Műsorújság

A Hazanéző mai adásában megismerkedhetnek Madarász Iván Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző ifjú éveinek további történetével. Egy hónappal ezelőtt emlékeit egykori alma-materében, a Zeneakadémián idézte föl, ahol mások mellett Szervánszky Endre és Ferenczy György voltak a tanárai. Mai műsorunkban a korábbi nevén Fővárosi – ma Budapest - Operettszínházat keressük föl, ahol Madarász Iván két musicaljét is bemutatták a 80-as évek elején, a Robin Hood-ot és a Zsuzsánna és a véneket.

Beköltözött a művészet a Kámoni Arborétum árnyas fái közé. A Természet és Művészet című tárlat őszig látható. A Grazi Egyetem Botanikus Kertje időszaki kiállításainak mintájára Magyarországon elsőként a szombathelyi arborétum ad otthont a tíz országból meghívott alkotók válogatott munkáinak. (fotó: Hornyák Emőke)

Az oktatásügyről, a nemzetről, a magyar kultúráról beszélgetünk Náray-Szabó Gábor kémikus professzorral, a Professzorok Batthyány Körének alelnökével.

Mircea Geoana NATO főtitkárhelyettes egy hétvégi interjúban kijelentette: az Észak-Atlanti Szövetség már nem tekinti érvényesnek Moszkvával szemben azt az eddigi kötelezettség-vállalását, hogy nem telepít jelentős haderőt Kelet-Európába. A kijelentés hátteréről és következményeiről a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársával, Csizmazia Gáborral beszélgetünk. Fél óra csúszással kezdődött szombaton a BL döntő Párizsban, a Stade de France-ban. Gérard Darmanin francia belügyminiszter azonnal a brit szurkolókra hárította a felelősséget, pedig a videófelvételek mást mutatnak. Mi okozta a káoszt valójában, és milyen mélyebb társadalmi problémákra világít rá a kínos incidens? Almássy Ferenc francia-magyar újságírót, a Visegrád Post főszerkesztőjét kérdezzük.

Legendák és valóság - Az Erzsébet-kultusz nyomába eredtünk a Monarchikum Kutatócsoport tagjaival: kiknek köszönhetően lett a magyarok őrangyala Ferenc József felesége, akinek tiszteletét a kommunisták sem tudták kitörölni a nemzet emlékezetéből? Vér Eszter Virág történésszel és Borovi Dániel művészettörténésszel beszélgettünk.

Szerdahelyi Csongor riportja.

Gulyás Lóránt összeállítása

Kastélyt látni és meghallgatni egy hangversenyt?! Igen! Rákász Gergely koncertorgonista idén is folytatja tavaly megkezdett sorozatát – azaz klasszikus darabokat mutat be, egykori főúri helyszíneken, minden érdeklődőnek. Az első állomás Tata, Esterházy-kastély, mégpedig június 11-én. További részletek a rakaszgergely.hu honlapon. A művészt erdélyi körútjának befejeztével hívtam fel. A gépfegyverek ropogása és az ágyúdürgéstől visszahangzó frontok miatt Kálmán Imre egy ideig nem komponált, aztán Lehár Ferenc tanácsára mégis folytatta darabját. Az I. Világháború második évére az Éljen a szerelemből Csárdáskirálynő lett. Aztán 1954-ben az operettet egy jelentős átalakítással rászabták Honthy Hannára, s a magyarok többsége már így ismerhette meg. A Budapesti Operettszínházban immár a 21 században visszatértek a Leo Stein és Jenbach Béla jegyezte, s az 1915-ös premierre németül megírt librettóhoz, amit még a korban Gábor Andor magyarított. Oláh Zsolt ült be - nem is egyszer - a fővárosi nézőtérre. Egy orosz-ukrán brácsaművész kezdeményezésére világhírű zenészek lépnek fel június 9-én este fél 8-tól a Zeneakadémia Nagytermében. A koncert teljes bevételét a háború áldozatainak megsegítésére fordítják. Az est egyik fellépőjével, Kokas Dóra csellóművésszel beszélgetett Fazekas Gyöngyvér. Képek: 1) Újságillusztráció 1916-ból 2) Rákász Gergely a tavalyi koncertsorozaton

Az egyik internetes portál szavazása tanúsítja, hogyha valamilyen nemzetgazdasági ok miatt el kellene törölni egy hétköznapi ünnepnapot, annak a vesztese a Pünkösd lenne. Az emberek ugyanis úgy érezték, Pünkösdhétfő az a nap, amelytől a legkönnyebben megválnának. Pünkösdre készülve, fehérvári lelkipásztorokat kérdeztem, hogyan foglalnánk össze hallgatóink számára, mi is ennek Pünkösd ünnepének a lényege?

A Vasi Múzeumbarát Egylet a Nemzeti Összetartozás Éve alkalmából programsorozatot indított. Kiállításokat, kerékpáros és gyalogtúrákat, tanulmányutakat, örökségpedagógiai foglalkozásokat, ismeretterjesztő előadásokat és egy többfordulós diákvetélkedőt szerveztek. Mindezekről egy összefoglaló kiadványt is elkészítettek.

