Műsorújság

Zelei Endre mesél hivatásáról a ketrecfociról, és hitéről is tanúságot tesz, arról, hogy hogyan tud ma egy fiatal evangelizálni.

A kőszegiek minden év augusztusában városuk meghatározó eseményére, az 1532-es török ostromra emlékeznek. Az ostromhétvégén ellepik a várost a jelmezes törökök és a várvédő kőszegiek. A rendezvényre látogatók igazi kulturális kavalkádra számíthatnak, folklórprogramok, koncertek, táncház, vásár várja az időutazásra vágyó vendégeket. A rendezvény csúcspontja a híres ostrom felelevenítése és újrajátszása a Jurisics várnál. A színes programot ebben az évben augusztus 5. és 7. között rendezi meg a Kőszegi ostromnapok Egyesület.

Füst Milán költő, író, drámaszerző és esztéta munkásságát ma keveset emlegetjük. Sajátos dikciójú, fenséges szabadvers-költészete nagy hatással volt a huszadik századi líra olyan jeles képviselőire, mint Radnóti Miklós, Vas István, Illyés Gyula és Weöres Sándor. Híres, csaknem húsz nyelvre lefordított regénye: A feleségem története, amelynek francia megjelenése után Nobel-díjra jelölték az írót. Az ikonikus mű alapján a közelmúltban Enyedi Ildikó készített sikeres filmváltozatot. Füst Milán bölcsészkari esztétikai előadásai zsúfolt termekben zajlottak, remek előadó, vérbeli tanár-egyéniség volt. Egyben a modern magyar irodalom legnagyobb hipochondere is, aki - élete végén - Nádas Péter szerint "a tolószékét trónként használta".

Erre Szánthó Miklós mutatott rá. Deutsch Tamás Guy Verhofstadtnak válaszolva rámutatott: az Ön és elvtársai által immár több mint egy évtizede folytatott hazug és hisztérikus Magyarország-ellenesség intoleráns, gyűlöletkeltő és rasszista narratíva. Márai Sándor a múlt század első negyedének végén írta meg benyomásait abból a Párizsból, amelyre most az EU soros elnöksége jutott. Érdekes szemfényvesztéseket vett észre. Joe Biden "birodalmi demenciájáról" és annak gyökereiről Bogár László helyzetértékelését idézzük, a chílei helyzetről pedig - amely erősen hasonlít az amerikai elvárásokra -, a National Rewiew-ét.

Lelkipásztori szolgálatot teljesítő egyházmegyés papok számára szervezett lelkigyakorlatot a Székesfehérvári Egyházmegye a Szent Gellért Tanulmányi Házban. A napi programban az elmélkedések, beszélgetések vezérfonalát Dr. Márfi Gyula nyugalmazott veszprémi érsek gondolatai adták.

JaMese – angol-magyar mozaikszó: Jam – szabadság, kreativitás; mese – történetek, gondolatok átadása; Emese – az énekesnő Molnár Emese személye az, aki mindezt összefoglalja. Emese már gyermekkorában magába szívta a mesék, történetek szeretetét. Vidéki lányként sokat segített a földeken és a kertben, ez idő alatt, mint régen a fonóban tanár édesanyja mesélte egyik történetet a másik után. Volt közte nagyapjától megmaradt ritka indiai mesegyűjtemény, operamesék, népmesék vagy egy Fellini film története. Ezek az élmények inspirációul szolgálnak dalaihoz is; örökérvényű, értékálló, ugyanakkor modern történetek ezek, amelyben a dallam és szöveg szimbiózisa teremti meg a JaMese sajátos világát. Az énekesnővel beszélgetünk. A Petőfi Irodalmi Múzeum Egymás Otthonai beszélgetéssorozat keretében egy különleges előadást szervez az Ady Emlékmúzeumban. Az Adyt középpontba állító beszélgetéssorozatot megkoronázó előadást Imre Zoltán kultúrantropológus tartja, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum korábbi vezetője, aki a Nagyváradot jellemző Ady-kultuszról fog előadni Ady Endre és Boncza Berta egykori pesti otthonában, a budapesti Ady Emlékmúzeumban. Az eseményről Imre Zoltánt kérdeztük.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Ugrás a jövőbe kreatív pályázatát 7. és 10. osztályos tanulókból álló csapatoknak írtak ki, akik megmutathatták, hogy milyennek képzelik a jövőt.

Hívatlan vendégek a városban - akár így is nevezhetjük azokat az állatokat, amelyekkel tetszik vagy nem tetszik, együtt kell élnünk. Örülünk például a sünnek, a mókusnak a kertünkben, de nagyon nem szeretjük a kullancsokat. Pedig ezek az emlősök is hozzájárulnak a kullancsok terjedéséhez a városokban. Vagy szeretjük a feketerigókat, de ellenszenvvel tekintünk a vetési varjakra. Mindkettő újkeletű városlakó. Bár a varjak hangosabbak és többet is szemetelnek. A városi környezet számos állatfaj számára jelent új élő és fészkelőhelyet, kínál terített asztalt, ezért ne csodálkozzunk, ha ki is használják a lehetőségeket. Életvitelük, az általuk terjesztett kórokozók és további kártevők azonban megnehezítik életünket. De mit mond minderről a biológus? Mai vendégünk Dankovics Róbert muzeológus, a Savaria Múzeum munkatársa.

