Műsorújság

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A 2004-ben boldoggá avatott IV. Károlyra emlékezünk halálának 100. évfordulója és a nemrégiben megjelent Károly 100. Császár és király című könyv bemutatója kapcsán

Május első hetét Rómában töltötte a szombathelyi Vox Savariae ökumenikus vegyeskar, amelynek tagjai a pápai magyar intézet vezetőjének meghívására utaztak az örök városba. A kórus az Olaszországban élő magyarok nemzeti templomaként számon tartott Santo Stefano Rotondóban nyújtott zenei szolgálatot Mindszenty József bíboros emlékmiséjén. A mai műsorban a Vox Savariae Ökumenikus Vegyeskart alapító és vezető házaspárral, Lakner-Bognár Nórával és Lakner-Bognár Andrással beszélgetek, római élményeikről. Fotó: Vox Savariae

Az Országgyűlés ötödszörre választotta Orbán Viktort miniszterelnöknek, a kormánypárti többség elfogadta az új minisztériumi struktúrát is. Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A 29. Szent István Könyvhéten (május 16 és 21 között), ismét találkozhattak az olvasók és a szerzők. Mihályi Anikó magyar nyelv és irodalom szakos tanárral az irodalom, az olvasás megszerettetésének fontosságáról, különféle módszereiről, a szövegértő olvasásról, az idei írásbeli érettségi magyar nyelv és irodalom feladatairól, valamint a felnőttoktatásról beszélgetünk. Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince (fotó: www.katolikusradio.hu)

Műsorunk mai vendége Szemadám György, festő, író, szerkesztő, Munkácsy-díjas, kiváló művész, az MMA tagja. Beszélgetésünkben szó esik egyik oldalági rokona szomorú történelmi szerepéről, saját, rendhagyó pályakezdéséről, a lázadásról, mint életformáról. Szemadám György meghökkentően változatos kenyérkereső foglakozásai után, szinte hihetetlen, hogy sikeres főfoglalkozású festőművész lett, igaz „előélete” műveinek egyes darabjain máig visszaköszön. Rendkívül széles látóköre, gazdag spektrumú tudása okán a művészeti ismereterjesztés – könyvek és tv műsorok formájában – életművének ugyancsak gazdag részét képezik.

Koppány Zsolt Major Ottó-díjas, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett író Benkő Mihály történész, keletkutató dokumentumértékű fényképei az eltűnőben lévő nomád világról a Pasaréti Közösségi Házban Mozaik Országos Színházi Találkozó

A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, amely egyben a papi hivatások világnapja is. Ezen a napon az egész egyház imádkozik azokért, akik Istennek és népének szentelték életüket, és hogy az Úr hívó szava pozitív válaszra találjon a fiatalok lelkében. Ferenc pápa a hivatások 58. világnapjára írt üzenetének középpontjában Szent József, az egyetemes Egyház és a hivatások védőszentje áll. A Szentatya hivatástisztázó gondolatairól Ugrits Tamás székesfehérvári pasztorális helynököt, Hajdu Ferenc helynököt, Mórocz Tamás plébánost és Spányi Antal püspököt kérdeztem.

Mivel foglalkozik a zeneterapeuta, milyen módszereket és eszközöket használ, milyen célokat érhet el? Szombathely ismert zenepedagógusával, Fasching Zsuzsannával beszélgettem.

Műsorunk mai vendége Szemadám György, festő, író, szerkesztő, Munkácsy-díjas, kiváló művész, az MMA tagja. Beszélgetésünkben szó esik egyik oldalági rokona szomorú történelmi szerepéről, saját, rendhagyó pályakezdéséről, a lázadásról, mint életformáról. Szemadám György meghökkentően változatos kenyérkereső foglakozásai után, szinte hihetetlen, hogy sikeres főfoglalkozású festőművész lett, igaz „előélete” műveinek egyes darabjain máig visszaköszön. Rendkívül széles látóköre, gazdag spektrumú tudása okán a művészeti ismereterjesztés – könyvek és tv műsorok formájában – életművének ugyancsak gazdag részét képezik.

Density of standards Someday My Prince Will Come Body and Soul Summertime Days of Wine and Roses Szakcsi Lakatos Béla- zongora, Christophe Monniot - szaxofon, Barcza Horváth József - bőgő, Balázs Elemér - dob

Mai műsorunkban vendégünk Mán-Várhegyi Réka, A szupermenők című ifjúsági regény szerzője. Vele beszélgetek menőkről és lúzerekről, önbizalomról és önmagunk elfogadásáról. Két segítőm: Buzás Réka, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium diákja és Maróti-Agóts Mátyás, a Piarista Gimnázium tanulója.

