Műsorújság

Süveges Gergő újságíró, műsorvezető és családapa. A beszélgetésben Gergő beszél arról, hogy hogyan tudja megtalálni az egyensúlyt a munka és a család között. Hivatásáról és hitéről is vall az újságíró.

A szombathelyi Smidt Múzeum gazdag gyufacímke- és gyufásdoboz-gyűjteménnyel rendelkezik, amely hely hiányában a múzeum raktárában pihen. Augusztus végéig azonban egy minitárlaton megmutatják a gyűjtemény egy részét! A látogatók megismerkedhetnek a gyufa feltalálásának történetével, valamint a gyufagyártás magyarországi vonatkozásaival. A gyufacímkék marketingcélokat is szolgáltak. A 20. század közepén gyárak, vállalatok rendeltek gyufáscímkéket tízmilliós nagyságrendben, termékeik népszerűsítésére, aktuális események megörökítésére. Ebbe a különleges világba nyerhetnek bepillantást a hallgatók.

Ezt megelőzően 2022 májusában Vácott tartotta tavaszi elnökségi ülését a brüsszeli székhelyű Katolikus Családszervezetek Európai Föderációja (FAFCE). Fontos kérdés, hogy milyen válaszokat tud adni a katolikus egyház azokra a kérdésekre, melyek ma férfi és nő együttélése kapcsán fölmerülnek. Vagy még általánosabban: a férfi és női szerepek kapcsán előkerülnek. Vendégünk Marton Zsolt váci megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Családügyi Bizottságának elnöke. (fotó: Magyar Kurír)

Hölvényi György néppárti képviselővel Szerdahelyi Csongor riportja.

Arany Ferenc újonnan felszentelt egyházmegyés papot kérdezzük eddigi útjáról, s jövőbeli terveiről a papi hivatásban.

Gulyás Lóránt tudósítása.

Németh Géza világutazó könyvei bestsellerek voltak, sziporkázó humorral fűszerezte tudományos megalapozottságú útjait, egyéni meglátásait. Ma már - vitatható módon – nem hisz a könyv erejében, az új idők szavát követve blogot ír, ott követhetjük útjain. Most éppen a Spitzbergákról érkezett, Kövesdy Zsuzsa faggatta útjáról. „Nemigen bírom én az írást” –így utasította el a legenda szerint az előléptetést az oroszlánosi születésű Nagy József, ki az alakulat közkatonájaként harcolt az orosz és az olasz fronton is, tetteiért pedig megkapta a három legnagyobb legénységi kitüntetés mindegyikét. Aztán mind a két kezén megsebesülve, már nem is igen írhatott volna. A 46-osokról a közelmúltban jelent meg egy a személyes történeteket és a nagy történelmet egybegyúró kötet. A szerző Pintér Tamás a Magyar Nemzeti levéltár vezető kutatója. Vele beszélgetett Nagy György András. (kép: Pintér Tamással Nagy György András, MKR)

A Balaton szerelmeseinek ajánljuk ezt a műsort, amely magával ragadja azokat a hallgatókat is, akik nem gondolták magukat a tó szerelmeseinek. Vendégünk, dr. Kovács Emőke két évtizede kutatja a magyar tenger kultúr-, művelődés-. és esemémytörténetét, három kötetben publikálva az olvasóközönség számára. Ezúttal a Balaton műltbéli felfedezésének történetét elevenítjük fel a történész asszony segítségével.

Miszlivetz Ferenc - Sümegi István - Szabó Gábor - Szommer Ildikó és Tokaji Nagy Erzsébet jegyzi a Daliás idők - Ó, azok a '80-as évek! című kiadványt, amely a Szombathelyen az 1980-as évek második felétől működő Németh László Szakkollégium történetét dolgozza fel.

Madarász Iván Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző egy hónappal ezelőtt az Operett színházban idézte föl munkássága ifjúkori emlékeit, a mai alkalommal pedig Győrbe látogatunk. Nem véletlenül, hiszen műveit ma is szívesen játssza a Győri Filharmonikus Zenekar, hol a Richter teremben, hol pedig az egykori Zsinagógában. Ma ezt a két helyszínt keressük föl, tartsanak velünk.

Újra cigányzarándoklat lesz Mátraverebély-Szentkúton. Ennek kapcsán beszélgetünk többek között a cigánypasztorációról Bángi-Magyar Annával, a BOLDOG CEFERINO INTÉZET szakmai vezetőjével.

