Műsorújság

Madarász Iván Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző egy hónappal ezelőtt Győrben mesélt a Győri Filharmonikus Zenekarral közös munkáiról. Ezúttal Zánkára visz az utunk, ahol a mester művei jelentős részét komponálta. Tartsanak velünk!

Az Országgyűlés 1991. április 24-én elfogadta a sok vitát kiváltó kárpótlási törvényt. Később bizonyos paragrafusok alkotmányellenessége miatt az Alkotmánybíróság visszaküldte a törvényhozóknak a törvényt, amelynek új változatát a Tisztelt Ház elé kellett terjeszteni. Így végül június 26-án fogadták el a törvényt a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról. A törvényt július 11-én hirdették ki. A VERITAS-estek hetvenkettedik vitáján a magyarországi kárpótlásról volt szó. A beszélgetés egyik résztvevője dr. Noszkó-Horváth Mihály, a VERITAS levéltári csoportvezetője volt. Vele idézzük fel az elmúlt évtizedeket.

1. Sajnos úgy néz ki, „Polak, Węgier”, már nem annyira „dwa bratanki”. Orbán Viktor július 23-án a bálványosi szabadegyetemen tartott beszédében is utalt a megromlott lengyel-magyar barátságra. „A háború, megrázta a V4-együttműködésnek tengelyét adó lengyel–magyar együttműködést” , de , mint mondta „át kell menteni az ész segítségével a lengyel–magyar barátságból és stratégiai szövetségből mindent, amit lehet, a háború utáni időkre”. Hol tartanak a lengyel-magyar kapcsolatok? És mik a legfontosabb szempontjai a lengyel kormánynak az energiaválság és a közelgő választások fényében? 2. Német energiaválság. Milyen dilemmákkal szembesül a jelenlegi szociáldemokrata-zöld kormány? A lakosságot vagy a gazdaságot kellene-e inkább segítenie a nagy részben maga okozta energiahiány közepette. No és hogyan? Mi lesz, ha tönkremegy a német ipar? Hogyan hatna ez a magyar gazdaságra? Szakértő vendégünk Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collégium Magyar-Német Intézetének kutatási projektmenedzsere.

A mítoszok és a valóság viszonyáról, szabadkőműves összeesküvésekről, sosem létezett erdélyi költőnő helyett egy megrázó Kárpát-medencei életutat bejárt nőíró sorsáról és a történelem valóságmagyarázó szerepéről is beszélgettünk Ablonczy Balázzsal, Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák című könyve apropóján.

Riporter: Bognár Anna

Kortárs képzőművészet és vallásfilozófia egy kötetben. A képek ezúttal korántsem pusztán a szöveget illusztrálják, inkább a tanulmány kíséri végig az alkotásokat. „Dante pokla ma” ez olvasható a borítón – s végül mindenki maga döntheti el, hogy a túlvilág és a kárhozat melyik felfogásával azonosul. A három József: Baksai, Gaál és Szurcsik több mint 100 festményének segítségével egyrészt bejárható az itáliai költő odaátja, ami talán sokkal közelebb van, mint hinnénk; másrészt kultúrtörténeti barangolásra is indulhatunk. A kivezető utat Lovas Ilona különleges műve garantálja. A kötetet jegyző Strucz János művészettörténésszel , a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetőjével beszélgettem. Csokonai, Csehov, csajka. Az utóbbi szó a drámaíró egyik darabjának eredeti címe, a magyar költő pedig azért került e felsorolás elejére, mert jogos a kérdés, hogy a színmű a csalfa reményekről, vagy éppen a reménytelenségről szól-e? Egyáltalán kit, vagy mit szimbolizál a Sirály? S mindez hogyan fogalmazható meg táncba, egy fennállásának 10-dik évfordulóját tavaly ünneplő társulat interpretációjában. Állandó színházi kritikusunk, Oláh Zsolt írása. Zene, színház, opera, irodalom és film – ezek a II. Debreceni Ünnepi Játékok hívószavai. A cívisváros július 31. és augusztus 15. között ad otthont a programsorozatnak. A fesztiváligazgatóval, Vadász Dániellel annyi mindent próbáltunk belesűríteni egy beszélgetésbe, amennyit csak lehetett. Szóval Wolfgang Amadeus, Héthatár, Székely-est, koncertshow és Kodály. Kép: 1) Kodály és a Debreceni Ünnepi Játékok 2) Részlet a Sirály táncszínházi előadásából 3) Sturcz János (mmakademia.hu)

