Műsorújság

Immár hetedik alkalommal, idén is átadták a Civil Díjat. A zsűri 110 civil szervezet közül választotta ki a nyerteseket, nyolc kategóriában, illetve egy különdíjat is átadtak. A most elismert civil kezdeményezésekben közös, hogy fontos társadalmi ügyek mellett állnak ki, közösségeket építenek. A díjat a NIOK Alapítvány hívta életre/alapította azzal a szándékkal, hogy elismerje a civilek munkáját, és széles körben megismertesse az értékes kezdeményezéseket. 2021-es tevékenysége alapján Civil Díjat kapott – különböző kategóriákban – a Völgyváros, a Nem Adom Fel Alapítvány, a Nevetnikék Alapítvány, az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetsége, a Nemzetközi Cseperedő Alapítvány és a Mesemúzeum, a Szimbiózis Alapítvány, a Csodaműhely Egyesület és a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete. A Sorsfordítókban utóbbi két szervezet munkájáról hallhatnak. Képek: NIOK Alapítvány

Bor, zene, boldogság… Ez a mottója annak a kis Tokaj-hegyaljai fesztiválnak, melyet tavaly szerveztek meg először Bodrogkisfaludon. A településen lényegében minden megtalálható egyetlen utcában, így aki ide látogat, annak nem kell törnie a fejét a közlekedésen. A Bodrog és a Zemplén ölelésében zöldellő udvarok, változatos zenei és gasztronómiai programok, valamint remek tokaji nedűk várják június második felében a BOLDOGkisfalud Fesztre látogatókat. A fesztivál főszervezőjével, Juga Péterrel madárcsicsergés és gólyák kelepelése közepette beszélgetünk. Péter azt szeretné elérni, hogy mindenki, aki ellátogat hozzájuk, feltöltődjön egy kicsit, vigyen magával a jó hangulatból, "Boldogkisfaludból" minél többet, és sokszor térjen még vissza Tokaj-Hegyaljára. ---- fotók: BOLDOGkisfalud Feszt Szabó Edit, Borsmenta

Május 23-a Boldog Apor Vilmos püspök liturgikus ünnepe. Ez alkalomból egy 1943. május 23-án mondott beszéde olvasható a győri egyházmegye honlapján. A 79 évvel ezelőtti püspöki beszéd aktualitásáról Veres András megyéspüspökkel beszélgetünk. Az ukrajnai menekültek megsegítéséről számol be a Écsi Gábor, a Katolikus Karitász országos elnöke. Szóljanak a harangok! Imádkozzunk hazánkért, a magyar nemzet egységéért és a keresztény hit védelméért június 4-én 16.30 perckor – olvasható a felhívás a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége honlapján. A kezdeményezésről a szövetség elnökét, Makláry Ákos atyát hallják. Kedden hivatalba lépett az ötödik Orbán kormány. A minisztériumi rendszerről Lesti Árpád és Huber Szebasztián politikai elemzőket véleményét hallják: Közel 60 előadó részvételével rendezett nemzetközi konferenciát az ELTE Byzantinum Központ. A konferenciasorozat a Bizáncon innen és túl című projekt keretein belül indult útjára 2012-ben. A projekt vezetője Horváth László, az ELTE BTK Görög Tanszék docense, az ELTE Eötvös József Collegium igazgatója. Vele beszélgetünk. A „Mesterséges arcok, valódi személyiségek” című rendezvényről Veszelszki Ágnessel, a Corvinus egyetem tanszékvezető egyetemi docensével, Kutatócsoport vezetővel beszélgetünk.. A konferencián Baracsi Katalin internetjogász a Deepfake és a jog valóságát elemezte. A Lassan másfél évszázada alapított szegedi Somogyi könyvtár szinte kimeríthetetlenül gazdag kézirat és könyv ritkaságokban. Ezek egy újabb néhány darabját mutatjuk most meg, Tráser László Hevesi Andrea könyvtárossal beszélget. A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház előadásában Pozsgai Zsolt "ZERGETÁNC" című drámáját láthatja a közönség, Kálló Béla Jászai Mari-díjas színművész rendezésében. A bemutató előtt beszélgetünk Szigeti Réka dramaturggal.

