Műsorújság

Dallman Kristóf a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Kar Hallgatói Szolgáltató Központjának vezetője. Mesél hivatásáról, és arról, hogy hogyan tudta megfogni és megtartani az egyetem.

A magyarországi horvátok rövid története címmel jelent meg Sokcsevits Dénes történész legújabb könyve, amelyet nemrég Peresznyén, a Horvát Keresztény Gyűjteményben a Múzeum napján mutattak be. A szerzővel a horvátok múltjára tekintünk vissza, majd a nyugat-magyarországi horvátság jelenéről beszélgetünk a kis múzeum igazgatójával, dr. Handler Andrással. Fotó: commons.wikimedia.org

Milyen Ukrajna a geográfus szemével? Miért lett Ukrajna Európa éléskamrája? Hogyan alakult a történelemben az oroszok és az ukránok viszonya? Mondhatjuk-e, hogy az oroszok és az ukránok testvérnép? Milyen az "ukrán-szovjet" viszony? Vendégünk Kocsis Károly, a Földrajztudományi Intézet igazgatója. (fotó: http://www.mtafki.hu)

A világ vezető konzervatív véleményformálói voltak Budapesten az Alapjogokért Központ és az Amerikai Konzervatív Unió közös rendezésű "Conservative Political Action Conference (CPAC)" elnevezésű rendezvényén május végén. "A CPAC Hungary egy konzervatív politikai dzsembori" - így szólt a konferencia honlapjának beharangozója. Az eseménynek közel félévszázados hagyománya van az Egyesült Államokban, és mára az Amerikai Konzervatív Unió (ACU) legnépszerűbb eseményévé nőtte ki magát. 1974-es születése óta most először rendezték az eseményt Európában. (fotó: https://www.conservative.org) Még egy idézet a konferencia honlapjáról: "A CPAC Hungary arra keresi a választ, hogy miként tudjuk megóvni a nyugati civilizációt, a valódi nyugati értékeket, hogyan tudunk szembeszállni a baloldal támadásaival. A jobboldal ráébredt arra, hogy a globális baloldal össztűz alatt tartja a legalapvetőbb értékeinket. A konferencia vezérfonalát az Isten, Haza, Család hármasegysége adja, hiszen meggyőződésünk szerint ez köti össze a valódi konzervatívokat egymással, éljenek bárhol a világon." Vendégünk Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője. (fotó: https://www.conservative.org)

Nánay Mihály történésszel, a Robikon intézet főmunkatársával Szerdahelyi Csongor riportja.

Nyíri Kata összeállítása.

A 13. Bajuszfesztivál színhelye idén is, mint rendesen, Kiskunfélegyháza volt. A sok színes hagyományőrző program és régimódi gyermekjáték messze földről is odacsalogatta a kisgyermekes családokat. Az egyik legizgalmasabb, legkülönlegesebb programpont a Felföldi Daliaszövetség bemutatója volt. Kövesdy Zsuzsa ott járt a helyszínen. Az Irodalom Éjszakája program elnevezése, akkor is helyes lenne, ha mind két tagja többes számban állna. Ugyanis egyrészt valójában 3 estéről van szó, másrészt 25 ország egy-egy szerzőjének aktuális művével ismerkedhetnek meg – ismert színészek tolmácsolásában – az érdeklődők. Az összekötő kapocs mindig a témakör – ez pedig idén nem más, mint a szigetek. A koncepcióhoz tartoznak még a szokatlan helyszínek. Nagy György András azért kereste fel a Cseh Centrumot, mert az az intézmény a rendezvénysorozat szellemi központja. Az egyik szervező: Babús Julianna válaszolt kérdéseire. Nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet színésze. Az egyedi orgánumú, sokoldalú művész sajátos humorral megformált vígjátéki alakjai mellett drámai erejű alakításaival is emlékezetes sikereket aratott. Jálics Kinga 2011-ben készített vele portrébeszélgetést. Ebből idézünk fel néhány percet, hogy a nemzet színészére emlékezzünk.

Beköltözött a művészet a Kámoni Arborétum árnyas fái közé. A Természet és Művészet című tárlat őszig látható. A Grazi Egyetem Botanikus Kertje időszaki kiállításainak mintájára Magyarországon elsőként a szombathelyi arborétum ad otthont a tíz országból meghívott alkotók válogatott munkáinak. (fotó: Hornyák Emőke)

A Hazanéző mai adásában megismerkedhetnek Madarász Iván Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző ifjú éveinek további történetével. Egy hónappal ezelőtt emlékeit egykori alma-materében, a Zeneakadémián idézte föl, ahol mások mellett Szervánszky Endre és Ferenczy György voltak a tanárai. Mai műsorunkban a korábbi nevén Fővárosi – ma Budapest - Operettszínházat keressük föl, ahol Madarász Iván két musicaljét is bemutatták a 80-as évek elején, a Robin Hood-ot és a Zsuzsánna és a véneket.

Az oktatásügyről, a nemzetről, a magyar kultúráról beszélgetünk Náray-Szabó Gábor kémikus professzorral, a Professzorok Batthyány Körének alelnökével.

