Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Kis-Guczi Péter a tűzmegelőzéssel, tűzoltók kommunikációjával foglalkozó Lánglovagok Egyesület elnöke mesél a szervezetről, a tűzmegelőzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról és történetekről.

A tegnapi Pannon Mozaikban a jáki templom Szent György-freskójáról hallhattak, amely nagyjából egyidős a 800 éves templommal. A közelmúltban befejeződött restaurálást alapos kutatás előzte meg, amely nagyon sok mindent kiderített a falfestésről, egyebek mellett az élénk színekhez használt anyagokról. Az utólagos számítógépes vizsgálatok újabb eredményt hoztak, amelyről elsőként a Katolikus Rádiónak számolt be dr. Heitler András festőrestaurátor művész.

A régi időkben - de még a 20. század első felében is - a járványok, éhínségek és háborúk miatt is mindennaposak voltak a mostohaszülőket, fél- és mostohatestvéreket egyesítő mozaikcsaládok. A 21. századra sok minden változott. De a mozaikcsaládok száma ma is jelentős. Mit üzen a régmúlt a mai kornak? Műsorunk vendége: Erdélyi Gabriella történész (BTK Történettudományi Intézet) és T. Orgona Angelika történész, (Magyar Nemzeti Múzeum) [fotó: https://mnm.hu/virtualis/sorsfordito]

Vendégünk Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő.

Falusi iparos családból származik, mindkét nagyapja kovácsmester volt. Felmenőitől származik az orosz nyelv iránti érdeklődése és rigmusszerző képessége, amit maga sem tart valódi poétai tehetségnek, de szívesen űzi a mesterséget, mert a családtagoknak, barátoknak örömet szerez vele. A humornak minden válfaját kedveli. Orosz-német szakot végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A legtöbben germanistaként ismerik, de bolgár felesége és a kiterjedt rokonság révén a bolgár nyelv és irodalom szerelmese is lett. 1989-90-ben a semmiből teremtett német tanszéket Szombathelyen, a tanárképző főiskolán. Az itt töltött évek voltak életének legsikeresebb esztendei. Ma már nyugdíjas és teljes idejét legszeretettebb tevékenységének: a műfordításnak szentelheti.

Ez Nyikolaj Patrusev egykori KGB–tiszt, az orosz Biztonsági Tanács titkára. A Márai Sándor és Simányi Tibor levelezését tükröző, Kedves Tibor címmel összeállított, 1969 és 89 között írt levelekből idézünk egy helyzetértékelést. A Nápoly melletti Salernóból írta Márai az akkor a Deutsche Welle munkatársaként is működő Simányi Tibornak. Orbán Viktor rámutatott: a háborús évtized képéhez hozzátartoznak "a nyugati világ meg-megújuló öngyilkossági hullámai". Ehhez sorolta "a nagy európai lakosságcsere programot", amely a hiányzó európai keresztény gyermekeket más civilizációból érkező felnőttekkel, migránsokkal akarja pótolni. Idesorolta "a genderőrületet", amely úgy fogja fel az embert, mint identitásának, ideértve szexuális identitásának megteremtőjét. A liberális Európa programját is az öngyilkossághoz sorolta, és úgy írta le: túllép a nyugatot eddig megtartó kereszténységen, a nemzetállamokon, és semmit sem ültet a helyükre, és a szabadságot a közösségeiből, családjából és hazájából kimetszett emberben látja, és elfelejtkezik arról, hogy az ember egyedül sohasem lehet szabad, csak magányos.

Az elsőcsütörtöki szentségimádás és a papszentelés ünnepe mellett imádságos zarándoklatra hívja Spányi Antal püspök június 4-én Bodajkra, a Mindenkor Segítő Szűz Mária kegyhelyére a hívő embereket, hogy együtt kérjék Egyházunk Anyját új papi és szerzetesi hivatások születéséért.

