Zenei kincsestár

A hamarosan fölhangzó, hegedűre, gambára és csellóra komponált szonáták hallatán bárki joggal gondolhatná, hogy az olasz barokk legnagyobb mestereitől, Vivalditól, Corellitől vagy épp Geminianitól valók. De hisz az 1697 és 1764 között élt Jean-Marie Leclair szeme előtt épp az a célkitűzés lebegett, hogy megfeleljen a francia zenekedvelők körében hódító olasz divatnak. 48 hegedűszonátája, 12 hegedűversenye és egyéb kamaraművei nagy felkészültségű, ötletgazdag muzsikusnak mutatják a királyi zenekar és kamaraegyüttes megbecsült tagját, aki egy időben holland földön, majd a spanyol udvarban is sikeresen működött. Életrajzának franciás sikket kölcsönöz, hogy ifjonti korában a zene mellett balett-táncos és balettmester is volt, halálának máig tisztázatlan körülményei pedig tovább gyarapították a francia muzsikusok esetében szinte nélkülözhetetlen misztikumot. Adrian Butterfield, Jonathan Manson és Laurence Cummings zamatos játékát hallgatván szinte hihetetlen, de a szonáták címoldalán Leclair azzal az ajánlással kínálja szerzeményeit a műkedvelőknek, hogy kifejezetten ügyelt arra, hogy az ő szerényebb hangszertudásukkal is könnyűszerrel eljátszhatók legyenek… Előbb egy B-dúr majd egy c-moll szonátát hallunk.