A magyarság temetkezési kultúrájának meghatározó eleme a sírok fejfával való jelölése. Első írásos említésük a XVII. századból való. Formakincsüket, motívumrendszerüket tekintve igen változatosak. Az egyszerű táblás névtáblák (Tolna, Baranya, Fejér, Veszprém), tönkös, gombos tábla antropomorf (Észak-Magyarország, Gömör, Kárpátalja, Felső-Tiszavidék, Hajdúság, Nagykunság, Somogy, Baranya, Fejér, Dél-Alföld) és egészen gazdag díszítésű oszlop fejfák váltják egymást. A legdíszesebb antropomorf fejfák a Duna-Tisza közén, a Szilágyságban, Kalotaszegen és Székelyföldön találhatók. A fejfák díszítése (faragása, vésése, festése) az esztétikai, népművészeti szempontokon túl jelentéstartalommal is bír, melyből megállapítható az elhunyt neme, kora, esetenként társadalmi rangja, elhalálozás oka és foglalkozása.

2011-ben a 14 éves székely fiú a Csillag születik tehetségkutató műsor győztese lett. Azóta eltelt tizenegy év, és a ma 25 éves László Attila a saját, sikeres útját járja. A kezdeti népszerűséget csendes időszak követte, amely elsősorban tanulással telt. Ma van, hogy egy tucat koncertet ad havonta, okosan használja a közösségi médiát, bebizonyítva, hogy a bulváron, a celebségen kívül is van siker. Saját szerzeményei, az általa választott dalok, versek szinte mind a magyarság összetartozásáról szólnak. Hiszen ezzel a fogalommal jellemezhető leginkább a Székelyföldről Magyarországra elvándorló, és a tengerentúli magyarság közösségeiben is megforduló fiatal zenész élete. Fotó: Csányi István

Válogatás Lackfi János, Kiss Ottó, Kiss Anna, Markó Béla, Tandori Dezső, Kántor Péter, Varró Dániel, Jónás Tamás, Kányádi Sándor és Visky András verseiből Dramaturg: Varga Zoltán Gitáron közreműködik és énekel: Huzella Péter

A következő hét remek fölvétel ismét arról tanúskodik, hogy az egy héttel ezelőtti és a mai vasárnap muzsikusa, az 1835 és 1921 között élt Camille Saint-Saëns alighanem a francia romantika legizgalmasabb, leginkább sokoldalú komponistája. Nem csupán az általa művelt műfajok sokszínűsége erre a bizonyosság, de az a tény is, hogy a nagy szaktudás és formakultúra mellett a zeneszerző sosem volt eredeti ötletek, briliáns megoldások híján. Elsőként a méltán népszerű Havanaise-t halljuk Howard Zhang és az Esterházy Miklós Sinfonia előadásában, Takuo Yuasa vezényletével. Saint-Saëns három hegedűversenye közül most a 3., h-moll szerzemény nyitótétele hangzik föl 1880-ból Fanny Clamagirand és a Sinfonia Finlandia Jyvaskyla remek fölvételéről. A karmester Patrick Gallois. A Saint-Saëns életének utolsó évéből, 1921-ből való, elragadó Esz-dúr klarinétszonáta nem csupán a zeneszerző hívei, de a hangszer kedvelői számára is valódi ínyencség. Kimball Sykes és Stéphane Lemelin a nyitóallegrót játssza. Saint-Saëns változatos kamarazenéjének egy ismertebb darabja, a c-moll csellószonáta következik 1973-ból. Az első tételt halljuk Maria Kliegel és Francois-Joel Thiollier előadásában. A két szonátarészlet után az 1., F-dúr zongoratrió izzó kezdőtétele szólal meg 1863-ból. A Joachim Trió muzsikál. Saint-Saëns két hegedű-zongoraszonátája közül az, első, d-moll szerzemény 1885-ben keletkezett. Ian Brown és Michiko Kamiya az első tételt játssza. „A világ legjobb orgonistája.” Saint-Saëns ezt a dicséretet nem mástól, mint Liszt Ferenctől kapta. Ha közel másfél évszázad elteltével kíváncsiak vagyunk rá, mivel érdemelte ki a nem mindennapi elismerést, leginkább a mester orgonaműveiből következtethetünk hangszerkezelésére. Robert Delcamp a monumentális Esz-dúr Fantáziát játssza.