Mircea Geoana NATO főtitkárhelyettes egy hétvégi interjúban kijelentette: az Észak-Atlanti Szövetség már nem tekinti érvényesnek Moszkvával szemben azt az eddigi kötelezettség-vállalását, hogy nem telepít jelentős haderőt Kelet-Európába. A kijelentés hátteréről és következményeiről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársával, Csizmazia Gáborral beszélgetünk. Fél óra csúszással kezdődött szombaton a BL döntő Párizsban, a Stade de France-ban. Gérard Darmanin francia belügyminiszter azonnal a brit szurkolókra hárította a felelősséget, pedig a videófelvételek mást mutatnak. Mi okozta a káoszt valójában, és milyen mélyebb társadalmi problémákra világít rá a kínos incidens? Almássy Ferenc francia-magyar újságírót, a Visegrád Post főszerkesztőjét kérdezzük.

A 13. Bajuszfesztivál színhelye idén is, mint rendesen, Kiskunfélegyháza volt. A sok színes hagyományőrző program és régimódi gyermekjáték messze földről is odacsalogatta a kisgyermekes családokat. Az egyik legizgalmasabb, legkülönlegesebb programpont a Felföldi Daliaszövetség bemutatója volt. Kövesdy Zsuzsa ott járt a helyszínen. Az Irodalom Éjszakája program elnevezése, akkor is helyes lenne, ha mind két tagja többes számban állna. Ugyanis egyrészt valójában 3 estéről van szó, másrészt 25 ország egy-egy szerzőjének aktuális művével ismerkedhetnek meg – ismert színészek tolmácsolásában – az érdeklődők. Az összekötő kapocs mindig a témakör – ez pedig idén nem más, mint a szigetek. A koncepcióhoz tartoznak még a szokatlan helyszínek. Nagy György András azért kereste fel a Cseh Centrumot, mert az az intézmény a rendezvénysorozat szellemi központja. Az egyik szervező: Babús Julianna válaszolt kérdéseire. Nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet színésze. Az egyedi orgánumú, sokoldalú művész sajátos humorral megformált vígjátéki alakjai mellett drámai erejű alakításaival is emlékezetes sikereket aratott. Jálics Kinga 2011-ben készített vele portrébeszélgetést. Ebből idézünk fel néhány percet, hogy a nemzet színészére emlékezzünk.

Legendák és valóság - Az Erzsébet-kultusz nyomába eredtünk a Monarchikum Kutatócsoport tagjaival: kiknek köszönhetően lett a magyarok őrangyala Ferenc József felesége, akinek tiszteletét a kommunisták sem tudták kitörölni a nemzet emlékezetéből? Vér Eszter Virág történésszel és Borovi Dániel művészettörténésszel beszélgettünk.

Sorozatunkban olyan Kárpát-medence-szerte élő papok és lelkészek mondják el gondolataikat, akik a KÉSZ egy-egy helyi csoportjához vagy határon túli társszervezetéhez tartoznak.

Az oktatásügyről, a nemzetről, a magyar kultúráról beszélgetünk Náray-Szabó Gábor kémikus professzorral, a Professzorok Batthyány Körének alelnökével.

Mircea Geoana NATO főtitkárhelyettes egy hétvégi interjúban kijelentette: az Észak-Atlanti Szövetség már nem tekinti érvényesnek Moszkvával szemben azt az eddigi kötelezettség-vállalását, hogy nem telepít jelentős haderőt Kelet-Európába. A kijelentés hátteréről és következményeiről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársával, Csizmazia Gáborral beszélgetünk. Fél óra csúszással kezdődött szombaton a BL döntő Párizsban, a Stade de France-ban. Gérard Darmanin francia belügyminiszter azonnal a brit szurkolókra hárította a felelősséget, pedig a videófelvételek mást mutatnak. Mi okozta a káoszt valójában, és milyen mélyebb társadalmi problémákra világít rá a kínos incidens? Almássy Ferenc francia-magyar újságírót, a Visegrád Post főszerkesztőjét kérdezzük.

Nehéz volna eldönteni, vajon melyik a hatásosabb Muszorgszkij népszerű ciklusa, az Egy kiállítás képei című szkeccs-sorozat változatai közül? A zongorára szerzett eredeti? A szimfonikus zenekarra meghangszerelt? S ha az utóbbi, akkor a Ravel-féle változat vagy Vladimir Ashkenazy átdolgozása? Nem is szólva az orgona-átiratokról. Annyi bizonyos, hogy Muszorgszkij a szimfonikus távlatokra törő romantikus zongorairodalom iskolapéldáját teremtette meg a sorozattal, ezért is nyílik alkalom a benne rejlő lehetőségek többféle kiaknázására. Ma este a zongorás eredeti legfontosabb részletei hangoznak föl: a Gnóm, A régi várkastély, A Tuilériák, az Ökrösszekér, a Csirkék és tyúkok balettje, A gazdag Samuel Goldenberg és a szegény Smulje, A limoges-i piac, a Katakombák, a Baba Jaga kacsalábon forgó kunyhója, és A kijevi Nagykapu. A zongoránál az idén hetvenesztendős Jandó Jenő