180 évvel ezelőtt született Batthyány Ilona grófnő az első felelős magyar miniszterelnök, gróf Batthány Lajos leánya. Erős akaratú, családját, hazáját szerető, büszke nő volt, akire sokan mondták: az öntörvényű, cinkotai grófnő. Vajon miért illették ezzel a jelzővel? Milyen volt személyisége valójában és hol őrzik emlékét a mai Budapesten?

Puccini: Tosca részletek Mátyás Mária, Simándy József, Radnai György

Füst Milán költő, író, drámaszerző és esztéta munkásságát ma keveset emlegetjük. Sajátos dikciójú, fenséges szabadvers-költészete nagy hatással volt a huszadik századi líra olyan jeles képviselőire, mint Radnóti Miklós, Vas István, Illyés Gyula és Weöres Sándor. Híres, csaknem húsz nyelvre lefordított regénye: A feleségem története, amelynek francia megjelenése után Nobel-díjra jelölték az írót. Az ikonikus mű alapján a közelmúltban Enyedi Ildikó készített sikeres filmváltozatot. Füst Milán bölcsészkari esztétikai előadásai zsúfolt termekben zajlottak, remek előadó, vérbeli tanár-egyéniség volt. Egyben a modern magyar irodalom legnagyobb hipochondere is, aki - élete végén - Nádas Péter szerint "a tolószékét trónként használta".

W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő, a Százak Tanácsa tagja, több évtizede foglalkozik a kézírás elemzésével, értelmezésével. Könyveiben, tanulmányaiban a kézírás jelentőségére, gazdag tartalmára hívja fel a figyelmet. "A sorssal nem lehet tréfálni" - Csontváry Kosztka Tivadar személyiségéről írásai és kézírása alapján című könyvén húsz évig dolgozott. A festőművész életútjáról, kézírásának sokoldalú, mégis rejtett üzenetéről kézzel írt levelei, töredékekben fennmaradt jegyzetei alapján beszélgetünk. (fotó: www.wbarnaerika.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Ugrás a jövőbe kreatív pályázatát 7. és 10. osztályos tanulókból álló csapatoknak írtak ki, akik megmutathatták, hogy milyennek képzelik a jövőt.

JaMese – angol-magyar mozaikszó: Jam – szabadság, kreativitás; mese – történetek, gondolatok átadása; Emese – az énekesnő Molnár Emese személye az, aki mindezt összefoglalja. Emese már gyermekkorában magába szívta a mesék, történetek szeretetét. Vidéki lányként sokat segített a földeken és a kertben, ez idő alatt, mint régen a fonóban tanár édesanyja mesélte egyik történetet a másik után. Volt közte nagyapjától megmaradt ritka indiai mesegyűjtemény, operamesék, népmesék vagy egy Fellini film története. Ezek az élmények inspirációul szolgálnak dalaihoz is; örökérvényű, értékálló, ugyanakkor modern történetek ezek, amelyben a dallam és szöveg szimbiózisa teremti meg a JaMese sajátos világát. Az énekesnővel beszélgetünk. A Petőfi Irodalmi Múzeum Egymás Otthonai beszélgetéssorozat keretében egy különleges előadást szervez az Ady Emlékmúzeumban. Az Adyt középpontba állító beszélgetéssorozatot megkoronázó előadást Imre Zoltán kultúrantropológus tartja, a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum korábbi vezetője, aki a Nagyváradot jellemző Ady-kultuszról fog előadni Ady Endre és Boncza Berta egykori pesti otthonában, a budapesti Ady Emlékmúzeumban. Az eseményről Imre Zoltánt kérdeztük.

W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő, a Százak Tanácsa tagja, több évtizede foglalkozik a kézírás elemzésével, értelmezésével. Könyveiben, tanulmányaiban a kézírás jelentőségére, gazdag tartalmára hívja fel a figyelmet. "A sorssal nem lehet tréfálni" - Csontváry Kosztka Tivadar személyiségéről írásai és kézírása alapján című könyvén húsz évig dolgozott. A festőművész életútjáról, kézírásának sokoldalú, mégis rejtett üzenetéről kézzel írt levelei, töredékekben fennmaradt jegyzetei alapján beszélgetünk. (fotó: www.wbarnaerika.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

Az 1829 és 1894 között élt Anton Rubinstein neve elsősorban iskolateremtő egyéniségként, az orosz zeneakadémiai képzés megalapozójaként ismert. Szerzeményei viszonylag ritkán hallhatók. Bár a kortársak Liszt méltó vetélytársaként emlegették, Rubinstein maga úgy vélte, az igazi elismertség elmaradásának legfőbb oka, hogy zenéje „a németeknek túlságosan orosz, az oroszoknak túlságosan német.” A 11 éves Rubinstein párizsi hangversenyét Liszt is, Chopin is lelkesedéssel fogadta. A Balakirev vezette nemzeti iskola hívei Mendelssohn és Schumann utánzójának, néha egyenesen amatőrnek kiáltották ki. Pedig 1848 és 1854 között keletkezett első, e-moll szonátája arra vall: a Berlinben és Bécsben tanult, világszerte ünnepelt Rubinstein nem csupán virtuóz zongoristaként méltó a figyelemre. A zongoránál a taiwani születésű, Amerikában zenésszé lett Han Chen.