A 20. századi magyar történelem egyik jellemzője volt 1945 után, hogy az előző korszak jeles politikusait elhallgatták, vagy meghamisították teljesítményeiket. Erre oélda a makói kötödésű , akinek most azzal állí tottak méltó emléket, hogy kiadták írásait, legutóbb fennmaradt naplóit. Erről beszél a könyvsorozat szerkesztője A kéziratokat Gilicze János főlevéltáros. Tráser László összeállítása.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és az Imagine Budapest együttműködésében tematikus városi séták indulnak. A „Randevú a hangszerek királynőjével” és az „Egyházi dokumentumok, melyek megváltoztatták a világot” programokat azért indították útjára, hogy az egyház kiemelkedő történelmi szerepét megismertessék és a Főegyházmegye épített kincseit városi sétákon keresztül mutassák meg a nagyközönségnek. A Főegyházmegye Turisztikai Központjának vezetőjével, Treer Évával és az Imagine Budapest részéről Lendvai Gyula kántorral beszélget Kövesdy Zsuzsa. Május 28-án tűzi műsorra a premier után a Nemzeti Színház Theodórosz Terzopulosz rendezésében a Bakkhánsnőket. Terzopulosz a világszínház egyik nagy mestere. Négy évtizedes munkásságát a Bakkhánsnőkkel kezdte, mikor megalapította Attis elnevezésű, újító, kísérletező társulatát, és azóta is az antik görög színház mai megszólaltatásának lehetőségeit kutatja. A Nemzeti Színházban most ezzel a különleges előadással találkozhatunk. Pentheus szerepében Herczeg Péter, Dionüszosz szerepében Bordás Roland látható. A két művész szerepükről, valamint a különleges rendezésről beszél. A riporter Gerbei Anita.

A védőnő sok édesanya számára a megnyugtató bizalmat jelenti, akihez fordulni lehet a gyermekneveléssel- és gondozással kapcsolatos kisebb-nagyobb kérdésekkel, problémákkal. A védőnő az, akit beengednek az otthonokba, s így, legközelebbről látva a családokat, tud segíteni, támogatni. A védőnői munka elismerésére alapította meg 2020-ban a Steller Mária Védőnői Díjat a Három Királyfi Három Királylány Alapítvány, a Nemzeti Népegészségügyi Központ védőnői szakterületével együttműködve. A díjátadón beszélgettünk védőnőkkel és az Alapítvány képviselőjével. Fotó: Három Királyfi Három Királylány Alapítvány

Május első hetét Rómában töltötte a szombathelyi Vox Savariae ökumenikus vegyeskar, amelynek tagjai a pápai magyar intézet vezetőjének meghívására utaztak az örök városba. A kórus az Olaszországban élő magyarok nemzeti templomaként számon tartott Santo Stefano Rotondóban nyújtott zenei szolgálatot Mindszenty József bíboros emlékmiséjén. A mai műsorban a Vox Savariae Ökumenikus Vegyeskart alapító és vezető házaspárral, Lakner-Bognár Nórával és Lakner-Bognár Andrással beszélgetek, római élményeikről. Fotó: Vox Savariae

A 2004-ben boldoggá avatott IV. Károlyra emlékezünk halálának 100. évfordulója és a nemrégiben megjelent Károly 100. Császár és király című könyv bemutatója kapcsán

Falusi iparos családból származik, mindkét nagyapja kovácsmester volt. Felmenőitől származik az orosz nyelv iránti érdeklődése és rigmusszerző képessége, amit maga sem tart valódi poétai tehetségnek, de szívesen űzi a mesterséget, mert a családtagoknak, barátoknak örömet szerez vele. A humornak minden válfaját kedveli. Orosz-német szakot végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A legtöbben germanistaként ismerik, de bolgár felesége és a kiterjedt rokonság révén a bolgár nyelv és irodalom szerelmese is lett. 1989-90-ben a semmiből teremtett német tanszéket Szombathelyen, a tanárképző főiskolán. Az itt töltött évek voltak életének legsikeresebb esztendei. Ma már nyugdíjas és teljes idejét legszeretettebb tevékenységének: a műfordításnak szentelheti.

Az Országgyűlés ötödszörre választotta Orbán Viktort miniszterelnöknek, a kormánypárti többség elfogadta az új minisztériumi struktúrát is. Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A 29. Szent István Könyvhéten (május 16 és 21 között), ismét találkozhattak az olvasók és a szerzők. Mihályi Anikó magyar nyelv és irodalom szakos tanárral az irodalom, az olvasás megszerettetésének fontosságáról, különféle módszereiről, a szövegértő olvasásról, az idei írásbeli érettségi magyar nyelv és irodalom feladatairól, valamint a felnőttoktatásról beszélgetünk. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince (fotó: www.katolikusradio.hu)

A védőnő sok édesanya számára a megnyugtató bizalmat jelenti, akihez fordulni lehet a gyermekneveléssel- és gondozással kapcsolatos kisebb-nagyobb kérdésekkel, problémákkal. A védőnő az, akit beengednek az otthonokba, s így, legközelebbről látva a családokat, tud segíteni, támogatni. A védőnői munka elismerésére alapította meg 2020-ban a Steller Mária Védőnői Díjat a Három Királyfi Három Királylány Alapítvány, a Nemzeti Népegészségügyi Központ védőnői szakterületével együttműködve. A díjátadón beszélgettünk védőnőkkel és az Alapítvány képviselőjével. Fotó: Három Királyfi Három Királylány Alapítvány

