Műsorújság

Válogatta: dr. Kulin Ferenc irodalomtörténész Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Szakács Emese

Páratlanul gazdag a helyi kincsestár – erről tanúskodik a Kőszeg értékei című könyvsorozat eddig megjelent két kötete. Rétfalvi Balázzsal, a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltár gyűjteményvezetőjével beszélgettem a kiadványokról. (a kép forrása: turistamagazin.hu)

Vértes Marcell, Vaszary János és Vadász Miklós néhány évig dokumentálták a két világháború közötti Párizs dekadens éjszakai életét. Pár vonal, élénk színek és szinte magunk előtt látjuk a fülledt lokálokat, a mulatókat, a karizmatikus előadókat és a kiábrándító hajnali hazautat. Drienyovszki Zsófia és Csizmadia Krisztina kurátorokkal beszélgettünk. A Magyar Nemzeti Galéria tárlatát szeptember 25-ig meghosszabbították.

Az esztergomi studiolo freskóit a firenzei quattrocento nagy festőegyénisége, Sandro Botticelli alkothatta – mondta el rádiónknak prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE egyetemi tanára. Dante Isteni színjátékának üzeneteként a reprezentatív helyiség falain a négy ókori, sarkalatos erény: az Okosság, a Mértékletesség, a lelki Erősség és az Igazságosság allegorikus alakja szerepel. A program része volt eredetileg a három isteni erény – a Hit, Remény, Szeretet – ábrázolása is, de ezek allegóriái már elpusztultak. A freskó – amely az esztergomi várnak egy elzárt, máig nem látogatható részén található – 340 évig volt a föld alatt, és viszonylag épségben megmaradt. Az 1930-as években találták meg Szent István palotájának III. Béla által megújított rezidenciáját, amelyet 1465–1467-ben Vitéz János esztergomi érsek is átépített. Esztergom török harcai során az épület nagy része összedőlt, és maga alá temette Vitéz János első emeleti dolgozószobáját, a studiolót. Prokopp Mária művészettörténész, az esztergomi studiolo freskó kutatója elmondta, hogy a freskódísznek 1465 és 1467 között kellett elkészülnie, mert 1467-ben már megnyílt a Vitéz János által alapított Academia Istropolitana magyar egyetem – mind a négy fakultással – Esztergomban.

Malvina, avagy a magyar Szappho sorsa a Kemenesalján. Virtuális séta a boldog békeidők Szombathelyén, avagy kalandozás Bodányi Ödön városi főmérnökkel (anno 1907/1908). Van, aki írja, van, aki nyomtatja. Három témában készítettek bárki számára ingyenesen elérhető digitális oktatócsomagot a szombathelyi Berzsenyi-könyvtár munkatársai. Ezekről Szalainé Bodor Edittel, a könyvtár igazgatóhelyettesével beszélgettem.

Konceptuális művészet, multimédiás technikák, történelmi narratívák viszonylagossága, életművek és munkák kapcsolata, marketing és ember viszonya is szóba kerül a mai beszélgetésben.

Az esztergomi studiolo freskóit a firenzei quattrocento nagy festőegyénisége, Sandro Botticelli alkothatta – mondta el rádiónknak prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, az ELTE egyetemi tanára. Dante Isteni színjátékának üzeneteként a reprezentatív helyiség falain a négy ókori, sarkalatos erény: az Okosság, a Mértékletesség, a lelki Erősség és az Igazságosság allegorikus alakja szerepel. A program része volt eredetileg a három isteni erény – a Hit, Remény, Szeretet – ábrázolása is, de ezek allegóriái már elpusztultak. A freskó – amely az esztergomi várnak egy elzárt, máig nem látogatható részén található – 340 évig volt a föld alatt, és viszonylag épségben megmaradt. Az 1930-as években találták meg Szent István palotájának III. Béla által megújított rezidenciáját, amelyet 1465–1467-ben Vitéz János esztergomi érsek is átépített. Esztergom török harcai során az épület nagy része összedőlt, és maga alá temette Vitéz János első emeleti dolgozószobáját, a studiolót. Prokopp Mária művészettörténész, az esztergomi studiolo freskó kutatója elmondta, hogy a freskódísznek 1465 és 1467 között kellett elkészülnie, mert 1467-ben már megnyílt a Vitéz János által alapított Academia Istropolitana magyar egyetem – mind a négy fakultással – Esztergomban.

Szent István király törvényeiről dr. Marossy Endre hadtörténésszel beszélgetünk.