A francia nemzetgyűlési választásokon Emmanuel Macron elnök elveszítette abszolút többségét. Márpedig az ötödik köztársaság nem erre lett kitalálva. Marine Le Pen radikális jobboldali Nemzeti Tömörülése, illetve a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon vezette baloldali pártszövetség soha nem látott létszámban küldött képviselőket a Nemzetgyűlésbe. Most mi lesz? A köztársaság válsága? Vagy végre-valahára demokrácia? Szűcs Anitával, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docensével beszélgetünk. Az egykori gerillaharcos Gustavo Petro személyében Kolumbia megválasztotta történelmének első baloldali elnökét, aki sikerét Isten és a nép győzelmének nevezte, és mélyreható társadalmi, gazdasági változásokat ígért. Vajon kikerül-e az elvileg gazdag dél-amerikai állam lakossága a mélyszegénységből, újra egyesülhet-e a drogkartellek által szétszabdalt ország, és melyek az új politikai irány nemzetközi összefüggései? Szakértőnk Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

A Balaton szerelmeseinek ajánljuk ezt a műsort, amely magával ragadja azokat a hallgatókat is, akik nem gondolták magukat a tó szerelmeseinek. Vendégünk, dr. Kovács Emőke két évtizede kutatja a magyar tenger kultúr-, művelődés-. és esemémytörténetét, három kötetben publikálva az olvasóközönség számára. Ezúttal a Balaton műltbéli felfedezésének történetét elevenítjük fel a történész asszony segítségével.

Németh Géza világutazó könyvei bestsellerek voltak, sziporkázó humorral fűszerezte tudományos megalapozottságú útjait, egyéni meglátásait. Ma már - vitatható módon – nem hisz a könyv erejében, az új idők szavát követve blogot ír, ott követhetjük útjain. Most éppen a Spitzbergákról érkezett, Kövesdy Zsuzsa faggatta útjáról. „Nemigen bírom én az írást” –így utasította el a legenda szerint az előléptetést az oroszlánosi születésű Nagy József, ki az alakulat közkatonájaként harcolt az orosz és az olasz fronton is, tetteiért pedig megkapta a három legnagyobb legénységi kitüntetés mindegyikét. Aztán mind a két kezén megsebesülve, már nem is igen írhatott volna. A 46-osokról a közelmúltban jelent meg egy a személyes történeteket és a nagy történelmet egybegyúró kötet. A szerző Pintér Tamás a Magyar Nemzeti levéltár vezető kutatója. Vele beszélgetett Nagy György András. (kép: Pintér Tamással Nagy György András, MKR)

Borovi Dániel művészettörténésszel és Vér Eszter Virág történésszel, a Monarchikum Kutatócsoport tagjaival ezúttal nemcsak a Sissi-filmek történeti hűségéről beszélgettünk, hanem arra is kerestük a választ, miért érzi közel magához modern kor embere Erzsébet királynét.

Újra cigányzarándoklat lesz Mátraverebély-Szentkúton. Ennek kapcsán beszélgetünk többek között a cigánypasztorációról Bángi-Magyar Annával, a BOLDOG CEFERINO INTÉZET szakmai vezetőjével.

A francia nemzetgyűlési választásokon Emmanuel Macron elnök elveszítette abszolút többségét. Márpedig az ötödik köztársaság nem erre lett kitalálva. Marine Le Pen radikális jobboldali Nemzeti Tömörülése, illetve a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon vezette baloldali pártszövetség soha nem látott létszámban küldött képviselőket a Nemzetgyűlésbe. Most mi lesz? A köztársaság válsága? Vagy végre-valahára demokrácia? Szűcs Anitával, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének docensével beszélgetünk. Az egykori gerillaharcos Gustavo Petro személyében Kolumbia megválasztotta történelmének első baloldali elnökét, aki sikerét Isten és a nép győzelmének nevezte, és mélyreható társadalmi, gazdasági változásokat ígért. Vajon kikerül-e az elvileg gazdag dél-amerikai állam lakossága a mélyszegénységből, újra egyesülhet-e a drogkartellek által szétszabdalt ország, és melyek az új politikai irány nemzetközi összefüggései? Szakértőnk Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Szerda esti zongorabérletünkben valódi ritkaságokat hallhatunk Leif Ove Andsnes remek előadásában. Az 1865 és 1931 között élt Carl August Nielsen, a dán klasszikus zene legjelentősebb alakja ugyanis elsősorban hat szimfóniája révén ismert a zenekedvelők körében. Ez a hegedűművészként, karnagyként, karmesterként és a dán folklór feldolgozójaként is tevékeny zeneszerző úgy alkotta meg jelentékeny életművét, hogy zenei tanulmányai és működése teljességgel szülőföldjéhez kötötték. Egy apró szigeten, népes családban cseperedett föl, és éppúgy természetes közege volt a népzene, mint a klasszikusok. Már gyermekként Mozart- és Beethoven-műveket hegedült. Chaconne-ja arra vall, hogy igen alaposan elmélyült a barokk mesterek kompozíciós módszereiben. Nielsen élete a későromantikától a huszadik századi művészeti forradalmakig ívelő korszakra esett, így - bár nem szakadt el a tonalitástól és a melodikus szemlélettől – a modernitás őt is megérintette. Példa erre a most következő, izgalmas Három zongoradarab. Carl Nielsen zongoraművei közül ma befejezésül az ötletparádénak is mondható Hat humoreszk-bagatell hangzik föl.