Műsorújság

A közelmúltban jelent meg Molnár Tamás Európa zárójelben című könyve, a XXI. század Intézet gondozásában. Az Intézet kutatójával, Pogrányi Lovas Miklóssal beszélgetünk Molnár Tamás pályájáról, erről a könyvéről, valamint arról, hogy milyen hátborzongató pontossággal megírta már a kilencvenes évek elején az Európát fenyegető veszélyeket. Amelyek a nagyhatalmak által elkövetett gazdasági- és médiaerőszak által fenyegetik Európa nemzeti és egyházi fundamentumait.

Győr sok szálon kötődik Szent Lászlóhoz, elég csak a hermára gondolnunk, illetve a László napon megtartott két napos ünnepségre. Most azonban egy gasztronómiai vonatkozással is bővült a sor. Megáldották ugyanis a Szent Lászlóról elnevezett kenyeret, amelynek készítője Vajda Péter, a Pedró pékség tulajdonosa, aki elkötelezett nemcsak a minőségi ízek, hanem a magyar alapanyagok, a haza, család és Isten iránt is. Ő lesz mai műsorunk vendége

A Katolikus Karitász munkájáról Écsy Gábor országos igazgatója számol be. Kétkamionnyi adományt küldött Munkácsra a Jezsuita Menekültszolgálat a Máltai Szeretetszolgálattal. Sajgó Szabolcs jezsuitával. a Jezsuita Menekültszolgálat vezetőjével beszélgetünk. Rászoruló gyerekeknek tart Nyári Egyetemet Zalakomáron a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. Ferenc pápa júliusban az idősekért kér imákat. Erről beszélgetünk elsőként Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével. Boris Johnson brit kormányfő bejelentette lemondását a miniszterelnöki tisztségéről, és a brit Konzervatív Párt éléről is, miután két nap alatt 57-en távoztak a kormányból. Erről beszélget Szabó Barnabással, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársával Pozsgai Nóra. A Népesedési Világnapon, július 11-én indította el a Központi Statisztikai Hivatal az idén október 1. és november 28. között zajló népszámlálásra vonatkozó honlapját. Rövid Irénnel, a KSH szóvivőjével beszélgetünk. Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke egy interjúban azt mondta, hogy „igazságosan kell elosztani az Európai Unióba érkező földgázt a tagországok között. A javaslatról Szalay Kornél Gáza jogász mondja el véleményét.

A magyar nemzet legfényesebb évszázadai közé tartozik az Árpádok kora. Nemzeti uralkodóházunk nagyjainak egyike II. András király, aki a XIII. század első évtizedeiben vezette az országot. Bár Katona József a Bánk bán című művében inkább negatív képet fest róla, de műsorunk vendége, Vizi László Tamás történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese szerint az András német feleségének szól és a reformkori Habsburg-ellenes hangulat következménye. A király gyarapította a Hazát, mai ésszel szinte felfoghatatlan szervezettséggel, serege élén eljutott és harcolt a Szent Földön és vissza is tért királyi székébe. Azóta is "velünk élő" alkotása, az Aranybulla talán a legfőbb műve, aminek kiadása éppen nyolcszáz esztendeje, 1222-ben volt.

Namíbiában született és nőtt fel, édesapja, a nemzeti park vadőre mellett számos izgalmas kalandban volt része. Magyar srác lett, ma már három gyermekes édesapa, aktív, katolikus közösségszervező ember. Mi hozta ide Magyarországra, milyennek lát bennünket, magyarokat, hogyan tanult meg magyarul és szerzett barátokat, mi indította el a hit útján - erről is beszélgetünk a Szomszédolóban. No meg persze szóba kerülnek az afrikai kalandok is...

Mai kulturális magazinunkban: - bemutatjuk a Petőfi Irodalmi Múzeum programjait, melyekkel a jövő héten kezdődő Művészetek Völgye Fesztiválra készülnek - Ferró Csaba programszervezővel; - vendégeink lesznek az országos szintű keresztény gólyatábor, a HEGY szervezői: Petrov Adél és Barna Márton, akik annak idején gólyaként is részt vettek a HEGY-en; - felhívjuk figyelmüket az Első Nemzetközi Flamenco Fesztivál programjaira Pirók Zsófia flamenco-táncművésszel; - valamint ajánljuk a Sárkányszív című lovasszínházi musical-előadást a darab zeneszerzőjével, a Bon-Bon zenekarból is ismert Szolnoki Péterrel.

A mögöttünk álló két vasárnap délelőttön az egyik legismertebb romantikus komponista, Georges Bizet kevéssé ismert alkotásaival találkozhattak. Hisz a Carmen, A gyöngyhalász és az Arles-i lány szvit zeneszerzője ritkábban játszott alkotásaival is méltó volna a halhatatlanságra. Ha pedig – Pergolesi, Mozart és Schubert mellett – nem tartozna a zenetörténet tragikusan korán elhunyt tagjai közé, ki tudja, mi mindennel ajándékozta volna meg még a világot. Bizet mindössze 18 éves, amikor elnyeri a korszak legjelesebb zenei elismerését, a Római Nagydíjat. A díjat kétesztendei tanulmányút követi – és egy zenekari tisztelgés az Örök Város előtt, az úgynevezett Római szvit. Az elragadóan melodikus, láttató erejű és helyenként drámai feszültségű művet Michel Plasson játssza a Toulouse-i Városi Zenekarral. 1872-ben Bizet maga ültette át szimfonikus zenekarra két zongorára szerzett szkeccs-sorozatát, a Kis szvit címen is ismert Gyermekjátékok-ciklust. A karakterdarabok címe: Induló, Bölcsődal, Impromptu és Duó. A zenetörténet egyik legismertebb paradoxona, hogy Bizet nem lehetett tanúja máig legnépszerűbb alkotása, a Carmen sikerének. Amikor 1875-ben, nem sokkal a bemutató után távozott az élők sorából, a Carmen még botránykőnek, megdöbbentő újdonságnak hatott elementáris indulataival. A megkésett népszerűségre mi sem jellemzőbb, mint hogy sorra születtek az opera témáiból egybeszerkesztett zenekari változatok. Hogyan is vehetnénk búcsút Bizet-től az úgynevezett 1. Carmen-szvit nélkül?

A színészet iránt érdeklődő felnőtteket képez a Spirit Színház Szín-Műhelye. A tanárt, Kocsis Judit Jászai Mari-díjas színésznőt a kurzust záró bemutatón szólítottuk meg. Buvári Márta nyelvész mai jegyzetét a szópanelekről hozta. Műsorunk végén pedig nyelvi játékra hívjuk önöket.

Ma a középpontban: Somogyi Tóth Dániel - Szuper Levente és Kelemen László

A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének Nőikara énekel Sándor Zoltán vezetésével, orgonán közreműködik Mészáros Éva

Mai magazinunkban két korábban már elhangzott beszélgetést szerkesztettünk ismét adásba. Mindkettő egy-egy irodalmi és kulturális folyóirathoz kapcsolódik ...

Emlékezés a 37 éves korában eltávozott művészre, a Klapka induló szerzőjére, második nemzeti himnuszunk, a Szózat megzenésítője, Erkel Ferenc barátjára és operáinak szövegkönyvirójára.