„1995-ben születtem Kézdivásárhelyen. Mióta egyetemista vagyok, a Kézdi – Kolozsvár – Budapest háromszögben próbálom elsajátítani a bölcsész szakmát, de ami fontosabb, igyekszem élni. Ezt már csak a versírás teszi könnyebbé. 2014 óta publikálok különböző folyóiratokban.” - írja magáról Sárkány Tímea.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és az Imagine Budapest együttműködésében tematikus városi séták indulnak. A „Randevú a hangszerek királynőjével” és az „Egyházi dokumentumok, melyek megváltoztatták a világot” programokat azért indították útjára, hogy az egyház kiemelkedő történelmi szerepét megismertessék és a Főegyházmegye épített kincseit városi sétákon keresztül mutassák meg a nagyközönségnek. A Főegyházmegye Turisztikai Központjának vezetőjével, Treer Évával és az Imagine Budapest részéről Lendvai Gyula kántorral beszélget Kövesdy Zsuzsa. Május 28-án tűzi műsorra a premier után a Nemzeti Színház Theodórosz Terzopulosz rendezésében a Bakkhánsnőket. Terzopulosz a világszínház egyik nagy mestere. Négy évtizedes munkásságát a Bakkhánsnőkkel kezdte, mikor megalapította Attis elnevezésű, újító, kísérletező társulatát, és azóta is az antik görög színház mai megszólaltatásának lehetőségeit kutatja. A Nemzeti Színházban most ezzel a különleges előadással találkozhatunk. Pentheus szerepében Herczeg Péter, Dionüszosz szerepében Bordás Roland látható. A két művész szerepükről, valamint a különleges rendezésről beszél. A riporter Gerbei Anita.

Műsorunk mai vendége Szemadám György, festő, író, szerkesztő, Munkácsy-díjas, kiváló művész, az MMA tagja. Beszélgetésünkben szó esik egyik oldalági rokona szomorú történelmi szerepéről, saját, rendhagyó pályakezdéséről, a lázadásról, mint életformáról. Szemadám György meghökkentően változatos kenyérkereső foglakozásai után, szinte hihetetlen, hogy sikeres főfoglalkozású festőművész lett, igaz „előélete” műveinek egyes darabjain máig visszaköszön. Rendkívül széles látóköre, gazdag spektrumú tudása okán a művészeti ismereterjesztés – könyvek és tv műsorok formájában – életművének ugyancsak gazdag részét képezik.

Az Országgyűlés ötödszörre választotta Orbán Viktort miniszterelnöknek, a kormánypárti többség elfogadta az új minisztériumi struktúrát is. Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A 29. Szent István Könyvhéten (május 16 és 21 között), ismét találkozhattak az olvasók és a szerzők. Mihályi Anikó magyar nyelv és irodalom szakos tanárral az irodalom, az olvasás megszerettetésének fontosságáról, különféle módszereiről, a szövegértő olvasásról, az idei írásbeli érettségi magyar nyelv és irodalom feladatairól, valamint a felnőttoktatásról beszélgetünk. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince (fotó: www.katolikusradio.hu)

A Zenei Kincsestárban az 1960-ban, Dunaújvárosban született Székely István játszik Chopin műveiből. A művész 17 évesen I. díjat nyert a Sopronban megrendezett Első Nemzetközi Ifjúsági Zongoraversenyen. A Zeneakadémián Kadosa Pálnál, Kocsis Zoltánnál, Kurtág Györgynél és Rados Ferencnél tanult. 1981-ben IV. helyezést ért el a Nemzetközi Liszt-Bartók zongoraversenyen. 1983-ban I. díjat nyert Salamancában az Első Európai Nemzetközi Zongoraversenyen. 1983-ban elnyerte a Cziffra Alapítvány ösztöndíját és a vele járó koncertfellépéseket Franciaország több városában, köztük Párizsban. Liszt orosz szerzők darabjaira írt parafrázisaiból készített lemezét a New-York-i "Fanfare" CD-figyelő magazin nagyon ajánlottnak minősítette. Chopin 4 Scherzójából és 4 Balladájából fölvett lemeze Hong-Kongban aranylemez lett. Föllépett az USA, Kanada, Japán és Európa majdnem összes országának pódiumán. Aranylemezzel díjazott Chopin-fölvételeiről most a fisz-moll Barcarollát, az opus 10-es etűdsorozat 3., E-dúr darabját, az 1., h-moll Scherzót, továbbá az opus 25. No 21-es Gesz-dúr és az opus 10. No 6-os esz-moll Etűdöt játssza.