmasabb, leginkább sokoldalú komponistája. Noha három évvel túlélte Debussyt, komponistánk egyetlen percig sem hagyta zavartatni magát a stiláris újításoktól. Fáradhatatlanul ontotta a jóféle, áradó melódiákat, amelyeket kivételesen gazdag zenekari kolorittal tett még káprázatosabbakká. És még csak a művészeti korszakok leszálló ágát jellemző fáradtság, rezignáció nyomait is hiába keresnénk szerzeményeiben! Már csak a Saint-Saëns által munka alá vett műfajok sokszínűsége is arra vall: kivételes fantáziával áldotta meg a Teremtő. Az a-moll Bevezetés és Rondo Capriccioso a legnagyobb hegedűvirtuózok kedvelt bravúrdarabja, egyúttal a régivágású koncertdarabok méltó társa. A szólista Dong-Suk Kang, a Lengyel Rádiózenekar élén Antoni Wit. Noha Saint-Saëns 1874-ben a romantika egyik kedvenc, Liszt által divatba hozott témáját, a Haláltáncot dolgozta föl, csillogó melodikus érzéke voltaképpen nagyszabású koncertkeringőt eredményezett. A Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának élén Keith Clark. Saint-Saëns évtizedeken át töltötte be a párizsi Madeleine-templom orgonista posztját. Liszt emlékének ajánlott, 3., c-moll szimfóniájában a hangszerek királynője mindazonáltal szakít évszázados szerepkörével, és a szimfonikus összkép hatásos eszközeként jut szóhoz a zárótételben. És bár a most következő 3. tételben nincs szerepe, a mű mégis az Orgona-szimfónia néven vonult be a köztudatba. A Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarát Stephen Gunzenhauser vezényli. Újabb szín Saint-Saëns műfaji palettáján: Idil Biret és a James Loughran vezényelte Philharmonia Zenekar a 2., g-moll zongoraverseny Liszthez és Chopinhoz méltóan nagyszabású nyitótételét játssza. Öt zongoraversenye mellett Saint-Saëns két csellókoncerttel is megajándékozta a zenekedvelőket. Az 1-. a-moll szerzemény egyetlen, nagylélegzetű tételét Maria Kliegel és a Bournemouth Sinfonietta játssza Jean-Francois Monnard vezényletével. Saint-Saëns kiapadhatatlan ihletére jellemző, hogy még a francia nagyopera specialistái mellett is képes volt megalkotni egy mindmáig megkerülhetetlen alkotást, a Sámson és Delilát. A bibliai operát Liszt mutatta be Weimarban, és azóta is sikert arat buja, keleties tónusával. A Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara a Bacchanáliát játssza Stephen Gunzenhauser dirigálásával.

A különleges csiliszószok készítőjének már a külseje és a neve is tökéletesen illik a tüzes, erős finomságokhoz. Frühwirt Felicián és felesége, Marcsi szülővárosukban, a Somogy megyei Nagyatádon főzik különleges szószaikat, a termesztésből pedig már óvodás kisfiuk is kiköveteli a részét. Alázattal, odafigyeléssel, szeretettel dolgoznak és keresik az új ízeket. Nem csoda, hogy -- habár fiatalok ők maguk és fiatal a vállalkozásuk is --, máris szép sikereik vannak.

Vendégünket nem, kell bemutatni: ismét gazdagította műsorunkat. Új könyvei is szóba kerültek és ezúttal is általa rendezett zenei produkciók részletei hitelesítik az elmondottakat.

A 2020-ban harmincötéves fennállását ünneplő zenekart leginkább a korai jazz és a két világháború közötti magyar könnyűzenei termés Karády, Kabos, Jávor, Latabár filmek zenéinek korhű megszólaltatóiként ismer és szeret a hazai hallgatóság. Az 1990-es évek második felében egyedüli magyar jazz-zenekarként négy nemzetközi versenyt nyertek Franciaországban, ezek közt a legkiemelkedőbb a St. Raphael-ben megrendezett Nemzetközi New Orleans Jazz Verseny, ahol 54 zenekar közül hozták el az első díjat. Az amerikai sikerek sem maradtak el a zenekar életéből. A jazz szülőhazájában hat ízben jártak. A kaliforniai Sacramento-ban, a világ legnagyobb szabású jazz-találkozóján kétszer voltak a fesztivál legnépszerűbb zenekara. A Hot Jazz Band kétszer részesült eMeRTon díjban, megkapta a Líra-díjat, a Louis Armstrong Emlékdíjat, az Ezüst Életfa díjat. 2015-ben páratlanul sikeres, külföldön is nagyra értékelt, a tradicionális dzsessz autentikus megszólaltatására épülő előadóművészi tevékenységük, valamint a magyar könnyűzenei örökség ápolását szolgáló, értékőrző művészi munkájuk elismeréseként a hazai jazz-zenekarok közül elsőként részesült a legmagasabb állami kitüntetésben, a Kossuth-díjban. Sok év elteltével most ismét lemezbemutató-koncerten hallhattuk őket a MOM színháztermében. A gyerekek számára készült CD címe: Egy kis malac. Az 1930-as, ’-40-es, ’50-es évek ritka gyerekdalaiból álló lemez további érdekessége, hogy a dalszövegeket tartalmazó kísérőfüzet, az együttes alapítója a zenész-grafikus Bényei Tamás illusztrációival készült.

A mai Pannon Panoráma a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházról és számos lelki üzenetről szól. A Kaposvári Egyházmegye püspöke, Varga László azt mondja: olyan egyházat szeretne, amilyen most a megújult nagytemplom is lett. Vonzót, közösségi élményt adót és egységet teremtőt.

Írt operát, zenekari, kamarazenei műveket, dalokat, musicalt, balettet, filmzenét, kísérőzenét színházi előadások és rádiójátékok számára. Zenéjét a humor, a groteszk iránti hajlam, a zenei idézőjelek használata jellemezte, kiváló hangszerelő készséggel párosulva. Operái közül legismertebb az 1953-ban bemutatott Pomádé király új ruhája, amelyért a következő évben Kossuth-díjat kapott. Műsorunkban az Andersen-mese nyomán írt opera részletei szólalnak meg Gregor József, Palcsó Sándor, Dene József, Andor Éva és Bende Zsolt előadásában. A Magyar Rádió Ének- és Zenekarát Oberfrank Géza vezényli.