Egy jó kenyérhez nem kell más, csak liszt, víz, só és sok-sok szeretet - vallja Vajda József, a budapesti Pékműhely nevű kis pékség alapítója. A Mária tér közelében lévő műhelyéből gyakran került ki kenyér a téren álló Mária Immaculata emlékoszlop talpazatára is. 2010-ben a hagyományosan, kovásszal készített kenyér szinte ismeretlen volt, ezért könyvet írt A kenyér lelke címmel és Kenyérlelke Fesztiválokat szervezett. Idén a Kenyérlelke Fesztivál - kovászos kenyér verseny és családi nap Budapesten, a MOMKult-ban augusztus 19-én és 20-án, Kaposváron, a Kossuth téren szeptember 10-én kerül megrendezésre. A rendezvények ingyenesen látogathatók. (fotók: www.kenyerlelke.hu) Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Amikor még iskolakezdés előtt igyekszünk szót érteni a lázadó korukat élő kamaszokkal és unokáinkkal -, egyszerre felmerül (a világhálón is terjed) - hogy mit is mondott annak kapcsán Alain Delon, hogy Amerikából petíció indult ellene - azért, hogy ne kaphassa meg az akadémiai életmű-díjat, mert ellenzői szerint rasszista, homofób -, és így tovább... Ha egy kissé elvisszük a klasszikusok irodalmába,meg a filmmúzeumba is a fiatal beszélgető-társakat, egyszersmind el is igazíthatjuk őket. Segítve abban, hogy a mainstream hatások ellenére is -, mégis csak átélhessék mindazt, ami az egyént a családhoz, a nemzethez, a történelemhez köti. És akkor talán nem sikerül a Delon által is kárhoztatott törekvéseknek mindebből kiszakítani és gyökértelenné tenni őket. Adjuk hát tovább... A képen: Alain Delon

A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk a felnőtté válás, és arról beszélgetünk, hogy a különböző generációk tagjai hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Beszélgetőtársaim: - A Baby Boomerek generációját avagy a Ratkó-gyerekeket Keresztúri József, főállású nyugdíjas, ex-pedagógus, a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium címzetes igazgatója képviseli majd; - az X-generáció tagjai közül Fleischer Zoltánt hallják, aki foglalkozását tekintve projektvezető, audiovizuális rendszerek telepítésével foglalkozik, kétgyerekes családapa, sőt most már két unokás nagypapa is; - a Z-generáció nevében pedig Felber Dominik csatlakozik a beszélgetéshez, aki jelenleg egyetemista, az ELTE hallgatója. Mitől felnőtt egy felnőtt? Milyen kritériumai vannak? Milyen felnőtté válni napjainkban? Milyen volt húsz, harminc, vagy akár negyven-ötven évvel ezelőtt? Mit jelent a szülőkről való leválás? Mit érdemes megőrizni a gyermeki létből? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgetünk.

Szent István király törvényeiről dr. Marossy Endre hadtörténésszel beszélgetünk.

Egy jó kenyérhez nem kell más, csak liszt, víz, só és sok-sok szeretet - vallja Vajda József, a budapesti Pékműhely nevű kis pékség alapítója. A Mária tér közelében lévő műhelyéből gyakran került ki kenyér a téren álló Mária Immaculata emlékoszlop talpazatára is. 2010-ben a hagyományosan, kovásszal készített kenyér szinte ismeretlen volt, ezért könyvet írt A kenyér lelke címmel és Kenyérlelke Fesztiválokat szervezett. Idén a Kenyérlelke Fesztivál - kovászos kenyér verseny és családi nap Budapesten, a MOMKult-ban augusztus 19-én és 20-án, Kaposváron, a Kossuth téren szeptember 10-én kerül megrendezésre. A rendezvények ingyenesen látogathatók. (fotók: www.kenyerlelke.hu) Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila

Habár ma esti komponistánk, a nápolyi-lisszaboni Alessandro Scarlatti idejében a mai értelemben vett gitár még nem létezett, olyan pengetős ősei, mint a lant, a theorba vagy a chitarra nem hiányozhattak a főúri zeneszalonok hangszerállományából. Portugáliában ráadásul, Scarlatti tevékenykedésének legfőbb helyszínén használatosak voltak a vihuela különféle fajtái. Így talán az is megesett, hogy a komponista maga is hallotta az infánsnők csembalójátékának pallérozására szánt billentyűsdarabjait pengetős átiratban. Aligha volna ellenére, hogy ma este gitáron szólalnak meg, Luigi Attademo remek előadásában.