Műsorújság

Szabó Judit, a Magyar Művészeti Akadémia életmű-díjas textilrestaurátora kalauzol el minket saját műtermébe - és az esztergomi Keresztény Múzeum népi vallásossággal foglalkozó gyűjteményébe. A beszélgetésből kiderül: a restaurálás roppant időigényes és nagy tudást igénylő hivatás, rengeteg meglepetéssel, nehézséggel. De ha egy régi tárgy végre elkészül, nem csak a múzeumlátogatóknak okoz örömet, hanem annak is, aki helyreállította. Kép: Szabó Judit a Keresztény Múzeum népi vallásossággal foglalkozó kiállításán. Fotó: Visy László

Vas és erdélyi testvérmegyéje, Hargita kiemelt figyelmet fordít a helyi értékekre. Ezeket, és a további teendőket vették számba egy konferencián, illetve a hozzá kötődő kiránduláson.

Makacs székelynek nevezi, s kortárs magyar keresztény művészként határozza meg magát Józsa Judit kerámiaszobrász művész, a Magyar Kultúra Lovagja. Elképesztően termékeny alkotó, fáradhatatlan, s nem csak új meg új szobrok sorozatának létrehozásában, hanem - művészettörténészként- az ismeretterjesztésben is. A légies-bájos-törékeny szépségű alkotások kinek-kinek őseit, szülőföldjét, szentjeit, hagyományait, hőseit, példaképeit idézik fel - ismerősek a mondatok, a ruhák, a mozdulatok, az arcvonások, a szobrokban megfogalmazott történetek.Évente új meg új tematikát dolgoz fel és mutat be: e témák a Honfoglalástól a Magyar Csillaglegendáriumig 30 esztendő munkásságát ölelik fel. ( fotók: A művész a Magyar család szobrával a belvárosi templomban (Voght Gergely) , dr. Prokopp Mária művészettörténésszel (Merényi Zita, Magyar Kurír).

Vas megye vízi emlékhelyeit mutatja be Hamza István hidrológus.

Szalamanov Zsuzsával, a Transzplantációs Alapítvány a megújított életekért elnökével beszélgetünk az aktuális eseményekről, ill. a szervátültetett gyermekek életéről.

Juhász Előd zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, a zenei ismeretterjesztés ismert alakja, kollégánk itt a Magyar Katolikus Rádióban. Emlékezetes beszélgetéseiből, műsoraiból jelent meg válogatása Zeneközelben 8. címmel, a Nap Kiadó gondozásában. A Magyar Zene Házában május 26-án tartott könyvbemutatót követően Juhász Előddel a zene varázsáról, műsorainak szerkesztési elveiről beszélgettünk. Szerinte "ez sohasem lehet szólóprodukció, csak akkor teljes, ha partnerre, befogadóra találunk". Zenei szerkesztő: Varga Ramona.

A ma zajló keresztény hagyományőrzés - kontra forradalmi indivídualzmus, világforradalmiság, és egyéb társadalmi aberrációk ürügyén a fiatalok alkalmasint sokat kérdeznek -, és nehéz a megtapasztalt történtek ismertetése nélkül klasszikus értékrendet képviselni és tovább örökíteni. Mindebben tán segít a kortárs alkotók, és a közemúlt jeleseinek, a szemtanúknak a visszaemlékezése. Ezúttal - Márai Sándor és Illés György gondolatai után -, Karinthy Ferenc is emlékezik. Dramaturgiai feszességgel teszi - ezt a fiatalok is élvezni fogják. Adjuk mindezt tovább, nehogy a történelem megismételhesse önmagát. Hisz - erre is - való az irodalom, és annak története is. A képen: Karinthy Ferenc

Kató Balázs fazekas, keramikus, népművelő tanár műhelyében jártunk.

Szalamanov Zsuzsával, a Transzplantációs Alapítvány a megújított életekért elnökével beszélgetünk az aktuális eseményekről, ill. a szervátültetett gyermekek életéről.

Juhász Előd zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, a zenei ismeretterjesztés ismert alakja, kollégánk itt a Magyar Katolikus Rádióban. Emlékezetes beszélgetéseiből, műsoraiból jelent meg válogatása Zeneközelben 8. címmel, a Nap Kiadó gondozásában. A Magyar Zene Házában május 26-án tartott könyvbemutatót követően Juhász Előddel a zene varázsáról, műsorainak szerkesztési elveiről beszélgettünk. Szerinte "ez sohasem lehet szólóprodukció, csak akkor teljes, ha partnerre, befogadóra találunk". Zenei szerkesztő: Varga Ramona.

A Zenei Kincsestárban egy behízelgő hangszer szólistakarrierjének kezdeteihez vezet utunk. Hisz az olykor játszi, máskor szolidan panaszos hangszínű klarinét csak a XVIII. század második felében jut arra a fejlettségi fokra, hogy elfoglalhassa helyét a zenekarokban – mi több: a szólistaemelvényen is. Az új szólóhangszer egyik legelső rajongója maga Mozart volt, aki klarinétversenye és klarinétötöse mellett szimfóniáiban és operáiban is előkelő helyet szánt a hangszernek. A kompozíciós tudással fölvértezett klarinétosok pedig kapva kaptak az alkalmon, hogy a barokk mesterek korában lényegében még ismeretlen hangszerre concertókat írjanak. És a klarinét nem maradt hálátlan! A legelső klarinétversenyek szerzőjeként számon tartott, 1696 és 1765 között élt Johann Melchior Molter számára, noha száz szimfóniát is szerzett, épp hat remek klarinétversenye szerezte meg a halhatatlanságot. Ezek sorában az ötödik D-dúrban íródott. A szólista Henk de Graaf, aki a Marien van Staalen vezényelte Rotterdami Amadeus Együttessel muzsikál. Következzék Molter A-dúr concertója, amely az első a hat klarinétverseny között.