Műsorújság

180 évvel ezelőtt született Batthyány Ilona grófnő az első felelős magyar miniszterelnök, gróf Batthány Lajos leánya. Erős akaratú, családját, hazáját szerető, büszke nő volt, akire sokan mondták: az öntörvényű, cinkotai grófnő. Vajon miért illették ezzel a jelzővel? Milyen volt személyisége valójában és hol őrzik emlékét a mai Budapesten?

Hívatlan vendégek a városban - akár így is nevezhetjük azokat az állatokat, amelyekkel tetszik vagy nem tetszik, együtt kell élnünk. Örülünk például a sünnek, a mókusnak a kertünkben, de nagyon nem szeretjük a kullancsokat. Pedig ezek az emlősök is hozzájárulnak a kullancsok terjedéséhez a városokban. Vagy szeretjük a feketerigókat, de ellenszenvvel tekintünk a vetési varjakra. Mindkettő újkeletű városlakó. Bár a varjak hangosabbak és többet is szemetelnek. A városi környezet számos állatfaj számára jelent új élő és fészkelőhelyet, kínál terített asztalt, ezért ne csodálkozzunk, ha ki is használják a lehetőségeket. Életvitelük, az általuk terjesztett kórokozók és további kártevők azonban megnehezítik életünket. De mit mond minderről a biológus? Mai vendégünk Dankovics Róbert muzeológus, a Savaria Múzeum munkatársa.

W. Barna Erika kézíráskutató, grafológus szakértő, a Százak Tanácsa tagja, több évtizede foglalkozik a kézírás elemzésével, értelmezésével. Könyveiben, tanulmányaiban a kézírás jelentőségére, gazdag tartalmára hívja fel a figyelmet. "A sorssal nem lehet tréfálni" - Csontváry Kosztka Tivadar személyiségéről írásai és kézírása alapján című könyvén húsz évig dolgozott. A festőművész életútjáról, kézírásának sokoldalú, mégis rejtett üzenetéről kézzel írt levelei, töredékekben fennmaradt jegyzetei alapján beszélgetünk. (fotó: www.wbarnaerika.hu) Zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince.

100 magyar dokumentumfilm 1936-2013. A Magyar Művészeti Akadémia kiadványáról Dr. Buglya Sándor szerkesztővel beszélgetünk. Kádár Katalin, aki maga is grafikus, festő és illusztrátor, egykori, Széher úti házukban állított emléket szüleinek. Mindezt úgy, hogy az épületet látogathatóvá tette és időről időre kiállítást rendez benne. A Budapest legmagasabb hegyére, a János-hegyre néző csodálatos kilátás mellett a Galéria Léniában Tavasz, nyár címmel augusztus 23-ig nézhető meg az a tárlat, amelyen a szülők, Kádár György Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola egykori tanára, illetve a szintén Munkácsy-díjas festőművész, Túry Mária munkái is felbukkannak. A fotón: Buglya Sándor (forrás: magyarnemzet.hu)

Lassan véget ér a nyár és elkezdődik az iskolába készülés időszaka. Mindenki másképp érzi magát amikor az iskolakezdésre gondol. Vannak szülők és gyerekek, akik örülnek, mások talán aggódnak valamennyire. Gerskó Zsuzsanna fejlesztő pedagógus szerint a testi-lelki ráhangolódás az iskolára gyereknek és felnőttnek egyaránt fontos annak érdekében, hogy az elkövetkező közel 10 hónap valóban sikeres és örömteli legyen. A szakember felhívja a figyelmet azokra a mozgás-és beszédkészség problémákra, amelyekre érdemes már most odafigyelnünk.

A XVI. században Sárváron a Nádasdy, Németújváron a Batthyány-udvar az akkori idők irodalmi és tudományos köreinek is gyülekezőhelye volt. A hazai növényvilág feltárásának kezdete is ezekhez köthető, hiszen itt kutatott akkoriban a flamand Carolus Clusius, aki a világ legjelentősebb botanikusának számított. Vendéglátója és Batthyány Boldizsár főúr volt, kalauza pedig a hitszónok, Beythe István. Együttműködésük eredményeként született az első magyar flóramű, a Pannónia, Ausztria és a szomszédos tartományokban megfigyelt növények leírása. A térség botanikai hagyományairól Balogh Lajos botanikussal beszélgetünk.

