Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója. Felolvassa: Papp János. Szerkesztő: Tar Éva. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (35/17.)
Szerkesztő: Varga Zoltán
Pálok Tibor hobbistával beszélgetünk arról, hogy hogyan vezetett az út a repülőgépektől a Vespa robogókhoz, a hangszerépítéshez, közben érintjük a biciklis közlekedés és a futás témáját is.
Szerkesztő: Szabó Csilla
Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
Egy horvát humanista polihisztor: Verancsics Faustus
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi és Tanai Ibolya
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
405 éve, 1617-ben hunyt el Verancsics Faustus horvát humanista polihisztor, akit tevékenysége életének jelentős részében Magyarországhoz kötött. Több fontos és praktikus találmány, többek között az ejtőernyő feltalálása is neki köszönhető. Ő állította össze második legrégebbi szótárunkat, melyben a magyar mellett a latin, az olasz, a német és a horvát szerepelt. Legismertebb a Machinae novae címen megjelent munkája, amelyben saját találmányain kívül egy sor általa látott és megvizsgált instrumentum leírását és ábrázolását is közölte. Természettudományos tevékenysége mellett a humán téren kifejtett munkássága is jelentős: írt bölcseleti művet, keresztény erkölcstant, és politikai tízparancsolatot a keresztény uralkodó számára.
Kiderült: a szovjet titkosszolgálat terjesztette el, hogy XII. Piusz pápa nem ellenezte Hitlernek a zsidók ellen hozott intézkedéseit. Az igazság az, hogy a pápa határozottan fellépett a zsidóüldözés ellen, sőt, személyesen is lehetővé tette, hogy sok római zsidó megmeneküljön. Ferenc pápa 2020. március 2-án nyittatta meg a vatikáni titkos levéltár XII. Piusz tevékenységével kapcsolatos teljes iratanyagát, amelyből kiderül: a pápa a nehéz helyzetekben is bölcs emberi és keresztény döntéseket hozott. A nyilvánosságra hozott iratokból újabb részletek derültek ki Angelo Rotta magyarországi nuncius vészkorszak alatti zsidómentő tevékenységével kapcsolatban is. XII. Piuszról dr. Pápai Lajos ny. győri megyéspüspök, Angelo Rottáról Zombori István egyháztörténész beszél.
Kép: dr. Pápai Lajos püspök (fotó: Wettstein János)
Kozák Luca országos csúcstartó olimpikon gátfutót, még az eső sem gátolja. Kávészemekkel növelnek teljesítményt a Eredményt növelő kávészemek segítik a sportolókat. -Radnóti László jegyzete
Szerkesztő: Nagy Imre
Hazánk a türk államok szervezetének munkájában megfigyelőként vesz részt Miért fontos ez számunkra? - erről kérdezte Hóvári János turkológust Szerdahelyi Csongor.
A hátsó kert ékei lehetnek a rózsák. Miként lehet csoportosítani ezeket a virágokat és milyen növénytársításokat lehet létrehozni? Megyesi Éva kertészmérnököt kérdeztük.
Szerkesztő: Kozák Annamária
napi interjú
A képregény Amerikában, mintegy 100 éve járja önálló útját, míg például nálunk még éppen csak a legutóbbi években teszi az önálló lépéseit. Tráser László összeállításában a műfaj egy hazai művelőjével, Pilcz Rolanddal beszélget.
kulturális paletta
Pfannbergi Missale a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban
Szerkesztő: Gyarmathy Dóra
Ékszereimet nem a mai napnak készítem – mondja Király Fanni ötvösművész, akivel műsorunkban beszélgetünk.
Egy különleges kódex ritkaságot, a Pfannbergi Missalét is megismerhetjük Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatója segítségével.
Egészséges és finom!
Szerkesztő: Ferenczy Gyöngyi és Tanai Ibolya
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
A műsor témája az egészséges táplálkozás, de nem konkrét tanácsokat adunk, nem valamilyen diétát ajánlunk, mindössze néhány szempontot kínálunk egy tápláló, energiával feltöltő étrendhez, amelyben nem kell lemondanunk a finomságokról, és nem kell sanyargatnunk magunkat. Király Orsolya Boróka atlétikai edző és táplálkozási tanácsadó a vendégem.
Fotó: HírlevélPlusz
mesés irodalom
Móra Ferenc: Csilicsali Csalavári Csalavér
Felolvassa: Rudolf Péter
Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János
Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince
Rendezte: E. Román Kata
Szerkesztette: Varga Andrea (17/17.)
Vízi János atya mesél az idén 40 éves lelkigyakorlatról
Szerkesztő: Szabó Fruzsina
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Vízi János atya az Egri Főegyházmegye ifjúságipasztoráció referensével beszélgetünk a
fiatalok megszólításáról és az idén negyven éves Egerszalóki Ifjúsági találkozóról és
lelkigyakorlatról.
a könnyűzene kiválóságai
Ma a Budapest Jazz Orchestra, a Count Basie Big Band, valamint a Modern Art Orchestra felvételei forognak.