A felújításra váró székesfehérvári főtemplomot a munkálatok zavartalan elvégzése érdekében 2018 tavaszán bezárták, majd a templomhajóban régészeti feltárást végeztek. 2019-től elindult a székesegyház rekonstrukciója. A kétezer négyzetméter mennyezetkép hiteles helyreállításának befejezése után 2022 nyarára elbontották az állványokat, majd a szakemberek megkezdték a templom restaurált berendezésének visszaszállítását. A főoltárkép mellett az utóbbi hetekben visszakerültek a templomtérbe a szintén restaurált mellékoltárképek és szobrok is. Folyamatos a mellékterek, sekrestyék, oratóriumok restaurált berendezésének visszaépítése. Székesfehérvár fogadalmi ünnepén, 2022. augusztus 14-én nyitják meg először a teljes pompájában ragyogó bazilika kapuit. A felújított székesegyházat Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek áldja meg

„Alig pár éve, hogy Közép-Európában télviz idején mozgalom indult meg a Norvégiában s más északi tájakon ősidőktől fogva használatos „ski“ (olv. si) meghonosítására. A ski vagy magyarosan lábszánkó, ugyanis az az eszköz, mely az egyénnek a havon való könnyű közlekedést biztosítja.” – idézet Chernel Istvánnak A lábszánkózás kézikönyve című munkájából, mely 1896-ban jelent meg. A lábszánkózás hazai meghonosításáról, a jelen tömegsport-lehetőségeiről Fehér Gyula, a Chernel István Sí- és Turisztikai Klaszter elnöke beszél.

Stúdióvendégünk: Schmidt Péter, a Budapest Galéria Köztéri Művészeti Alkotások Osztályának történész-művészettörténésze.

Az öttagú, alapvetően a capella hangzásban gondolkodó, kizárólag hölgyekből álló Napfonat, 2021-ben mutatta be első nagylemezét, melynek a Szól a világ címet adták. A tavalyi sikereken felbuzdulva jelentkeztek a DAL 2022 című tehetségkutató műsorba, ahol Mint a zápor című szerzeményükkel országos ismertségre is szert tettek. Farkas Krisztivel és Szarka Anitával Egri Bálint beszélget, közben első albumukkal is ismerkedünk.

A mítoszok és a valóság viszonyáról, szabadkőműves összeesküvésekről, sosem létezett erdélyi költőnő helyett egy megrázó Kárpát-medencei életutat bejárt nőíró sorsáról és a történelem valóságmagyarázó szerepéről is beszélgettünk Ablonczy Balázzsal, Száz év múlva lejár? Újabb Trianon-legendák című könyve apropóján.

