Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A 800 éves jáki templom teljes belső felújítása során restaurálták a leglátványosabb falképet, a főszentély falára festett Szent György-freskót, amelyet az elmúlt egy évszázadban a főoltár baldachinja elrejtett a látogatók szemei elől. Ez a legelső ismert, magyarországi, falra festett oltárkép, amely szerencsére jó állapotban maradt fenn. A kép jelentőségéről és a restaurálás részleteiről dr. Heitler András festőrestaurátor művészt hallhatják.

Gerencsér Balázs és Gerencsérné Bertha Veronika részt vett a Chemin Neuf közösség két éves Emmausz képzésén, melynek célja a személyes Isten-kapcsolat elmélyítése, a katolikus tanítás alaposabb ismeretének elsajátítása. Élményeikről beszélgetünk velük, valamint a közösség megszentelt életű tagjai közül Kispál Rita nővérrel, aki várja az érdeklődők jelentkezését az ősszel induló következő képzésre. A húsvéti idő után a Szentlélek kiáradásának ünnepére készülünk. Az idei ünnep különleges lesz Benyik György teológus professzor számára. Ezidáig mintegy 8000 civilt és körülbelül 200 papot tanított, s rádiónkon keresztül is hívja minden régi tanítványát, növendékét határainkon innenről és túlról pünkösd hétfőre családi napra, találkozásra, beszélgetésre és közös hálaadásra ünnepi szentmise keretében, mivel 70. születésnapja épp erre a napra esik. Endrédy Balázs a Magyar Pszichológiai Társaság legújabb tagja. Nemrég megírt szakdolgozatának egyik fő témája az ima motivációs hátterének vizsgálata. Kristek Zsófia fordult hozzá kérdéseivel.

Az esőkertek a természetes erdők működését utánzó, mesterségesen létrehozott, mélyedésben kialakított életközösségek; melyek észszerűen segítik a városi csapadékvíz-gazdálkodást. Kulcsfontosságú, hogy városi lakosként is megtanuljuk kezelni és semmiképpen sem elpazarolni az esővizeket. Mit kezdjünk a lezúduló villámvizekkel? Hogyan tarthatjuk meg az éltető csapadékot? Kérdéseinkre Farkas-Barta Kata válaszol. A kép forrása: www.esokert.hu

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

A tegnapi Pannon Mozaikban a jáki templom Szent György-freskójáról hallhattak, amely nagyjából egyidős a 800 éves templommal. A közelmúltban befejeződött restaurálást alapos kutatás előzte meg, amely nagyon sok mindent kiderített a falfestésről, egyebek mellett az élénk színekhez használt anyagokról. Az utólagos számítógépes vizsgálatok újabb eredményt hoztak, amelyről elsőként a Katolikus Rádiónak számolt be dr. Heitler András festőrestaurátor művész.

Kis-Guczi Péter a tűzmegelőzéssel, tűzoltók kommunikációjával foglalkozó Lánglovagok Egyesület elnöke mesél a szervezetről, a tűzmegelőzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról és történetekről.

Ez Nyikolaj Patrusev egykori KGB–tiszt, az orosz Biztonsági Tanács titkára. A Márai Sándor és Simányi Tibor levelezését tükröző, Kedves Tibor címmel összeállított, 1969 és 89 között írt levelekből idézünk egy helyzetértékelést. A Nápoly melletti Salernóból írta Márai az akkor a Deutsche Welle munkatársaként is működő Simányi Tibornak. Orbán Viktor rámutatott: a háborús évtized képéhez hozzátartoznak "a nyugati világ meg-megújuló öngyilkossági hullámai". Ehhez sorolta "a nagy európai lakosságcsere programot", amely a hiányzó európai keresztény gyermekeket más civilizációból érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni. Idesorolta "a genderőrületet", amely úgy fogja fel az embert, mint identitásának, ideértve szexuális identitásának megteremtőjét. A liberális Európa programját is az öngyilkossághoz sorolta, és úgy írta le: túllép a nyugatot eddig megtartó kereszténységen, a nemzetállamokon, és semmit sem ültet a helyükre, és a szabadságot a közösségeiből, családjából és hazájából kimetszett emberben látja, és elfelejtkezik arról, hogy az ember egyedül sohasem lehet szabad, csak magányos.

