Műsorújság

Szerkesztő: Szikora József Hangmester: Gera Csilla Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendező: Sárospataki Zsuzsanna

Kép: fejermegye.voroskereszt.hu

A Kárpát-medence növényvilágának tudományos feltérképezése a 16. században Vas vármegyében kezdődött. A flamand Carolus Clusius korának legnagyobb botanikusa volt. Munkásságának híre II. Miksa császárhoz is eljutott, aki Bécsbe hívta, ahol a császári kertek felügyelője lett. Ez idő alatt több a természettudományok iránt érdeklődő magyar főúrral is megismerkedett, köztük Batthyány Boldizsár németújvári gróffal, akivel együtt a környék flóráját kutatták. A gróf udvari papja, Beythe István – akit mint „a magyar botanika legkorábbi szakszerű búvárát jegyzi az emlékezet - gyakran kalauzolta Clusiust a vasi tájakon. Hármuk együttműködéséből született meg 1584-ben az első magyar flóramű, a Pannónia, Ausztria és a szomszédos tartományokban megfigyelt növények leírása. A térség botanikai vizsgálatának későbbi történetéről Balogh Lajos botanikussal beszélgettem.

"Egyszerre tudományos és művészeti tevékenység, mely végtelen alázatot kíván. Tisztelem magát az alkotást, egy mű megalkotásának a folyamatát, az anyagot, amivel dolgozom, és a művet, az alkotást magát, aminek mind formai szépsége, mind technikai mássága és szépsége lenyűgöz. Elvem, hogy lehetőségeink szerint meg kell őrizni mindazt a szépséget, amit műtárgyaikban elődeink alkottak. Munkám során, a restaurálásban, minden tudásommal, a legmagasabb színvonalon a mű eredeti állapotának visszaállítására törekszem, a restaurált tárgy integritásának, készítéstechnikájának, »mondanivalójának« megváltoztatása nélkül." – vallja ars poeticájában Varga Péter Ferenczy Noémi-díjas ötvös restaurátor-művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Mindezeken túl a mai beszélgetésben mást is megvall: például, hogy melyik tárgynál remegett meg a keze is a megindultságtól, hogy mit tekint pályája legfontosabb állomásának s hogy hogyan lehet visszahozni a pusztulás határáról egy 99 százalékban megrongálódott remekművet. ( képünkön: Varga Péter egyik munkája, a Szent István ereklyetartó , fotó forrása: MMA) ( A 2020. március 19-iki adás ismétlése)

Tráser László összeállítása.

Márkus Zoltán bakonybéli polgármesterrel Szerdahelyi Csongor riportja.

Gulyás Lóránt összeállítása.

A szülőföld, a haza szeretete, az erős nemzettudat – szabadtéri kiállítás, látható a Tamási Áron-emlékév alkalmából Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia épületének Andrássy útra néző kerítésén. A 125 éve született erdélyi író életét 17 tabló mutatja be. Vári Fábián Lászlóval a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának vezetőjével Szentimrei Kristóf beszélgetett. 100 magyar dokumentumfilmhez ad ismertetőt a Magyar Művészeti Akadémia új kötete. A tizenhárom tematikus csoportba gyűjtött, csaknem nyolc évtizedet átölelő könyvről Gerbei Anita a szerkesztőt, Buglya Sándort kérdezte A képzelt beteg, az Ármány és szerelem, a Barbárok prózai és a Peer Gynt táncadaptációja, illetve egy Apor Vilmosról szóló darab ősbemutatója - ezekkel az előadásokkal is várja a nézőket a Győri Nemzeti Színház a következő évadban. Bakos-Kiss Gábort, a teátrum igazgatóját kérdeztük a tervekről.

Megjelent a Vasi szemle című tudományos és kulturális folyóirat 76. évfolyamának második kötete. A tartalmáról Mayer László főszerkesztő és az egyik szerző, Bodó Judit történelemtanár beszél. (kép: https://www.jofogas.hu/baranya/A_magyar_Adria_regi_kepeslapokon_127033266.htm)

(Képünkön Erdélyi Zsuzsanna - a család archívumából)

A kereszténység, mint a politika lelkiismerete? Ezzel a címmel rendezett májusban konferenciát a Rubicon Intézet. Aktualitása, hogy 1944. május 18-án Márton Áron püspök a kolozsvári Szent Mihály templomban elmondott szentbeszédében megdöbbenését fejezi ki a zsidóellenes intézkedések miatt. Az egyik előadó Kovács Örs, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa, a Szent Imre Gimnázium történelemtanára volt. Vele beszélgetünk.

Augusztus 19. és 21. között idén 36. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét a Budai Vár polgárvárosi részén. A rendezvény programjairól Igyartó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége igazgatója tájékoztatja hallgatóinkat. A fesztivál idei díszvendége Dél-Korea, kiemelt témája a faművességhez kapcsolódó mesterségek bemutatása. Az érdeklődők közel ezer hazai és külföldi kézműves munkájában gyönyörködhetnek a kárpát-medencei kézművesség legnagyobb ünnepén, melynek keretében hazánk legkiválóbb népzenészei, világzenészei és néptáncegyüttesei lépnek fel. A Hagyományok Háza Dísz téri Fabatka Porta népi játszótéren bábszínházzal, ölbéli játékokkal, mesemondókkal, gyerekkoncertekkel, tánctanítással és kézműves-foglalkozásokkal várják a legkisebbeket. Az Állami Ünnepség programsorozat részeként a rendezvény ingyenesen látogatható. (fotók: www.mestersegekunnepe.hu) Zenei szerkesztő: Varga Ramona.