Berkes Balázs eredetileg állatorvosnak készült, közben csellózni tanult, majd 1957-től 1962-ig Tibay Zoltán bőgős növendéke volt a Zeneakadémián. 1962–től között a Magyar Rádió Tánczenekara, majd 1978-ig a Stúdió 11 alapító tagja volt. Rádiós munkája mellett egyéb formációkban is játszott, 1962-ben az akkori Dália jazzklubban találkozott Vukán Györggyel, ez a találkozás egy életre szóló munkakapcsolattá és barátsággá alakult. 1980-ban megalapították Kőszegi Imre ütőssel a Super Triót, ami 1990-től Creative Art Trio néven futott tovább Balázs Elemér ütőssel. Ennek fúvósokkal kiegészített változata volt a Creative Art Ensemble. 1965-től, a magyarországi középfokú jazzoktatás indulásától tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz tanszakán, 1993-tól nyugalomba vonulásáig 2007-ig a Zeneművészeti Főiskola jazztanszékének docense. Számtalan rádiófelvétele mellett kereskedelmi forgalomba került hanghordozóinak száma megközelíti a nyolcvanat. Mai összeállításunkban elhangzó zeneszámok: Two friends Blue in red JCK Gentle love It was,what was my life Berkes Balázs zenésztársai Vukán György - zongora és Balázs Elemér - dob.

A felújításra váró székesfehérvári főtemplomot a munkálatok zavartalan elvégzése érdekében 2018 tavaszán bezárták, majd a templomhajóban régészeti feltárást végeztek. 2019-től elindult a székesegyház rekonstrukciója. A kétezer négyzetméter mennyezetkép hiteles helyreállításának befejezése után 2022 nyarára elbontották az állványokat, majd a szakemberek megkezdték a templom restaurált berendezésének visszaszállítását. A főoltárkép mellett az utóbbi hetekben visszakerültek a templomtérbe a szintén restaurált mellékoltárképek és szobrok is. Folyamatos a mellékterek, sekrestyék, oratóriumok restaurált berendezésének visszaépítése. Székesfehérvár fogadalmi ünnepén, 2022. augusztus 14-én nyitják meg először a teljes pompájában ragyogó bazilika kapuit. A felújított székesegyházat Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek áldja meg

Kortárs képzőművészet és vallásfilozófia egy kötetben. A képek ezúttal korántsem pusztán a szöveget illusztrálják, inkább a tanulmány kíséri végig az alkotásokat. „Dante pokla ma” ez olvasható a borítón – s végül mindenki maga döntheti el, hogy a túlvilág és a kárhozat melyik felfogásával azonosul. A három József: Baksai, Gaál és Szurcsik több mint 100 festményének segítségével egyrészt bejárható az itáliai költő odaátja, ami talán sokkal közelebb van, mint hinnénk; másrészt kultúrtörténeti barangolásra is indulhatunk. A kivezető utat Lovas Ilona különleges műve garantálja. A kötetet jegyző Strucz János művészettörténésszel , a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetőjével beszélgettem. Csokonai, Csehov, csajka. Az utóbbi szó a drámaíró egyik darabjának eredeti címe, a magyar költő pedig azért került e felsorolás elejére, mert jogos a kérdés, hogy a színmű a csalfa reményekről, vagy éppen a reménytelenségről szól-e? Egyáltalán kit, vagy mit szimbolizál a Sirály? S mindez hogyan fogalmazható meg táncba, egy fennállásának 10-dik évfordulóját tavaly ünneplő társulat interpretációjában. Állandó színházi kritikusunk, Oláh Zsolt írása. Zene, színház, opera, irodalom és film – ezek a II. Debreceni Ünnepi Játékok hívószavai. A cívisváros július 31. és augusztus 15. között ad otthont a programsorozatnak. A fesztiváligazgatóval, Vadász Dániellel annyi mindent próbáltunk belesűríteni egy beszélgetésbe, amennyit csak lehetett. Szóval Wolfgang Amadeus, Héthatár, Székely-est, koncertshow és Kodály. Kép: 1) Kodály és a Debreceni Ünnepi Játékok 2) Részlet a Sirály táncszínházi előadásából 3) Sturcz János (mmakademia.hu)

Elhangzó művek 1. G-dúr gambaszonáta BWV 1027 2. f-moll csembalóversenyt BWV 1056 3 d-moll kettősversenyt BWV 1060 Közrekűködik: Jordi Savall, Ton Koopman, Szekendy Tamás, Kalló Zsolt, Simon Bettina, Capella Savaria