Műsorújság

Szerkesztő: Szikora József Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Idén lenne 80 éves, de a felét sem érte meg. Annak idején augusztus 10-én érkezett ebbe a világba, de távozásakor már nem várta ki ezt az időpontot. Sokan ködlovagnak mondják, s talán valóban akként lovagolt ki - nem Perzsiából, hanem a lassan túlérő Kádár-kor Magyarországáról. Ha azt mondom volt benne spiritusz, akkor van, aki simán a szeszre gondol, van, akiben az örök ellenálló képe villan fel, s van, aki pedig az ihletet érti rajta; az meg úgy lehet, talán abból a másik világból érkezett, amit, mint író folyton keresett. A kritikusok hol a nemzedéki élmény megfogalmazójának tekintik, máskor meg épp azt emelik, ki hogy túllépett generációján. Egy mai tankönyv úgy mutatja be, mint aki megszabadult a politikai rendszer igazolásának kényszerétől; nem szakított az elbeszélői hagyományokkal, de bátran kísérletezett – így kijátszott mindenféle olvasói elvárást. Nem könnyű – ez sokféle értelemben elmondható Hajnóczy Péterről. Róla kérdezem Hoványi Márton egyetemi adjunktust, irodalmárt, teológust.

Mit fogyasztottak a régi rómaiak? Milyen szokásokat követtek az étkezőasztalnál? Mi került a tányérra a szegényebb, és mi a gazdagabb családoknál? Hogyan jutottak Savariába a mediterrán finomságok? Ezekről beszélgetek Sosztarits Ottó régésszel. (kép: Római lakoma, A J. Paul, Getty Múzeum)

Nemrég megjelent egy könyv, amely a görög szabadságharc előtt tiszteleg. Erről beszélgetünk dr. Horváth Lászlóval, az ELTE görög tanszékének docensével, az Eötvös József Collégium igazgatójával.

Az ukrajnai háború közelsége, a földönfutóvá váló menekülők és a háborúban elesettek családjainak szenvedése, az átgondolatlan és minden józan ész ellenére makacsul erőltetett szankciók, amelyek egész Európát meggyengítik… Nos mindez különösen is érzékennyé tesz bennünket az olyan hírek iránt, amelyek két hozzánk közeli ország torzsalkodásáról, vagy két távoli, ám annál hatalmasabb birodalom birkózásáról szólnak. Hiszen elég lehet egy szikra, hogy fellobbanjon a láng. A mai külpolitikai félórában az elmúlt hét két ilyen aggodalomra okot adó eseményét vizsgáljuk meg közelebbről. Szakértőink a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatói: Salát Gergely sinológus, tanszékvezető egyetemi tanár, és Németh Ferenc Balkán-szakértő.

Milyen trónkövetelők bukkantak volna fel, mennyire próbál beavatkozni a Kárpát-medence életébe a német császár és sikerül-e megtartani a keresztény államot, ha Imre herceg nem hal meg, hanem királlyá koronázzák?

Harmath Károly újvidéki ferencessel Szerdahelyi Csongor riportja.

Nyíri Kata összeállítása.

Nyolcvan – nem huszár - hanem film. Ha pedig azt mondom, hogy a helyszín Balatonszemes, akkor már sokan kitalálják, hogy a Bujtor István-fesztiválról van szó. A kínálatból szemezgettünk a rendezvény igazgatójával, a Magyar Versmondók Egyesületének elnökével, Lutter Imrével. (Az augusztus 18 és 21 között zajló programsorozat részleteiről a bujtorfilmfesztival.hu honlapon lehet tájékozódni.) Amikor a „Te rongyos élet” valóban az életet jelentheti. Állandó színházi jegyzetírónk, Oláh Zsolt osztja meg élményeit. A szabadság idején a napozás és a strandolás mellé egy-egy kiöltözős koncert is beleférhet. Teleki Miklós orgonaművész nyári koncertsorozata – néhány kitekintéssel – a magyar tenger környékére koncentrál. (Részletek a telekimiklos.hu-n)

Az Aranybulla Emlékévben zárul a Koronázási Szertartásjáték egy évtizedes előadássorozata. Az utolsó előadás III. András király uralkodása mellett feleleveníti az Árpád-ház teljes történetét. Az előadásokra, amelyek augusztus 19-én, 20-án és 21-én 21 órakor kezdődnek, már megkezdődtek az előkészületek. A Koronázási Szertartásba foglalt Árpád-házi királylegendák lezáró darabjáról a forgatókönyvíró és rendezővel, Szikora János igazgatóval beszélgettünk.

A Kárpát-medence növényvilágának tudományos feltérképezése a 16. században Vas vármegyében kezdődött. A flamand Carolus Clusius korának legnagyobb botanikusa volt. Munkásságának híre II. Miksa császárhoz is eljutott, aki Bécsbe hívta, ahol a császári kertek felügyelője lett. Ez idő alatt több a természettudományok iránt érdeklődő magyar főúrral is megismerkedett, köztük Batthyány Boldizsár németújvári gróffal, akivel együtt a környék flóráját kutatták. A gróf udvari papja, Beythe István – akit mint „a magyar botanika legkorábbi szakszerű búvárát jegyzi az emlékezet - gyakran kalauzolta Clusiust a vasi tájakon. Hármuk együttműködéséből született meg 1584-ben az első magyar flóramű, a Pannónia, Ausztria és a szomszédos tartományokban megfigyelt növények leírása. A térség botanikai vizsgálatának későbbi történetéről Balogh Lajos botanikussal beszélgettem.

