Műsorújság

Halmúzeum és halászati kiállítás nyílt Ráckeve egyik legrégibb épületében. Eszközök, fotók, vízparti enteriőrök mutatják be a Dunai horgászat történetét, a vízparti és víz alatti élővilág lakóit, állatait, növényzetét, a halászmesterség mindennapjait, s a horgászat jelenét. A kúria udvarán és a hajóállomás előtti parkban dereglyét, halszállító csilléket, és életnagyságú halszobrokat is láthatnak az érkező vendégek.

A falurombolás ellen protestáló levelét 1988. augusztus 23-án küldte el a fővárosi román nagykövetségének. Nevét soka ismerik Szlovákiában, Ausztriában, Cseh- illetve Lengyelországban, valamint Magyarországon is. Bizonyára vannak, akik az előző felsorolást kiigazítanák úgy, hogy talán szerencsésebb lett volna Felvidéket mondani. 1949. június 28-án született. Édesapja mentette meg annak idején a zólyomi Rákóczi-szobrot és alapította például az alsósztregovai Madách-múzeumot. Ez már egy olyan hagyomány, amit továbbvisz. Ugyanakkor az a kapcsolat a XVI. századi költővel, amire családnevéből gondolhatunk, nincs meg – csak egy véletlen egyezés. Bár az is tény, hogy neki magának volt köze a művészetekhez, igaz nem a lírához, hanem a drámához. A 68-as tavaszt illetve a Varsói szerződés bevonulását Prágában élte meg. Sorsa szerencsére nem fordul tragédiába –annak ellenére sem, hogy a kommunista állambiztonsági szolgálat nem nézte jó szemmel a tevékenységeit. Igen, így többes számban. Mert, hogy helytörténész és újságíró, közéleti ember és igazságkereső, valamint szinte mindene a honismeret és a honismertetés. Most nyáron a Magyar Örökség-díj átadásán B. Kovács István történész, néprajzkutató Márai Sándort idézte vele kapcsolatban: „Nagyon nagy dolog, ha valaki megérti a sors szavát.” Üdvözlöm Önöket a zenéket válogató Máry Szabó Eszter nevében is, Nagy György András vagyok. A korábban Arany Érdemkereszttel is kitüntetett Balassa Zoltánt hívtam fel Kassán, az otthonában. Kép: Balassa Zoltán a Magyar Örökség-díj átadásán (Fotó: Cservenka Judit)

Mai magazinunkban beszámolunk Önöknek egy összművészeti fesztiválról, a könyvtárosok éves vándorgyűléséről, a kaposvári mérnökképzés sikeréről, valamint a helybe vitt szűrővizsgálatok hozadékairól is. .

Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Nevét onnan kapta, hogy a hosszúkás, henger alakú sütemény formája a füstelvezetésre használt kürtőre emlékeztet. Az egyik első ismert receptje gróf zabolai Mikes Mária 1784. évi erdélyi szakácskönyvéből származik. A sütemény a 18. század végére a teljes magyar nyelvterületen elterjedt és mind a polgári, mind a népi konyhaművészetnek is meghatározó eleme lett. A 19. és a 20. század során a sütemény receptje számos népszerű magyar szakácskönyvbe is bekerült, a 20. század elején felületét kristálycukorral és dióval kezdték ízesíteni. A süteménnyel kapcsolatban a Dunántúlon botra tekercs, dorongfánk, dorongos fánk; az ország keleti területén a kürtőskalács, kürtősfánk, kürtős pánkó vagy csak egyszerűen kürtős elnevezések használatosak.

A nyári tábor mindig nagy élmény, rengeteg kedves-vicces pillanattal, feltöltődéssel, sok játékkal, új barátságok kötésével. Sok gyermek esetében ez az időszak különösen értékes, mert kiszakadást jelent a gondokkal teli hétköznapokból, a mindennapokat jelentű nélkülözésből, vagy néhány felszabadult pillanatot ad az aggódás, bizonytalanság hosszú idején. A Katolikus Karitász Balatonakalin táboroztat több turnusban gyerekeket-fiatalokat. Az Országos Központ munkatársaival, táborvezetőivel, Német-Nagy Melindával és Dauner Bálinttal beszélgettünk élményeikről, tapasztalataikról.