A régi időkben - de még a 20. század első felében is - a járványok, éhínségek és háborúk miatt is mindennaposak voltak a mostohaszülőket, fél- és mostohatestvéreket egyesítő mozaikcsaládok. A 21. századra sok minden változott. De a mozaikcsaládok száma ma is jelentős. Mit üzen a régmúlt a mai kornak? Műsorunk vendége: Erdélyi Gabriella történész (BTK Történettudományi Intézet) és T. Orgona Angelika történész, (Magyar Nemzeti Múzeum) [fotó: https://mnm.hu/virtualis/sorsfordito]

Vendégünk Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő.

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Falusi iparos családból származik, mindkét nagyapja kovácsmester volt. Felmenőitől származik az orosz nyelv iránti érdeklődése és rigmusszerző képessége, amit maga sem tart valódi poétai tehetségnek, de szívesen űzi a mesterséget, mert a családtagoknak, barátoknak örömet szerez vele. A humornak minden válfaját kedveli. Orosz-német szakot végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A legtöbben germanistaként ismerik, de bolgár felesége és a kiterjedt rokonság révén a bolgár nyelv és irodalom szerelmese is lett. 1989-90-ben a semmiből teremtett német tanszéket Szombathelyen, a tanárképző főiskolán. Az itt töltött évek voltak életének legsikeresebb esztendei. Ma már nyugdíjas és teljes idejét legszeretettebb tevékenységének: a műfordításnak szentelheti.

A régi időkben - de még a 20. század első felében is - a járványok, éhínségek és háborúk miatt is mindennaposak voltak a mostohaszülőket, fél- és mostohatestvéreket egyesítő mozaikcsaládok. A 21. századra sok minden változott. De a mozaikcsaládok száma ma is jelentős. Mit üzen a régmúlt a mai kornak? Műsorunk vendége: Erdélyi Gabriella történész (BTK Történettudományi Intézet) és T. Orgona Angelika történész, (Magyar Nemzeti Múzeum) [fotó: https://mnm.hu/virtualis/sorsfordito]

Vendégünk Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő.

Ma esete az idehaza méltatlanul ritkán emlegetett magyar hegedűművész, az egyik legkiválóbb Zathureczky-tanítvány, Terebesi György játszik magyar kamarazenét Marie Fabi partnereként. Az európai sikereit kanadai professzori ténykedésre váltó magyar művész minden lehetőséget megragadott, hogy népszerűsítse egykori zeneakadémiai mestereinek életművét, a magyar zenekultúrát. Most magyar ritkaságokat bemutató lemezéről játszunk le két szerzeményt. Elsőként Dohnányi Ernő 1912-ben komponált, briliáns cisz-moll hegedű-zongoraszonátáját. És bár közismert Brahms kamarazenéjének hatása Dohnányi szerzeményeire, ez a nagy leleménnyel és eredetiséggel megírt szonáta a zenetudósok szerint igazi kompozíciós bravúr, minthogy Brahms mellé Franckot, Bécs mellé Párizst is bevonja: igazi európai hangot szólaltatva meg. Dohnányi c-moll szonátája után következzék a magyar művészektől rendszerint elvárt verbunkos, virtuóz magyar muzsika. Terebesi György kiváló ízlésére vall, hogy egy ritkán játszott szerzeményt választott ebből a világból. Veress Sándor eredetileg zongoradarabként keletkezett, saját Nógrád megyei népdalgyűjtésének anyagát földolgozó Magyar táncának átirata Végh Sándor közreműködésével készült, és igazi ékkő a magyaros zenék kínálatában.