2.) A kecskegidák magyar népmese Felolvassa: Zsurzs Kati Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

Az együttes további tagjai: Lakatos Ágnes-ének, Lukács Miklós-cimbalom, Blahó Attila-zongora, Gombai Tamás-hegedű, Ágoston Béla-szaxofon, Jeszenszky György-dob. Bora Size It Up Silken Soles Papers In The dark Morning Surprize

Amikor a színház feladatairól gondolkozunk, eszünkbe juthat a szórakoztatás, valamiféle esztétikum átadása, a közéletre való reflektálás vagy akár a közösségteremtés szándéka is. Ezek mellett szintén fontos funkciója lehet a színháznak az edukáció, azaz a közönség nevelésének igénye. A mai Színészbejáróban két színházi szakemberrel, és rajtuk keresztül a színházi szakma egyik különleges szegmensével, a drámapedagógiával vagy másképpen színházi neveléssel ismerkedhetnek meg. Első vendégünk az a Kaposi László, aki alapító elnöke volt a Magyar Drámapedagógiai Társaságnak és az Országos Diákszínjátszó Egyesületnek is. 1992-ben megalapította az ország első színházi nevelési társulatát, a Kerekasztalt, szerzőként és szerkesztőként tucatnyi drámapedagógia szakkönyv létrehozásában vett részt, és hosszú évek óta vezeti azt a 120 órás akkreditált képzést, amelyen a drámatanári szakma alapjait sajátíthatják el a résztvevők… Kaposi László után Bethlenfalvy Ádám következik, aki az InSite Drama elnevezésű szervezet egyik alapítója. Több magyarországi színház ifjúsági programjának kialakításában is közreműködött, a magyar színházi nevelési szcéna (szintén) megkerülhetetlen alakja

Lassan véget ér a nyár és elkezdődik az iskolába készülés időszaka. Mindenki másképp érzi magát amikor az iskolakezdésre gondol. Vannak szülők és gyerekek, akik örülnek, mások talán aggódnak valamennyire. Gerskó Zsuzsanna fejlesztő pedagógus szerint a testi-lelki ráhangolódás az iskolára gyereknek és felnőttnek egyaránt fontos annak érdekében, hogy az elkövetkező közel 10 hónap valóban sikeres és örömteli legyen. A szakember felhívja a figyelmet azokra a mozgás-és beszédkészség problémákra, amelyekre érdemes már most odafigyelnünk.

2.) A kecskegidák magyar népmese Felolvassa: Zsurzs Kati Hangmérnök: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: E. Román Kata

100 magyar dokumentumfilm 1936-2013. A Magyar Művészeti Akadémia kiadványáról Dr. Buglya Sándor szerkesztővel beszélgetünk. Kádár Katalin, aki maga is grafikus, festő és illusztrátor, egykori, Széher úti házukban állított emléket szüleinek. Mindezt úgy, hogy az épületet látogathatóvá tette és időről időre kiállítást rendez benne. A Budapest legmagasabb hegyére, a János-hegyre néző csodálatos kilátás mellett a Galéria Léniában Tavasz, nyár címmel augusztus 23-ig nézhető meg az a tárlat, amelyen a szülők, Kádár György Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész, a Képzőművészeti Főiskola egykori tanára, illetve a szintén Munkácsy-díjas festőművész, Túry Mária munkái is felbukkannak. A fotón: Buglya Sándor (forrás: magyarnemzet.hu)

Prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE egyetemi tanára nemcsak a középkor, a reneszánsz kivételes ismerője, hanem a hazai egyházművészet támogatója, kortárs alkotók lelkes népszerűsítője és recenzálója is. Fő területe az európai művészet, és benne a magyar művészet helye. Kutatásai hozzájárultak a magyar középkori művészet nemzetközi elismertségéhez, nemzetközi szerepének, helyének megtalálásához. 1969-ben kapott kinevezést az ELTE BTK Művészettörténeti Tanszékére. A mai napig az egyetem professzora. Ötven éve tanítja a középkori magyar és egyetemes művészettörténetet. Kutatómunkája középpontjában a magyar művészet európai elhelyezése áll. Erről szólt a 14. századi gömöri falképeket bemutató doktori disszertációja is. Kandidátusi dolgozata 1976-ban az itáliai protoreneszánsz Trecento-művészet európai kisugárzásával foglalkozott. Ezt az 1983-ban angol nyelven megjelent könyvét idézik a legtöbben. Pályafutásának egyik kimagasló, talán legnagyobb hazai és nemzetközi visszhangot kiváltó fejezete az esztergomi várban zajló falkutatásokhoz, feltárásokhoz, rekonstrukciókhoz kötődik, Botticellihez és Vitéz János dolgozószobájához. Nemzetközi hírű felfedezése, hogy Sandro Botticelli pályája elején Vitéz János studiolójában festette erényallegóriáit. Prof. dr. Prokopp Mária művészettörténész most is nagyon aktívan és hatalmas lelkesedéssel dolgozik. Lenyűgöző pályájáról, esztergomi gyökereiről, az inspiráló családi közegről, a küzdelmes tanulóévekről, a középkori művészet szerepéről, a középkori Magyar Királyság nagyhatalmi státuszáról, családjáról, szüleiről beszélgettünk.

Amikor a színház feladatairól gondolkozunk, eszünkbe juthat a szórakoztatás, valamiféle esztétikum átadása, a közéletre való reflektálás vagy akár a közösségteremtés szándéka is. Ezek mellett szintén fontos funkciója lehet a színháznak az edukáció, azaz a közönség nevelésének igénye. A mai Színészbejáróban két színházi szakemberrel, és rajtuk keresztül a színházi szakma egyik különleges szegmensével, a drámapedagógiával vagy másképpen színházi neveléssel ismerkedhetnek meg. Első vendégünk az a Kaposi László, aki alapító elnöke volt a Magyar Drámapedagógiai Társaságnak és az Országos Diákszínjátszó Egyesületnek is. 1992-ben megalapította az ország első színházi nevelési társulatát, a Kerekasztalt, szerzőként és szerkesztőként tucatnyi drámapedagógia szakkönyv létrehozásában vett részt, és hosszú évek óta vezeti azt a 120 órás akkreditált képzést, amelyen a drámatanári szakma alapjait sajátíthatják el a résztvevők… Kaposi László után Bethlenfalvy Ádám következik, aki az InSite Drama elnevezésű szervezet egyik alapítója. Több magyarországi színház ifjúsági programjának kialakításában is közreműködött, a magyar színházi nevelési szcéna (szintén) megkerülhetetlen alakja

Amikor a világszerte ünnepelt olasz mezzoszoprán koloratúrdíva, Cecilia Bartoli a 80-as évek végén föltűnt a zeneélet egén, egycsapásra stílust teremtett. Mozart- és Rossini-szerepei mellett ő lett a barokk áriaéneklés koronázatlan királynője, a virtuóz díszítések bajnoka. 1992-ben, Fischer Györggyel közösen készített lemeze nagyban hozzájárult máig töretlen népszerűségéhez. A lemez műsorán XVII. századi olasz áriák szerepeltek abban a zongorakíséretes formában, ahogyan azokat egy Alessandro Parisotti nevű római zeneszerző a XIX. század derekán közreadta. Parisotti érdeme, hogy olyan, már-már feledésbe merült régi muzsikusok nevét hozta vissza a köztudatba, mint Paisiello, Caccini, Carissimi vagy Cavalli. Így aztán az is megbocsátható neki, hogy gyűjteményében Pergolesi neve alatt egy saját szerzeményét is megjelentette. Ez a Se Tu M’Ami, amelyet Cecilia Bartoli és Fischer György a régi zeneszerzőket megillető stílusismerettel mai válogatásunkban is megszólaltat.