Összeállításunkban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusán az emeritus XVI. Benedek pápa születésnapja alkalmából az Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézete és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpontja által rendezett konferenciáról hallhatnak. Beszélgetőtársaink: Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a Corvinus Egyetem, valamint a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa, valamint Puskás Attila, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi karának dékánja. Riporter: Pozsgai Nóra

fotó: Veres Ádám

Legendák és valóság - Az Erzsébet-kultusz nyomába eredtünk a Monarchikum Kutatócsoport tagjaival: kiknek köszönhetően lett a magyarok őrangyala Ferenc József felesége, akinek tiszteletét a kommunisták sem tudták kitörölni a nemzet emlékezetéből? Vér Eszter Virág történésszel és Borovi Dániel művészettörténésszel beszélgettünk.

Fanfare In Tribulation Forgotten Peoples Did You Get There? Flash Of Dawn Happy Forever After All In All Grace Zeneszerző: Folk Iván. Közreműködik: Folk Iván - gitár, hegedű, szintetizátor, Mády Kálmán dob, Tóth Tivadar - basszusgitár, Tóth Csernus Éva - ének. További közreműködők: Ruslan Jankovskiy, Virág Tibor, Matt Scellenberg és Eli Boothbi.

Számos színházi előadás muzsikáját komponálta meg Nyitrai László zeneszerző. Ezúttal az alkalmazott zene világáról, madridi tanulmányairól, vagy éppen a különleges tájak, távoli vidékek klasszikus dallamairól esik szó, de a közeljövőben látható és hallható színházi produkciókat is hallgatóink figyelmébe ajánljuk. Április végén jelent meg a Stróbl Alajos szobrászművész rajzait bemutató füzet, Ceruza és véső címmel. majd a könyv anyagából kiállítást is rendeztek az Epreskertben. Ehhez kapcsolódva idézzük fel Sediánszky János beszélgetését a századforduló kimagasló szobrászművészének unokáival, Stróbl Krisztinával, Stróbl Veronikával és Stróbl Alajossal.

Az egyik internetes portál szavazása tanúsítja, hogyha valamilyen nemzetgazdasági ok miatt el kellene törölni egy hétköznapi ünnepnapot, annak a vesztese a Pünkösd lenne. Az emberek ugyanis úgy érezték, Pünkösdhétfő az a nap, amelytől a legkönnyebben megválnának. Pünkösdre készülve, fehérvári lelkipásztorokat kérdeztem, hogyan foglalnánk össze hallgatóink számára, mi is ennek Pünkösd ünnepének a lényege?

Kastélyt látni és meghallgatni egy hangversenyt?! Igen! Rákász Gergely koncertorgonista idén is folytatja tavaly megkezdett sorozatát – azaz klasszikus darabokat mutat be, egykori főúri helyszíneken, minden érdeklődőnek. Az első állomás Tata, Esterházy-kastély, mégpedig június 11-én. További részletek a rakaszgergely.hu honlapon. A művészt erdélyi körútjának befejeztével hívtam fel. A gépfegyverek ropogása és az ágyúdürgéstől visszahangzó frontok miatt Kálmán Imre egy ideig nem komponált, aztán Lehár Ferenc tanácsára mégis folytatta darabját. Az I. Világháború második évére az Éljen a szerelemből Csárdáskirálynő lett. Aztán 1954-ben az operettet egy jelentős átalakítással rászabták Honthy Hannára, s a magyarok többsége már így ismerhette meg. A Budapesti Operettszínházban immár a 21 században visszatértek a Leo Stein és Jenbach Béla jegyezte, s az 1915-ös premierre németül megírt librettóhoz, amit még a korban Gábor Andor magyarított. Oláh Zsolt ült be - nem is egyszer - a fővárosi nézőtérre. Egy orosz-ukrán brácsaművész kezdeményezésére világhírű zenészek lépnek fel június 9-én este fél 8-tól a Zeneakadémia Nagytermében. A koncert teljes bevételét a háború áldozatainak megsegítésére fordítják. Az est egyik fellépőjével, Kokas Dóra csellóművésszel beszélgetett Fazekas Gyöngyvér. Képek: 1) Újságillusztráció 1916-ból 2) Rákász Gergely a tavalyi koncertsorozaton

Sorozatunkban olyan Kárpát-medence-szerte élő papok és lelkészek mondják el gondolataikat, akik a KÉSZ egy-egy helyi csoportjához vagy határon túli társszervezetéhez tartoznak.

Számos színházi előadás muzsikáját komponálta meg Nyitrai László zeneszerző. Ezúttal az alkalmazott zene világáról, madridi tanulmányairól, vagy éppen a különleges tájak, távoli vidékek klasszikus dallamairól esik szó, de a közeljövőben látható és hallható színházi produkciókat is hallgatóink figyelmébe ajánljuk. Április végén jelent meg a Stróbl Alajos szobrászművész rajzait bemutató füzet, Ceruza és véső címmel. majd a könyv anyagából kiállítást is rendeztek az Epreskertben. Ehhez kapcsolódva idézzük fel Sediánszky János beszélgetését a századforduló kimagasló szobrászművészének unokáival, Stróbl Krisztinával, Stróbl Veronikával és Stróbl Alajossal.

A műsorban elhangzó op.36-os Enigma-variációk titokzatos témája - az „enigma”- rejtett kísértetként van jelen a műben. Mindegyik változat egy-egy karaktert mutat be, vagy két ember személyes kapcsolatáról mesél. A brit zeneszerző 1899-ben írt zenekari művében titkok és rejtélyek játsszák a központi szerepet. Előadja a Royal Filharmonikus Zenekar Yehudi Menuhin vezényletével.