Zenei kincsestár

A Zenei Kincsestárban egy behízelgő hangszer szólistakarrierjének kezdeteihez vezet utunk. Hisz az olykor játszi, máskor szolidan panaszos hangszínű klarinét csak a XVIII. század második felében jut arra a fejlettségi fokra, hogy elfoglalhassa helyét a zenekarokban – mi több: a szólistaemelvényen is. Az új szólóhangszer egyik legelső rajongója maga Mozart volt, aki klarinétversenye és klarinétötöse mellett szimfóniáiban és operáiban is előkelő helyet szánt a hangszernek. A kompozíciós tudással fölvértezett klarinétosok pedig kapva kaptak az alkalmon, hogy a barokk mesterek korában lényegében még ismeretlen hangszerre concertókat írjanak. És a klarinét nem maradt hálátlan! A legelső klarinétversenyek szerzőjeként számon tartott, 1696 és 1765 között élt Johann Melchior Molter számára, noha száz szimfóniát is szerzett, épp hat remek klarinétversenye szerezte meg a halhatatlanságot. Ezek sorában az ötödik D-dúrban íródott. A szólista Henk de Graaf, aki a Marien van Staalen vezényelte Rotterdami Amadeus Együttessel muzsikál.

Következzék Molter A-dúr concertója, amely az első a hat klarinétverseny között.