A vasárnap muzsikusa

A mai vasárnap muzsikusa, az 1835 és 1921 között élt Camille Saint-Saëns alighanem a francia romantika legizgalmasabb, leginkább sokoldalú komponistája. Noha három évvel túlélte Debussyt, komponistánk egyetlen percig sem hagyta zavartatni magát a stiláris újításoktól. Fáradhatatlanul ontotta a jóféle, áradó melódiákat, amelyeket kivételesen gazdag zenekari kolorittal tett még káprázatosabbakká. És még csak a művészeti korszakok leszálló ágát jellemző fáradtság, rezignáció nyomait is hiába keresnénk szerzeményeiben! Már csak a Saint-Saëns által munka alá vett műfajok sokszínűsége is arra vall: kivételes fantáziával áldotta meg a Teremtő. Az a-moll Bevezetés és Rondo Capriccioso a legnagyobb hegedűvirtuózok kedvelt bravúrdarabja, egyúttal a régivágású koncertdarabok méltó társa. A szólista Dong-Suk Kang, a Lengyel Rádiózenekar élén Antoni Wit.

Noha Saint-Saëns 1874-ben a romantika egyik kedvenc, Liszt által divatba hozott témáját, a Haláltáncot dolgozta föl, csillogó melodikus érzéke voltaképpen nagyszabású koncertkeringőt eredményezett. A Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarának élén Keith Clark.

Saint-Saëns évtizedeken át töltötte be a párizsi Madeleine-templom orgonista posztját. Liszt emlékének ajánlott, 3., c-moll szimfóniájában a hangszerek királynője mindazonáltal szakít évszázados szerepkörével, és a szimfonikus összkép hatásos eszközeként jut szóhoz a zárótételben. És bár a most következő 3. tételben nincs szerepe, a mű mégis az Orgona-szimfónia néven vonult be a köztudatba. A Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarát Stephen Gunzenhauser vezényli.

Újabb szín Saint-Saëns műfaji palettáján: Idil Biret és a James Loughran vezényelte Philharmonia Zenekar a 2., g-moll zongoraverseny Liszthez és Chopinhoz méltóan nagyszabású nyitótételét játssza.

Öt zongoraversenye mellett Saint-Saëns két csellókoncerttel is megajándékozta a zenekedvelőket. Az 1-. a-moll szerzemény egyetlen, nagylélegzetű tételét Maria Kliegel és a Bournemouth Sinfonietta játssza Jean-Francois Monnard vezényletével.

Saint-Saëns kiapadhatatlan ihletére jellemző, hogy még a francia nagyopera specialistái mellett is képes volt megalkotni egy mindmáig megkerülhetetlen alkotást, a Sámson és Delilát. A bibliai operát Liszt mutatta be Weimarban, és azóta is sikert arat buja, keleties tónusával. A Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekara a Bacchanáliát játssza Stephen Gunzenhauser dirigálásával.