Műsorújság

Az 1026-os mozdonyt felújító és gondozó vasútbarátokkal a mozdony és az Első Magyar Gőzvasúti Alapítvány működésével ismerkedünk. Megtudjuk, hogy kit, mikor csapott meg a gőzmozdony füstje és miként hódol hobbijának.

A szombathelyi Schrammel-gyűjtemény kiállításában teljes képet kaphatunk Schrammel Imre fordulatokkal teli életéről és az újító, másképp gondolkodó művész ars poeticájáról. Egész életén átívelő kérdező párbeszédet folytat az agyaggal, ezzel az ősanyaggal, amely a levegővel, a vízzel, a földdel és a tűzzel való találkozást testesíti meg számára. Mindemellett a háborús időkben élt gyermekkor, majd az ’56 árnyékában kibontakozó pályafutás hatásai végig jelen vannak művészetében. 1957-ben végzett az Iparművészeti Főiskolán porcelántervezői szakon. Ikonikus jelentőségű első munkái, amelyek a nyomhagyási kísérlet első, lázadó darabjainak tekinthetők, a Hollóházi Porcelángyárban készültek. A korszak azonban nem kedvezett az avantgárd gesztusoknak és porcelántervezői munkásságát egy jó időre felfüggesztve, egyéni, autentikus munkák, reliefek jellemzik a továbbiakban. Ezek művészi szabadságáról, páratlan tehetségéről tesznek tanúságot. Nagy visszatérése a porcelántervezéshez a Herendi porcelánok karneváli figuráinak megalkotása, amellyel hungarikumot teremt a kilencvenes évek végétől. A műsorban a kiállított műveken, mint az életút állomásain sorra végig haladva Schrammel Imre izgalmas életregénye tárul fel előttünk.

Az Esztergomi Keresztény Múzeum népi vallásossággal foglalkozó kiállításán beszélgettünk Szabó Judit restaurátorral. Mi lehet a kiút a számítógép-függőségből? Pécsi Rita neveléskutató a szülők szerepéről beszélt. És a tavalyi hétszáz éves évforduló kapcsán még mindig Dantéról. Egy-egy beszélgetés Kaposi Márton filozófussal és Szabó Ferenc jezsuita atyával, teológussal. Kép: Szabó Judit MMA életút-díjas restaurátor a népi vallásosság emlékeit bemutató esztergomi kiállításon. Visy László felvétele

Horváth Árpáddal, a Jézus Szíve jezsuita templom igazgatójával Szerdahelyi Csongor riportja.

Kiss Viktóriát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársát az őskori egészségről kérdezzük, és választ kapunk arra a kérdésre is, hogy a vadászó-gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés miért okozott átmeneti egészségromlást.

Mikos Ákos összeállítása

A szombathelyi Smidt Múzeum gazdag gyufacímke- és gyufásdoboz-gyűjteménnyel rendelkezik, amely hely hiányában a múzeum raktárában pihen. Augusztus végéig azonban egy minitárlaton megmutatják a gyűjtemény egy részét! A látogatók megismerkedhetnek a gyufa feltalálásának történetével, valamint a gyufagyártás magyarországi vonatkozásaival. A gyufacímkék marketingcélokat is szolgáltak. A 20. század közepén gyárak, vállalatok rendeltek gyufáscímkéket tízmilliós nagyságrendben, termékeik népszerűsítésére, aktuális események megörökítésére. Ebbe a különleges világba nyerhetnek bepillantást a hallgatók.

Süveges Gergő újságíró, műsorvezető és családapa. A beszélgetésben Gergő beszél arról, hogy hogyan tudja megtalálni az egyensúlyt a munka és a család között. Hivatásáról és hitéről is vall az újságíró.

Ezt megelőzően 2022 májusában Vácott tartotta tavaszi elnökségi ülését a brüsszeli székhelyű Katolikus Családszervezetek Európai Föderációja (FAFCE). Fontos kérdés, hogy milyen válaszokat tud adni a katolikus egyház azokra a kérdésekre, melyek ma férfi és nő együttélése kapcsán fölmerülnek. Vagy még általánosabban: a férfi és női szerepek kapcsán előkerülnek. Vendégünk Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának elnöke. (fotó: Magyar Kurír)

Ezt megelőzően 2022 májusában Vácott tartotta tavaszi elnökségi ülését a brüsszeli székhelyű Katolikus Családszervezetek Európai Föderációja (FAFCE). Fontos kérdés, hogy milyen válaszokat tud adni a katolikus egyház azokra a kérdésekre, melyek ma férfi és nő együttélése kapcsán fölmerülnek. Vagy még általánosabban: a férfi és női szerepek kapcsán előkerülnek. Vendégünk Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának elnöke. (fotó: Magyar Kurír)

Különleges zenei élményben és szellemi kalandban lehet részük, ha velünk tartanak a Zenei Kincsestárban. Nem csupán amiatt, mivel egy ismert és népszerű komolyzenei darabot hallunk szokatlan megszólaltatásban. Az 1860 és 1909 között élt Isaac Albéniz az első Európa-szerte ismert spanyol nemzeti klasszikus zeneszerző gyanánt elsőként szerzett megbecsülést a zenei szalonokban és a koncerttermekben hazája folklórkincsének. Zongoraciklusai és szvitjei mind eredetiben, mind zenekari hangszerelésben igen népszerűek, és új minőséget kölcsönöznek a spanyol népies muzsikának, amely javarészt gitáron szólalt meg eredeti elhangzási helyén: utcákon, tereken, ivókban és útmenti fogadókban. Giuseppe Feola igazi bravúrra vállalkozik a hamarosan fölhangzó fölvételeken, hiszen gitáros átiratban játssza Albéniz Spanyol szvitjének illetőleg Spanyol dalainak részleteit. Ezáltal részint jobban kidomborodnak a komponistát megihlető gitártónusok és ritmika, a feladat ugyanakkor nem mindennapi, hisz gitáron kell reprodukálni mindazt, amit Albéniz a jóval szélesebb lehetőségekkel rendelkező zongorára illetőleg nagyzenekarra álmodott meg. Kívánunk Önöknek kellemes képzeletbeli barangolást Sevilla, Granada és Cádiz holdfényben fürdő sikátoraiban!