Műsorújság

Válogatta: dr. Kulin Ferenc irodalomtörténész Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Szakács Emese

Minden évben augusztus utolsó hétvégéjén ünnepli várossá nyilvánítását Újpest, arra emlékezve hogy 1907. augusztus 13-án rendezett tanácsú várossá alakult kiválva a Váci járásból, ezzel a korábbinál sokkal szélesebb önkormányzati jogokat nyert. 1929-ben pedig Újpest elnevezése megyei városra változott. Idén augusztus 27-én szombaton 10 órától, a Megyeri temetőben újra avatják Ugró Gyula, Újpest első polgármesterének síremlékét. 11 órakor leplezik le gróf Károlyi István emléktábláját a városháza homlokzatán. Ott pedig másnap – vasárnap - 10 órakor egy másfél órás séta keretében belülről is megnézhetik az újpesti Városházát. Itt ültünk le beszélgetni Szöllősi Marianne-nal a Neogrády László helytörténeti gyűjtemény vezetőjével aki most – kedvébresztőként- Önöknek is mesél e gyönyörű épületről.

A Savaria University Press Kiadó gondozásában jelent meg Tóth Csaba Munkácsy-díjas festőművész A mi Sziklás Madonnánk című kötete, melynek első része a szerző Vas megyei vonatkozású képzőművészeti tárgyú írásaiból, kiállításokon elhangzott szövegeiből válogat 1990-től napjainkig. A könyvben helyet kapott a művésznek az a tanulmánya is, amelyben a Budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött Mária gyermekével és a kis Keresztelő Szent Jánossal képről tételesen bebizonyítja, hogy az Leonardo da Vinci saját kezű alkotása.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről és történéseiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

Vendégünk dr. Szijártó István Magyar Örökség-díjas, aranydiplomás tanár, a Haza Embere, Kaposvár díszpolgára. A széleskörű társadalmi kapcsolatokkal rendelkező, 25 éves Százak Tanácsa tevékenységéről, jubileumi rendezvényeiről és kiadványairól, valamint a további tervekről beszélgetünk. (fotó: szazaktanacsa.hu) Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila.

A mai alkalommal egy hivatását elkötelezetten gyakorló és gyógyító munkája szűz területét kutató doktorral beszélgetek. Dr. Lovász Sándor urológus főorvosról van szó, akinek a napi rutin mellett jut ideje és energiája arra is, hogy kutasson, szakmai ismereteit karbantartsa és bővítse. Sőt, tudományos közleményeket publikál, konferenciákon tűnik föl akár hallgatóként, akár előadóként. Most következő beszélgetésünkben az urológia tudománya mellett dr. Lovász Sándor főorvos szót ejt az élet más, sokakat érintő területeiről. Például az újító emberek rögös útjáról, vagy a mindannyiunk számára most már naponta megtapasztalható klímaváltozásról. Beszélgetésünket vendégem egy ritka betegség, a hólyagfájdalom szindróma bemutatásával kezdi, amely egyben kutatási területe is.

Az Ünnep és kultusz című Rubicon-estet teltház fogadta a Székesfehérvári Püspöki Palotában. A beszélgetés az augusztus 20-ra eső nemzeti ünnepünk eredetét, történetét, megítélésének változásait, illetve a hozzá kapcsolódó szokásokat járta körül. Augusztus 20.-a, államalapító Szent István király napja, a legrégibb nemzeti ünnepünk, hivatalos állami ünnep, egyben a Magyar Katolikus Egyház egyik főünnepe. Idén, az Aranybulla nyolcszáz éves évfordulóján a Rubicon Intézet Székesfehérvárott idézte föl Szent István király ünnepének történelmi hátterét. Miért augusztus 20-án ünnepeljük Szent István királyt? Hogyan változott az ünnep tartalma, miként módosultak rítusai csaknem 950 év alatt? Ezekre és más egyéb, az ünneppel kapcsolatos kérdésekre kereste a választ a vitaesten Csurgai Horváth József, a Székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, és beszélgető partnere Mózessy Gergely püspöki gyűjteményigazgató.

Páratlanul gazdag a helyi kincsestár – erről tanúskodik a Kőszeg értékei című könyvsorozat eddig megjelent két kötete. Rétfalvi Balázzsal, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár gyűjteményvezetőjével beszélgettem a kiadványokról. (a kép forrása: turistamagazin.hu)

A mai alkalommal egy hivatását elkötelezetten gyakorló és gyógyító munkája szűz területét kutató doktorral beszélgetek. Dr. Lovász Sándor urológus főorvosról van szó, akinek a napi rutin mellett jut ideje és energiája arra is, hogy kutasson, szakmai ismereteit karbantartsa és bővítse. Sőt, tudományos közleményeket publikál, konferenciákon tűnik föl akár hallgatóként, akár előadóként. Most következő beszélgetésünkben az urológia tudománya mellett dr. Lovász Sándor főorvos szót ejt az élet más, sokakat érintő területeiről. Például az újító emberek rögös útjáról, vagy a mindannyiunk számára most már naponta megtapasztalható klímaváltozásról. Beszélgetésünket vendégem egy ritka betegség, a hólyagfájdalom szindróma bemutatásával kezdi, amely egyben kutatási területe is.

