Műsorújság

- 60 éve nyitották meg Pápán hazánk máig egyetlen Kékfestő múzeumát - Éjszakai erdei túrák, napmegfigyelés és égbolt szemle a Zselici csillagdában. - Vastag falak, kiváló akusztika, freskóábrázolási értékek az ócsai református templom belső terében

Jezsuiták Erdélyben és a Zambézi mellett. Sajgó Szabolccsal beszélget Szerdahelyi Csongor.

Mai adásunkban amellett, hogy néhány kutyás programról is tudósítunk, beszámolunk egy nagyszabású Sissi kiállításról és a pontyfogó országos bajnokság második fordulójáról is. Első összeállításunk pedig a füstérzékelők élet- és vagyonmentő szerepéről szól.

Műsorunkban részletek hangoznak el Szent István királynak fiához, Imre herceghez írott Intelmeiből Lukács Sándor tolmácsolásában.

Az Edisonplatformról, céljaikról és persze a jövőről Veres Rita vezetővel, társalapítóval beszélgetünk.

Rácz Lilla egy igazi szőlőművelő és borászattal foglalkozó, pécsi családba született, majd idővel ő maga is felvette ezt a fonalat, mivel zsigerileg kötődik a természethez és a szőlőhöz. Ezt valószínűleg édesapjától örökölhette, ugyanis elmondása szerint apukájának fizikai fájdalmat jelent minden egyes nap, amikor nem lehet a szőlőtőkék között vagy a présházban. Eleinte főként szőlészeti munkákat látott el a család a Villányi borvidéken, majd 2008-ban megismerte a férjét, és ugyanebben az évben úgy döntöttek, hogy a villányi területeken lévő sauvignon blanc szőlőből pezsgőt készítenek. Így született meg 2009-ben a Rácz Lilla Brut Nature, amely a közös vágyaik, érdeklődésük, ízlésviláguk és boldogságuk megtestesítőjévé vált. Brut nature, mert kizárólag nyers pezsgőt készítenek, a mai napig. Szót ejtünk a magyar pezsgőkultúra alakulásáról és kihívásairól, arról, hogy miért esett a választásuk a pezsgőkészítésre, valamint Lilla mesél nekünk a családi gyökerekről és a kezdetekről is - mindezt egy kellemes, árnyas pécsi kávézóban, a Tettyén... --- fotók: Rácz Lilla Brut Nature

Kép: B.Á.

Ráckeve idegenforgalmi kínálatát is bővíti a tavaly tavasszal ismét megnyitott népművészeti ház. A régi, ám szépen rendbe hozott Mátyás téri paraszt porta, nagy udvarral, külső és belső tereivel közösségi eseményeknek ad otthont. Táncos, zenés estek, alkotó művészeti csoportok kiállítási mellett táborok, hangszeres próbák és előadások is színesítik a kínálatukat. Cserna Gáborral a Magyarországi Harmonikások Kulturális Egyesülete vezetőjével a ház megújulásáról, bővítéséről, tervekről is beszélgetünk.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

A Vidékjáró zenei szerkesztőjének, Peresztegi Attilának a nevében is tisztelettel köszöntöm Hallgatóinkat, GL vagyok. Mai műsorunkban néhány falunapi recepttel is megismertetjük Önöket, tudósítunk egy különleges helyszínre tervezett bölcsődéről és szót ejtünk egy 150 éves vasútvonalról is.

A művet bemutatja Németh Pál, a Savaria Barokk Zenekar művészeti vezetője

Elsőként Szent István királyra emlékezünk Marossy Endre hadtörténésszel. A Római misekönyv új magyar nyelvű kiadását mutatta be Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Konferencia elnöke a pannonhalmi liturgikus napokon. Vele beszélgetünk. Écsy Gáborral, a Katolikus Karitász országos igazgatójával beszélgetünk. A postai- és a távközlési szolgáltatások, valamint a közüzemi ügyek kerültek a legnagyobb arányban a Budapesti Békéltető Testület elé 2022. első felében. Inzelt Évával, a testület elnökével beszélgetünk. A németországi energiahelyzetről Petz Ernővel, a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes tanárával beszélgetünk. Elsőként az Oroszország elleni szankciókról kértük véleményét. Nyílt nap a Legiot táborban. Számadó Emese ásatásvezető régésszel , a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatójával beszélgetünk. A több mint 100 évvel ezelőtti trianoni békediktátum kormányfői, a francia, angol, olasz miniszterelnökök Magyarország megcsonkításáról, látatlanban döntöttek. Ugyanis a döntéshozók nem látták a térképeket, amelyek alapján meghozták a végzést... Nagy Miklós történész nyilatkozik.

Török András is jogi és banki területen kezdte a pályáját, de fokozatosan erősödött benne a meggyőződés, hogy máshol találja meg az igazi harmóniát. Kitanult szakácsnak, majd péknek, sokat dolgozott másoknál, hogy elsajátítsa a szakma csínját-bínját, két éve pedig feleségével és két kisgyermekével letelepedett és saját pékséget nyitott Kővágóörsön, ahol maga gyúrja a sokféle kovászos kenyér, édes és sós és péksütemény tésztáját. Igazi reggeliző helyet álmodtak meg, ahol helyi termelőkkel partnerségben kínálnak a reggeli mellé házi sajtot, szalámit, lekvárt, szörpöt, de akár még borokat is.

Nyíri Péter irodalomtörténész, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke, a Kazinczy-díj Alapítvány kurátora, a Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója Sátoraljaújhely-Széphalmon. Nyíri Péter portréját igyekszünk megrajzolni. H. Tóth Tibor nyelvész mai jegyzetét a tót szavak előfordulásáról hozta. Fotón: Nyíri Péter (anyanyelvapolo.hu)

Ferencz Éva a Magyar Kultúra Lovagja, a Széchenyi Társaság díjazottja, valamint Tinódi-lant díjjal kitüntetett művész; a magyar zenei és prózai néphagyomány elkötelezett ápolója és közvetítője volt, aki vallotta, hogy "megörökölt múltbéli kincseink, szellemi értékeink továbbéltetése nyelvünk, nemzetünk megmaradásának záloga". Hitt abban, hogy a dalba foglalt imádság lehozza ide az égieket és minden megváltozik körülöttünk. Államalapítónk tiszteletére készült lemezén közreműködik Kobzos Kiss Tamás, Szabó András, Somogyi István és a pasaréti Ferences templom kórusa. Vezényel. Déri András és Ébner László