Amikor lecsengőben a "nyárutó", és felrémlik az iskolakezdés, ha alkalmasint szót váltunk és értünk a kamaszokkal és az unokákkal - megosztva nyári élményeket is -, akkor felvetődik: mi is hát a "nosztalgia". És ezt el kell magyaráznunk. (Hátha nem vesztik el a kedvet a versértelmezéshez); és ebben a nekik eddig is letehetlen olvasmányokkal szolgáló kortárs szerzőket is segítségül hívhatjuk. Illés György leírt egy találkozást Bródy János stoppos lányával, dalhősével, Földvár felé félúton... Adjuk hát tovább, mert a kortárs író lírai feszítettségű írása segít majd nekik is felfedezni azt a kultúrkört és hagyományt, ami nélkül elvehetik - tőlük is - hazához és nemzethez tartozásukat.

A szülőföld, a haza szeretete, az erős nemzettudat – szabadtéri kiállítás, látható a Tamási Áron-emlékév alkalmából Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia épületének Andrássy útra néző kerítésén. A 125 éve született erdélyi író életét 17 tabló mutatja be. Vári Fábián Lászlóval a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi tagozatának vezetőjével Szentimrei Kristóf beszélgetett. 100 magyar dokumentumfilmhez ad ismertetőt a Magyar Művészeti Akadémia új kötete. A tizenhárom tematikus csoportba gyűjtött, csaknem nyolc évtizedet átölelő könyvről Gerbei Anita a szerkesztőt, Buglya Sándort kérdezte A képzelt beteg, az Ármány és szerelem, a Barbárok prózai és a Peer Gynt táncadaptációja, illetve egy Apor Vilmosról szóló darab ősbemutatója - ezekkel az előadásokkal is várja a nézőket a Győri Nemzeti Színház a következő évadban. Bakos-Kiss Gábort, a teátrum igazgatóját kérdeztük a tervekről.

Pascale Andréani zongoraművész is lehetett volna, s majdnem Budapestre jött tanulni a Zeneakadémiára. Végül mégis a külügyi pályát választotta. Gazdag diplomáciai karriert tudhat maga mögött, volt miniszterelnöki és elnöki tanácsadó, dogozott New Yorkban. Mégis, nagy jutalomnak érezte, amikor négy évvel ezelőtt, pályája utolsó külföldi állomásaként Budapestre nevezték ki nagykövetnek. Szolgálata elejétől fogva kutatta közös dolgainkat, kereste azokat a szálakat, amik a két nemzetet összefűzik. Hiszen Magyarország és Franciaország évszázadok óta számos ponton kötődött egymáshoz, kulturális, gazdasági, diplomáciai téren. Ilyen kapocs volt Victor Hugo mély barátsága Teleki Sándor gróffal, Madarász Viktor és Munkácsy Mihály franciaországi működése, vagy XIV. Lajos kötődése a tokaji borhoz. A nagykövet asszony budapesti szolgálata idén véget ér, de búcsúzóul itt hagyja kutatásainak gyümölcsét: A nagykövet tollából című, gyönyörűen illusztrált, kétnyelvű könyvet, amelyben a legizgalmasabb közös történeteinkből szemezget.

A kereszténység, mint a politika lelkiismerete? Ezzel a címmel rendezett májusban konferenciát a Rubicon Intézet. Aktualitása, hogy 1944. május 18-án Márton Áron püspök a kolozsvári Szent Mihály templomban elmondott szentbeszédében megdöbbenését fejezi ki a zsidóellenes intézkedések miatt. Az egyik előadó Kovács Örs, a Rubicon Intézet tudományos munkatársa, a Szent Imre Gimnázium történelemtanára volt. Vele beszélgetünk.

Augusztus 19. és 21. között idén 36. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét a Budai Vár polgárvárosi részén. A rendezvény programjairól Igyartó Gabriella, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége igazgatója tájékoztatja hallgatóinkat. A fesztivál idei díszvendége Dél-Korea, kiemelt témája a faművességhez kapcsolódó mesterségek bemutatása. Az érdeklődők közel ezer hazai és külföldi kézműves munkájában gyönyörködhetnek a kárpát-medencei kézművesség legnagyobb ünnepén, melynek keretében hazánk legkiválóbb népzenészei, világzenészei és néptáncegyüttesei lépnek fel. A Hagyományok Háza Dísz téri Fabatka Porta népi játszótéren bábszínházzal, ölbéli játékokkal, mesemondókkal, gyerekkoncertekkel, tánctanítással és kézműves-foglalkozásokkal várják a legkisebbeket. Az Állami Ünnepség programsorozat részeként a rendezvény ingyenesen látogatható. (fotók: www.mestersegekunnepe.hu) Zenei szerkesztő: Varga Ramona.

Ha az Újkor kezdetei egybeesnek az individuum jelentőségének előtérbe kerülésével, Bach szólóhegedűre szerzett partitái, illetve szonátái kétségkívül ennek az újfajta világérzékelésnek tanúbizonyságai. Hisz míg a korabeli muzsikus legfőképp közösségi használatra – liturgikus vagy reprezentációs céllal – alkotott, ezek a mindörökre egyedülálló szerzemények a világegyetem kozmikus magányával szemező, a lét alapkérdéseivel szembesülő, pascali módra filozofáló egyén igaz vallomásai. A Warner Kiadó nemrégiben megjelentetett dupla lemezén az ifjú amerikai fenomén, Augustin Hadelich játssza a hat művet megejtő technikával, Bach esetében nélkülözhetetlen fegyelemmel, mégis muzikálisan. Hallgassák átszellemült lélekkel az 1044-es jegyzékszámú, 2., d-moll Partitát, zárótételében az önálló koncertbravúrként is ismert Chaconne-nal.