Az én babám egy fekete nő Meseautó Hallo Baby Ugye felhív holnap telefonon Oly jól csúszik ez a banánhéj Este fess a pesti nő Május éjszakán Egy kicsit angyal legyen Dzsessz ez a zene A zenekar tagjai: Bényei Tamás – trombita, bendzsó, ének Kovács Tamás – harsona Fodor László – klarinét, altszaxofon Juhász Zoltán – bőgő, Szabó Lóránt – gitár, bendzsó Galbács István – dob

Vértes Marcell, Vaszary János és Vadász Miklós néhány évig dokumentálták a két világháború közötti Párizs dekadens éjszakai életét. Pár vonal, élénk színek és szinte magunk előtt látjuk a fülledt lokálokat, a mulatókat, a karizmatikus előadókat és a kiábrándító hajnali hazautat. Drienyovszki Zsófia és Csizmadia Krisztina kurátorokkal beszélgettünk. A Magyar Nemzeti Galéria tárlatát szeptember 25-ig meghosszabbították.

Az Ünnep és kultusz című Rubicon-estet teltház fogadta a Székesfehérvári Püspöki Palotában. A beszélgetés az augusztus 20-ra eső nemzeti ünnepünk eredetét, történetét, megítélésének változásait, illetve a hozzá kapcsolódó szokásokat járta körül. Augusztus 20.-a, államalapító Szent István király napja, a legrégibb nemzeti ünnepünk, hivatalos állami ünnep, egyben a Magyar Katolikus Egyház egyik főünnepe. Idén, az Aranybulla nyolcszáz éves évfordulóján a Rubicon Intézet Székesfehérvárott idézte föl Szent István király ünnepének történelmi hátterét. Miért augusztus 20-án ünnepeljük Szent István királyt? Hogyan változott az ünnep tartalma, miként módosultak rítusai csaknem 950 év alatt? Ezekre és más egyéb, az ünneppel kapcsolatos kérdésekre kereste a választ a vitaesten Csurgai Horváth József, a Székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója, és beszélgető partnere Mózessy Gergely püspöki gyűjteményigazgató.

Az esztergomi studiolo freskóit a firenzei quattrocento nagy festőegyénisége, Sandro Botticelli alkothatta – mondta el rádiónknak prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE egyetemi tanára. Dante Isteni színjátékának üzeneteként a reprezentatív helyiség falain a négy ókori, sarkalatos erény: az Okosság, a Mértékletesség, a lelki Erősség és az Igazságosság allegorikus alakja szerepel. A program része volt eredetileg a három isteni erény – a Hit, Remény, Szeretet – ábrázolása is, de ezek allegóriái már elpusztultak. A freskó – amely az esztergomi várnak egy elzárt, máig nem látogatható részén található – 340 évig volt a föld alatt, és viszonylag épségben megmaradt. Az 1930-as években találták meg Szent István palotájának III. Béla által megújított rezidenciáját, amelyet 1465–1467-ben Vitéz János esztergomi érsek is átépített. Esztergom török harcai során az épület nagy része összedőlt, és maga alá temette Vitéz János első emeleti dolgozószobáját, a studiolót. Prokopp Mária művészettörténész, az esztergomi studiolo freskó kutatója elmondta, hogy a freskódísznek 1465 és 1467 között kellett elkészülnie, mert 1467-ben már megnyílt a Vitéz János által alapított Academia Istropolitana magyar egyetem – mind a négy fakultással – Esztergomban.

Vértes Marcell, Vaszary János és Vadász Miklós néhány évig dokumentálták a két világháború közötti Párizs dekadens éjszakai életét. Pár vonal, élénk színek és szinte magunk előtt látjuk a fülledt lokálokat, a mulatókat, a karizmatikus előadókat és a kiábrándító hajnali hazautat. Drienyovszki Zsófia és Csizmadia Krisztina kurátorokkal beszélgettünk. A Magyar Nemzeti Galéria tárlatát szeptember 25-ig meghosszabbították.

Még az olyan közkedvelt műfajok is tartogatnak meglepetéseket, alig ismert remekeket, mint a zongoraverseny. Pedig ez a csillogó és látványos műfaj egyszerre kínálja a szimfonikus zene monumentalitását és a zongorajáték virtuozitását. Ma egy alig-alig hallható, pompás zongoraversenyt játszunk le Önöknek Alicia de Larroccha és az angol Royal Filharmonikusok előadásában, Rafael Frühbeck de Burgos vezényletével. Az 1912 és 2002 között élt, azaz épp 110 éve született és 20 esztendeje elhalálozott spanyol, pontosabban katalán zeneszerző, Xavier Motsalvatge jobbára latinos temperamentumú, a spanyol és az Antillák szigetvilágán elterjedt folklórból merítő dalairól ismert. Concerto breve, magyarul rövid koncert című zongoraversenyét 1953-ban szerezte. Hatásosan elegyednek a szerzeményben a tradicionális spanyol elemek és az avantgárd formai kísérletek.