Öt férfi tragikus története, akik az '56-os forradalom után egy híd megrongálásával akarták megmutatni a világnak, hogy a magyarok nem hagyják magukat. György Sándor történésszel, a NEB kutatójával beszélgettünk.

A Katolikus Egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, amely egyben a papi hivatások világnapja is. Ezen a napon az egész egyház imádkozik azokért, akik Istennek és népének szentelték életüket, és hogy az Úr hívó szava pozitív válaszra találjon a fiatalok lelkében. Ferenc pápa a hivatások 58. világnapjára írt üzenetének középpontjában Szent József, az egyetemes Egyház és a hivatások védőszentje áll. A Szentatya hivatástisztázó gondolatairól Ugrits Tamás székesfehérvári pasztorális helynököt, Hajdu Ferenc helynököt, Mórocz Tamás plébánost és Spányi Antal püspököt kérdeztem.

Koppány Zsolt Major Ottó-díjas, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett író Benkő Mihály történész, keletkutató dokumentumértékű fényképei az eltűnőben lévő nomád világról a Pasaréti Közösségi Házban Mozaik Országos Színházi Találkozó

Egyre több erdélyi történelmi család leszármazottja lakja be életvitelszerűen egykori ősi birtokait. Az erdélyi történelmi családok valódi megmérettetése Trianon után kezdődött. Az antant képviselői 1916 augusztusában biztosították a Román Királyságot arról, hogy győzelmük esetén Erdélyt haladéktalanul a román területekhez kapcsolják. Miután 1918 őszén a központi hatalmak összeomlottak, 1918. december 1-jén a gyulafehérvári népgyűlés kimondta a Román Királysághoz való csatlakozást. Az elszakítás után az erdélyi történelmi családok közül többen az ott maradást választották. Mi maradt mára a gazdag örökségből, és miként tekintenek a késői utódok múltjukra, gyökereikre? Az erdélyi történelmi családok, a Bánffy család felelősségéről, Trianon utáni helytállásáról Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakemberrel, a Képmás Kiadó ügyvezetőjével és a Képmás magazin lapigazgatójával, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs szervezetének vezetőjével, elnöki tanácsadójával beszélgettünk.

Mai műsorunkban vendégünk Mán-Várhegyi Réka, A szupermenők című ifjúsági regény szerzője. Vele beszélgetek menőkről és lúzerekről, önbizalomról és önmagunk elfogadásáról. Két segítőm: Buzás Réka, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium diákja és Maróti-Agóts Mátyás, a Piarista Gimnázium tanulója.

Öt férfi tragikus története, akik az '56-os forradalom után egy híd megrongálásával akarták megmutatni a világnak, hogy a magyarok nem hagyják magukat. György Sándor történésszel, a NEB kutatójával beszélgettünk.

A romantika nem csupán a leghosszabban virágzó zenei korszak, de talán a legtermékenyebb is. Hisz még a második vonalbeli szerzők életművében is megejtő szépségekre, páratlan ritkaságokra bukkanunk! A Zenei Kincsestárban az 1838 és 1920 között élt Max Bruch világába nyerünk bepillantást. Elsőként mindmáig legismertebb szerzeményét, az 1868-ból való 1., g-moll hegedűversenyt idézzük meg az első tétellel Maxim Fedotov és az Orosz Filharmonikusok előadásában, Dimitrij Jablonszkij vezényletével. Az 1880-ban keletkezett Skót fantázia voltaképp ugyancsak hegedűverseny. A nyitótétel előadói az eddigiek: Maxim Fedotov és a Dimitrij Jablonszkij vezényelte Orosz Filharmonikusok. Ugyancsak 1880-ban keletkezett Bruch következő, mesés szépségű csellófantáziája, a Kol Nidrei, amely a Jom Kippur ünnepén fölhangzó, ősi zsidó népi dallamok nyomán imádkozik engesztelésül a meg nem tartott fogadalmakért. A szólista Maria Kliegel az Ír Nemzeti Szimfonikus Zenekar élén Gerhard Markson. Max Bruch szerzeményeitől az opus 83-as Nyolc Kamradarab kivételes finomságú a-moll, első darabjával búcsúzunk. Az Amici Ensemble játszik.