Szerkesztő: Balogh Tibor
A vadember és családja
Móra Ferenc regényéből Dunai Tamás olvas föl.
Zongorán közreműködik: Déri András
A műsort Biksza Levente, Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata készítette.
Szerkesztő: Sárospataki Zsuzsanna (24/21.)
lemezbemutató
P. Mobil: Az első nagylemez '78. 1998. Remaster 2018. CD
Deep Purple: To The Rising Sun In Tokyo Live 2015. CD
04. rész
Szerkesztő: Bogdáni József
közéleti beszélgetések
A stílus az ember: visszanyerheti-el az országgyűlés a - némiképp megtépázott - tekintélyét?
Vendégünk Kövér László, az országgyűlés elnöke.
Szerkesztő: Sályi András
Európai Unió: huxit? De lehet esélyünk uniós tagság nélkül?
Orosz ukrán háború: meddig mehet ez így?
Magyarország az elkövetkező időkben megint lehetetlen döntés kényszer be kerül, ahol - mint történelmünk során korábban sokszor - nincs jó alternatíva?
közéleti beszélgetések
A stílus az ember: visszanyerheti-el az országgyűlés a - némiképp megtépázott - tekintélyét?
Vendégünk Kövér László, az országgyűlés elnöke.
Szerkesztő: Sályi András
mesés irodalom
Móra Ferenc: Csilicsali Csalavári Csalavér
Felolvassa: Rudolf Péter
Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János
Zeneszerző: Laczó Zoltán Vince
Rendezte: E. Román Kata
Szerkesztette: Varga Andrea (17/17.)
kulturális paletta
Pfannbergi Missale a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban
Szerkesztő: Gyarmathy Dóra
Ékszereimet nem a mai napnak készítem – mondja Király Fanni ötvösművész, akivel műsorunkban beszélgetünk.
Egy különleges kódex ritkaságot, a Pfannbergi Missalét is megismerhetjük Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár igazgatója segítségével.
A türk népek tudós ismerőjével, Hóvári János nagykövettel Szerdahelyi Csongor beszélget.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
közéleti beszélgetések
A stílus az ember: visszanyerheti-el az országgyűlés a - némiképp megtépázott - tekintélyét?
Vendégünk Kövér László, az országgyűlés elnöke.
Szerkesztő: Sályi András
Európai Unió: huxit? De lehet esélyünk uniós tagság nélkül?
Orosz ukrán háború: meddig mehet ez így?
Magyarország az elkövetkező időkben megint lehetetlen döntés kényszer be kerül, ahol - mint történelmünk során korábban sokszor - nincs jó alternatíva?
közéleti beszélgetések
A stílus az ember: visszanyerheti-el az országgyűlés a - némiképp megtépázott - tekintélyét?
Vendégünk Kövér László, az országgyűlés elnöke.
Szerkesztő: Sályi András
A vadember és családja
Móra Ferenc regényéből Dunai Tamás olvas föl.
Zongorán közreműködik: Déri András
A műsort Biksza Levente, Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata készítette.
Szerkesztő: Sárospataki Zsuzsanna (24/21.)
A lejátszhatatlan bravúrdarab
Szerkesztő: Marton Árpád
Kevéssé ismert tény, hogy a spanyol zenei idiómát anyanyelvi szinten ismerő Maurice Ravel életművében román hatás is fölfedezhető. Korai, 1897-ben írott, és csak a komponista halála után közreadott, egytételes szonátájának drámai hangvétele mögött nem nehéz fölismerni a kelet-európai hatást. A magyarázat abban keresendő, hogy a 21 esztendős Ravel Gabriel Fauré zeneszerzés-osztályának növendékeként megismerkedett egy mindössze 14 éves román fenoménnal, akiből később a huszadik század egyik legjelesebb hegedűművész-komponistája vált. Az ifjú tehetséget George Enescunak hívták, és hamarosan sikeres kamarapárost alkottak Ravellal, mely művészi együttműködést 30 évvel később Ravel 2. hegedűszonátája koronázta meg. Az ifjú román művész magával vitte Párizsba a román cigány hegedűs, Nicolas Chioru iránti rajongását, és az sem kétséges, hogy barátját is bevezette ebbe az egzotikus világba. Ennek tanúbizonysága a posztumusz Ravel-szonáta, amelyet Leonidas Kavakos és Nagy Péter bravúros fölvételéről hallunk.
Ahogyan az elhangzott egytételes szonáta, Ravel Tzigane című virtuóz kompozíciója is a cigány hegedűsök játékának hatására keletkezett. Ezúttal, 1924-ben azonban nem Enescu volt a szerzemény ihletője, hanem egy Arányi Jelly nevezetű magyar hegedűvirtuóz – aki mellesleg Hubay-növendékként és Joachim József oldalági leszármazottjaként hódította meg a világot. Maga Ravel úgy fogalmazott: olyan briliáns futamokat komponált a művésznő tiszteletére, hogy ő maga sem bizonyos afelől, egyáltalán lejátszhatók-e hegedűn… Leonidas Kavakos és Nagy Péter sikeresen küzd meg a szinte lehetetlennel!