"Imádom a technikás dolgokat, talán ezért is sütök hosszú évek óta lassan elkészülő, sokak által macerásnak gondolt kovászolt kenyereket” – írja magáról. Hogy ezt teszi, nem véletlen, ugyanis minden ételhez igyekszik egy történetet párosítani. Az internetes konyhanapló mellett sorban születnek a könyvei, most is éppen dolgozik egyen. Azt hirdeti: nem kell, hogy a főzés stresszel járjon; sőt ha valaki csak egy kicsit hajlandó beletanulni, már jobban jár, mintha rendel vagy vesz magának egy nem feltétlenül egészséges készételt. Az üveges/zacskós/fagyasztott változat persze olykor jól jöhet, de nem sokkal több idő az igazi – a végeredmény pedig magáért beszél. Aztán ráadásnak ott a családtagok és a barátok hálája. Hozzáteszi: mindenki bátran ragadjon fakanalat – és többé nem unatkozik! Ahogy írja: „Egy kerti sütögetésnek az a fő célja, hogy együtt legyünk és, hogy mindenki egyformán jól szórakozzon, beleértve a házigazdát is!” Mai vendéglátónk Déri Szilvia, a Házisáfrány blog gazdája, aki bátran bevallja, hogy szerelme és szakterülete ugyanaz: a gasztronómia. Kép: Az egyik kenyérfajta (forrás: Déri Szilvia)

A kolozsvári egyetem megalapításának évében, 150 esztendeje született a temesparti Lugoson, hogy aztán az első világháború kitüntetett századosaként tudományos pályájának egyik főállomása az intézmény jogutódja legyen - immár a Tisza mellett Szegeden. Talán gyökerei miatt is jellemző volt rá a németes precizitás, ám az utókor nem elsősorban erre, s nem is szakmai munkásságára emlékezik - de még csak nem is Szerb Antal szemüvegén át látja őt, aki az egyik legkedvesebb professzorként írja le. Horger Antalról beszélgettem az ELTE nyelvészével, Balázs Gézával. Egy jegyzet, amit nagyon időszerűnek, vagy esetleg esedékesnek érzett H. Tóth Tibor. Képek: 1) Részlet a Magyar szavak történetéből 2) A szerző: Horger Antal

70 éves lenne Kocsis Zoltán... A vele készült műsorokból tallózunk és Esterházy Pétert idézzük, aki reá emlékezik.

A két Kleiber

A nagy sikerű Magyarország Felfedezése sorozat szerzői között jeles írók, kutatóírók műveit olvashatjuk: Erdei Ferenc, Mocsár Gábor, Bertha Bulcsu, Moldova György, Miskolczi Miklós, Hernádi Gyula, Závada Pál, Cseke Péter (stb.). Ahány író, annyiféle stílus, a nézőpont azonban ugyanaz: Magyarország bemutatása az olvasók részére közérthetően, ismeretterjesztő-irodalmi hangvétellel. A Casanova Pubban szerda estére tervezett kerekasztal-beszélgetésen megkísérlik feloldani a modern szépirodalmi szociográfia és a feltörekvő tudomány kibékíthető ellentétét.

Sorozatunkban olyan Kárpát-medence-szerte élő papok és lelkészek mondják el gondolataikat, akik a KÉSZ egy-egy helyi csoportjához vagy határon túli társszervezetéhez tartoznak.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Nevét, zengő hangját annakidején Milánótól New York-ig a földkerekség összes jelentős színpadán megcsodálták. 1906. május 28-án született Budapesten. Csodálatos "bel canto" technikáját és fölényes szinpadi eleganciáját a Zeneakadémián és Olaszországban alapozta meg. Világhírű énekesünk regisztere a basszbaritontól a magas baritonig terjedt. Egyedülállóan bársonyos, szép hanggal rendelkezett, álomszép legatoi és véget nem érő fortissimoi különlegességnek számítottak. S ezt színvonalat negyven éven át győzte. Alkata, különleges hangszine elsősorban az olasz opera felé vitte, de ugyanolyan otthonosan mozgott Mozart, Gounod, Csajkovszkij, Wagner világában, mint bármelyik más operai feladatban. Műsorunkban Figaro, Valentin, Rigoletto,Jágo és Renato szerepében hallhatjuk.