Műsorújság

A XVI. században Sárváron a Nádasdy, Németújváron a Batthyány-udvar az akkori idők irodalmi és tudományos köreinek is gyülekezőhelye volt. A hazai növényvilág feltárásának kezdete is ezekhez köthető, hiszen itt kutatott akkoriban a flamand Carolus Clusius, aki a világ legjelentősebb botanikusának számított. Vendéglátója és Batthyány Boldizsár főúr volt, kalauza pedig a hitszónok, Beythe István. Együttműködésük eredményeként született az első magyar flóramű, a Pannónia, Ausztria és a szomszédos tartományokban megfigyelt növények leírása. A térség botanikai hagyományairól Balogh Lajos botanikussal beszélgetünk.

Amikor a színház feladatairól gondolkozunk, eszünkbe juthat a szórakoztatás, valamiféle esztétikum átadása, a közéletre való reflektálás vagy akár a közösségteremtés szándéka is. Ezek mellett szintén fontos funkciója lehet a színháznak az edukáció, azaz a közönség nevelésének igénye. A mai Színészbejáróban két színházi szakemberrel, és rajtuk keresztül a színházi szakma egyik különleges szegmensével, a drámapedagógiával vagy másképpen színházi neveléssel ismerkedhetnek meg. Első vendégünk az a Kaposi László, aki alapító elnöke volt a Magyar Drámapedagógiai Társaságnak és az Országos Diákszínjátszó Egyesületnek is. 1992-ben megalapította az ország első színházi nevelési társulatát, a Kerekasztalt, szerzőként és szerkesztőként tucatnyi drámapedagógia szakkönyv létrehozásában vett részt, és hosszú évek óta vezeti azt a 120 órás akkreditált képzést, amelyen a drámatanári szakma alapjait sajátíthatják el a résztvevők… Kaposi László után Bethlenfalvy Ádám következik, aki az InSite Drama elnevezésű szervezet egyik alapítója. Több magyarországi színház ifjúsági programjának kialakításában is közreműködött, a magyar színházi nevelési szcéna (szintén) megkerülhetetlen alakja

Prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE egyetemi tanára nemcsak a középkor, a reneszánsz kivételes ismerője, hanem a hazai egyházművészet támogatója, kortárs alkotók lelkes népszerűsítője és recenzálója is. Fő területe az európai művészet, és benne a magyar művészet helye. Kutatásai hozzájárultak a magyar középkori művészet nemzetközi elismertségéhez, nemzetközi szerepének, helyének megtalálásához. 1969-ben kapott kinevezést az ELTE BTK Művészettörténeti Tanszékére. A mai napig az egyetem professzora. Ötven éve tanítja a középkori magyar és egyetemes művészettörténetet. Kutatómunkája középpontjában a magyar művészet európai elhelyezése áll. Erről szólt a 14. századi gömöri falképeket bemutató doktori disszertációja is. Kandidátusi dolgozata 1976-ban az itáliai protoreneszánsz Trecento-művészet európai kisugárzásával foglalkozott. Ezt az 1983-ban angol nyelven megjelent könyvét idézik a legtöbben. Pályafutásának egyik kimagasló, talán legnagyobb hazai és nemzetközi visszhangot kiváltó fejezete az esztergomi várban zajló falkutatásokhoz, feltárásokhoz, rekonstrukciókhoz kötődik, Botticellihez és Vitéz János dolgozószobájához. Nemzetközi hírű felfedezése, hogy Sandro Botticelli pályája elején Vitéz János studiolójában festette erényallegóriáit. Prof. dr. Prokopp Mária művészettörténész most is nagyon aktívan és hatalmas lelkesedéssel dolgozik. Lenyűgöző pályájáról, esztergomi gyökereiről, az inspiráló családi közegről, a küzdelmes tanulóévekről, a középkori művészet szerepéről, a középkori Magyar Királyság nagyhatalmi státuszáról, családjáról, szüleiről beszélgettünk.

A Szombathelyi Egyházmegye Velemben szervezte meg családtáborát július 5-9. között. Székely János megyéspüspök Részvétel címmel tartott előadást.

"Soha nem leszünk készen a tanítások által sem, ezért szerettem volna az installációban műhelyhangulatot teremteni" Asztalos Zsolttal a velencei biennálé hangulatáról és a krisztusi tanítások formáló erejét megfogalmazó alkotásáról is beszélgettünk.

Prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE egyetemi tanára nemcsak a középkor, a reneszánsz kivételes ismerője, hanem a hazai egyházművészet támogatója, kortárs alkotók lelkes népszerűsítője és recenzálója is. Fő területe az európai művészet, és benne a magyar művészet helye. Kutatásai hozzájárultak a magyar középkori művészet nemzetközi elismertségéhez, nemzetközi szerepének, helyének megtalálásához. 1969-ben kapott kinevezést az ELTE BTK Művészettörténeti Tanszékére. A mai napig az egyetem professzora. Ötven éve tanítja a középkori magyar és egyetemes művészettörténetet. Kutatómunkája középpontjában a magyar művészet európai elhelyezése áll. Erről szólt a 14. századi gömöri falképeket bemutató doktori disszertációja is. Kandidátusi dolgozata 1976-ban az itáliai protoreneszánsz Trecento-művészet európai kisugárzásával foglalkozott. Ezt az 1983-ban angol nyelven megjelent könyvét idézik a legtöbben. Pályafutásának egyik kimagasló, talán legnagyobb hazai és nemzetközi visszhangot kiváltó fejezete az esztergomi várban zajló falkutatásokhoz, feltárásokhoz, rekonstrukciókhoz kötődik, Botticellihez és Vitéz János dolgozószobájához. Nemzetközi hírű felfedezése, hogy Sandro Botticelli pályája elején Vitéz János studiolójában festette erényallegóriáit. Prof. dr. Prokopp Mária művészettörténész most is nagyon aktívan és hatalmas lelkesedéssel dolgozik. Lenyűgöző pályájáról, esztergomi gyökereiről, az inspiráló családi közegről, a küzdelmes tanulóévekről, a középkori művészet szerepéről, a középkori Magyar Királyság nagyhatalmi státuszáról, családjáról, szüleiről beszélgettünk.

Folytatjuk a tulajdonjog megszerzési módjainak ismertetését. Ezúttal a növedékről, valamin a gazdátlan javakon történő tulajdonszerzésről beszélgetünk jogi szakértőnkkel, dr. Szalay Kornél Gézával. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérem hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Életének 98. évében, július 15-én elhunyt Sárosi Bálint Széchenyi-, Erkel Ferenc- és Prima Primissima-díjas népzenekutató, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, a zenetudományok akadémiai doktora. Rá emlékezünk a székelyföldi szülőfalujától, Csíkrákostól a budapesti Eötvös Collegiumig, majd a Zeneakadémiáig ívelő tanulmányiról, népzene iránti érdeklődésének továbbfejlődéséről és kutatási eredményeiről készült interjúi felidézésével. (fotók: www.napkiado.hu)

Amikor lázadó korszakukat élő kamasz gyermekeink és unokáink - akik telefonjuk és laptopjuk képernyője előtt több időt töltenek, mint amennyi szerintünk helyes volna -, és azzal is érvelnek, hogy nincs értelme szembehelyezkedni a balliberális média fősodorral -, érdemes lesz megosztani velük is két ellenpéldát. A pakisztáni - istenkáromlás vádjával hozott - halálos ítéletek jól mutatják, hogya mainstream média lenézése az iránt, hogy templomokat építünk újjá, hogy a szülőföldjükön igyekszünk békét biztosítani azok számára, akiket el akarnak üldözni - ezzel is növelve az Európába áramló menekültek tömegét -, talán meggyőző lehet. Adjuk hát tovább...

Három vendég, három különböző korosztályból. A világháborús éveket is megélő Veteránoktól a lázadó X-eseken át a legfiatalabbakat képviselő Alfa generációig számos korcsoportot foglal egybe mai társadalmunk, a különböző generációk véleményét pedig olyan témákban igyekszünk összevetni, amelyek bármely korosztály számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk táborai, amelyek elsősorban a nyárhoz kapcsolódnak, ugyanakkor igencsak sokrétűek lehetnek, valaki pedig nemcsak táborozóként, hanem akár táboroztatóként is számos élménnyel gazdagodhatott. Beszélgetőtársaim: - A Baby Boomerek korosztályát Beer Ágnes képviseli; - az X-generáció nevében kollégám, Nagy György András szólal meg; - a Z-generációtól pedig Güttler Emmát hallhatják.

Folytatjuk a tulajdonjog megszerzési módjainak ismertetését. Ezúttal a növedékről, valamin a gazdátlan javakon történő tulajdonszerzésről beszélgetünk jogi szakértőnkkel, dr. Szalay Kornél Gézával. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon. Kérem hagyják meg elérhetőségüket, és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Életének 98. évében, július 15-én elhunyt Sárosi Bálint Széchenyi-, Erkel Ferenc- és Prima Primissima-díjas népzenekutató, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja, a zenetudományok akadémiai doktora. Rá emlékezünk a székelyföldi szülőfalujától, Csíkrákostól a budapesti Eötvös Collegiumig, majd a Zeneakadémiáig ívelő tanulmányiról, népzene iránti érdeklődésének továbbfejlődéséről és kutatási eredményeiről készült interjúi felidézésével. (fotók: www.napkiado.hu)

Ha az orgona a hangszerek királynője, Bach pedig az orgonás zeneszerzők királya, ma igazán előkelő félórát tölthetünk Kevin Bowyer angol orgonaművész társaságában. Elsőként az 534-es jegyzékszámú f-moll Prelúdium és Fúgát halljuk a dániai Odense Szent János templomának orgonáján. Kevin Bowyer a következőkben a 768-as jegyzékszámú variációsorozatot játssza a „Sie gegrüßet” korál témájára.