Adott egy velencei-tó környéki település, pár fiatal és lelkes borász, a kékfrankos és az igény, hogy közösségi bort készítve is emeljék az otthonuk valamint a körzet ázsióját. Pár éve megszületett a pázmándi közös vörös, amelyet Könnyűvér névre kereszteltek, hiszen könnyed, jól iható, gyümölcsös és friss vörösborokat rejt az elnevezés. Az Aprókertek pincészet, Köllő Zsolt Pincészete, a Nagy Gábor Családi Szőlőbirtok és a Sobor Pince fogtak össze első körben, ám az idei évben kiegészül a társaság egy új taggal, méghozzá egy hölggyel, aki friss, üde színfolt a falu és a borvidék életében. Borostyán-Kovács Tamara lelkesen, és a fiúktól minden támogatást megkapva érkezett a borkészítők világába. Vele, illetve Nagy Gáborral és Schubert Ádámmal beszélgetünk egy kellemes nyárestén az Aprókertek pincéje előtt, a pázmándi 5-ös kilométerkőnél, egy-két pohár bor mellett... --- fotók: Aprókertek / Klotz Miklós / Galiba Imre

Életét és mindennapjait gyermekkora óta meghatározza a Vác fölé magasodó Naszály hegy. Gazdálkodik, állatokat tart, emellett gyalogosan rendszeresen, terepjáróval igény szerint viszi a túrázókat, kalauzolja a kirándulni szeretőket. Segítségével a Duna fölé magasodó hegyről, és a felelős természetjárás mibenlétéről is pontosabb képet kaphatnak a vele tartók.. Műsorunkban Papp Bencével a Terasz kilátó és erdei pihenő egyik tulajdonosával, túravezetővel föllátogatunk a 3,5 ha-os ősgyepre, beszélgetünk a térség kialakulásáról, a hegyi emberek életéről, a vidék szépségéről s az ipar okozta változásokról.

Az Ipoly folyó két oldala igazi kerékpáros csemege vidék. Számos természeti, történelmi és kulturális látnivalóval várja a nyeregbe pattanókat. Az útvonal felezőpontja Balassagyarmaton van. Lehet innen indulni, érkezni, vagy megpihenni, ám mindenképp érdemes meglátogatni a két és fél éve működő, folyamatosan bővülő különleges kerékpár gyűjteményt. A helyszín egyben az Ipoly aktív túraközpontja, szerviz, kerékpáros pihenő és frissítő pont is. Olexa Miklóssal a gyűjtemény létrehozójával az Ipoly túrarendszer működtetőjével beszélgetünk.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Mai műsorunkban amellett, hogy egy kovácstalálkozóról és egy első ízben megrendezett különleges, ragadozóhalas horgászversenyről is beszámolunk Önöknek, a Balaton kerékpáros fejlesztéseivel is foglalkozunk.

Riport Gesztesi-Tóth Lászlóval 2/1. rész

Az együttes tagjai: Kállai Ernő, Szajkó Géza – hegedű Dráfi Kálmán – brácsa Balázs István – gordonka A hangversenyen elhangzó művek: Beethoven: c-moll vonósnégyes, op.18 Schubert: Vonósnégyes-tétel (c-moll) Dvořák: F-dúr, Amerikai vonósnégyes, op. 96 Weiner Leó: G-dúr vonósnégyes - Fúga A hangfelvételt Horváth János készítette.

Közeledik a 2022-es népszámlálás időpontja. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhívja a figyelmet arra, hogy minél többen válaszoljanak a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre, amely által tanúságot tehetünk katolikus hitünkről. Veres Andrással, az MKPK elnökével, győri megyéspüspökkel beszélgetünk. A Katolikus Karitász tizenkettedik alkalommal indította el Magyarország legnagyobb iskolakezdési segélyprogramját. Ezt ismerteti Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója. Orbán Viktor nyitóbeszédet mondott a CPAC (SZIPEK) konzervatív konferencián Texasban. A rendezvényről Huber Szebasztián politikai elemzővel beszélgetünk. Július végére 46 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak a magyar kórházak. Balaton Péter, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkára fejti ki véleményét. Aszályveszélyhelyzeti operatív törzset alakít a kormány. A rendkívüli helyzetről Dedák Dalmával, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértőjével beszélgetünk. 30 éves az anyatejes táplálás világnapja. Molnár Balázs a KINCS stratégiai elnökhelyettese nyilatkozik. . A közel múltban jelent meg Krahulcsán Zsolt: A megtorlás belügyminiszterének életútja címmel, Biszku Béla politikai pályájáról szóló könyve. Vincze Gábor történészt kérdeztük.

A tradíciók továbbéléséről, az otthon édességeinek ízéről, az újra süthetetlen receptekről és a konyha-munka egyensúly eltalálásáról is beszélgettünk Komárominé dr. Kucsák Monikával.

H. Tóth Tibor jegyzete

A németországi származású zeneszerző a romantikus stílus követője volt. Lipcsei tanulóévei után került Magyarországra, s útja a grófi zenei nevelőségtől a Zeneakadémia katedrához vezetett, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc mellé. Pesten barátkozott össze műveinek kiadójával, Heckenast Gusztávval, akinek pilismaróti házában többször vendégeskedett. Innen kereste fel Visegrádot is, ahol a festői környezet s a középkori épületek megragadó szépsége zongoraciklus komponálására indította. A darab részleteit Kassai István tolmácsolja.