2.) Legendák a szentek életéből és a magyarság történetéből - Szent Klára és Ágnes, akik nem akartak férjhez menni Felolvassa: Jónás Gabriella Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: Varga Andrea

Kép: fejermegye.voroskereszt.hu

Milyen trónkövetelők bukkantak volna fel, mennyire próbál beavatkozni a Kárpát-medence életébe a német császár és sikerül-e megtartani a keresztény államot, ha Imre herceg nem hal meg, hanem királlyá koronázzák?

Az együttes tagjai: Gáspár Károly – zongora, Horváth Balázs – bőgő, Varga Bendegúz - dob. Elhangzó zeneszámok: Diána Gratitude Silence Better days Salvation Premonition

"Egyszerre tudományos és művészeti tevékenység, mely végtelen alázatot kíván. Tisztelem magát az alkotást, egy mű megalkotásának a folyamatát, az anyagot, amivel dolgozom, és a művet, az alkotást magát, aminek mind formai szépsége, mind technikai mássága és szépsége lenyűgöz. Elvem, hogy lehetőségeink szerint meg kell őrizni mindazt a szépséget, amit műtárgyaikban elődeink alkottak. Munkám során, a restaurálásban, minden tudásommal, a legmagasabb színvonalon a mű eredeti állapotának visszaállítására törekszem, a restaurált tárgy integritásának, készítéstechnikájának, »mondanivalójának« megváltoztatása nélkül." – vallja ars poeticájában Varga Péter Ferenczy Noémi-díjas ötvös restaurátor-művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Mindezeken túl a mai beszélgetésben mást is megvall: például, hogy melyik tárgynál remegett meg a keze is a megindultságtól, hogy mit tekint pályája legfontosabb állomásának s hogy hogyan lehet visszahozni a pusztulás határáról egy 99 százalékban megrongálódott remekművet. ( képünkön: Varga Péter egyik munkája, a Szent István ereklyetartó , fotó forrása: MMA) ( A 2020. március 19-iki adás ismétlése)

Az Aranybulla Emlékévben zárul a Koronázási Szertartásjáték egy évtizedes előadássorozata. Az utolsó előadás III. András király uralkodása mellett feleleveníti az Árpád-ház teljes történetét. Az előadásokra, amelyek augusztus 19-én, 20-án és 21-én 21 órakor kezdődnek, már megkezdődtek az előkészületek. A Koronázási Szertartásba foglalt Árpád-házi királylegendák lezáró darabjáról a forgatókönyvíró és rendezővel, Szikora János igazgatóval beszélgettünk.

2.) Legendák a szentek életéből és a magyarság történetéből - Szent Klára és Ágnes, akik nem akartak férjhez menni Felolvassa: Jónás Gabriella Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária Rendezte: Varga Andrea

Nyolcvan – nem huszár - hanem film. Ha pedig azt mondom, hogy a helyszín Balatonszemes, akkor már sokan kitalálják, hogy a Bujtor István-fesztiválról van szó. A kínálatból szemezgettünk a rendezvény igazgatójával, a Magyar Versmondók Egyesületének elnökével, Lutter Imrével. (Az augusztus 18 és 21 között zajló programsorozat részleteiről a bujtorfilmfesztival.hu honlapon lehet tájékozódni.) Amikor a „Te rongyos élet” valóban az életet jelentheti. Állandó színházi jegyzetírónk, Oláh Zsolt osztja meg élményeit. A szabadság idején a napozás és a strandolás mellé egy-egy kiöltözős koncert is beleférhet. Teleki Miklós orgonaművész nyári koncertsorozata – néhány kitekintéssel – a magyar tenger környékére koncentrál. (Részletek a telekimiklos.hu-n)

"Egyszerre tudományos és művészeti tevékenység, mely végtelen alázatot kíván. Tisztelem magát az alkotást, egy mű megalkotásának a folyamatát, az anyagot, amivel dolgozom, és a művet, az alkotást magát, aminek mind formai szépsége, mind technikai mássága és szépsége lenyűgöz. Elvem, hogy lehetőségeink szerint meg kell őrizni mindazt a szépséget, amit műtárgyaikban elődeink alkottak. Munkám során, a restaurálásban, minden tudásommal, a legmagasabb színvonalon a mű eredeti állapotának visszaállítására törekszem, a restaurált tárgy integritásának, készítéstechnikájának, »mondanivalójának« megváltoztatása nélkül." – vallja ars poeticájában Varga Péter Ferenczy Noémi-díjas ötvös restaurátor-művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Mindezeken túl a mai beszélgetésben mást is megvall: például, hogy melyik tárgynál remegett meg a keze is a megindultságtól, hogy mit tekint pályája legfontosabb állomásának s hogy hogyan lehet visszahozni a pusztulás határáról egy 99 százalékban megrongálódott remekművet. ( képünkön: Varga Péter egyik munkája, a Szent István ereklyetartó , fotó forrása: MMA) ( A 2020. március 19-iki adás ismétlése)

"Több kiváló zeneszerzőt ismerünk, akik katonatisztként, tisztviselőként, netán orvosként indultak el életpályájukon. Ritka eset, hogy valaki - mint Beliczay - mind polgári állásában, mind a zeneművészet terén kiváló teljesítményt nyújtson." - Ezzel a gondolattal ajánlja figyelmünkbe Kassai István zongoraművész a MÁV Szimfonikus Zenekar lemezét, amely az 1835-1893 között élő komponista Op. 36-os Szerenádját és Op.45-ös I. d-moll szimfóniáját tartalmazza. Karmester: Gál Tamás