Műsorújság

Az Edisonplatformról, céljaikról és persze a jövőről Veres Rita vezetővel, társalapítóval beszélgetünk.

Rácz Lilla egy igazi szőlőművelő és borászattal foglalkozó, pécsi családba született, majd idővel ő maga is felvette ezt a fonalat, mivel zsigerileg kötődik a természethez és a szőlőhöz. Ezt valószínűleg édesapjától örökölhette, ugyanis elmondása szerint apukájának fizikai fájdalmat jelent minden egyes nap, amikor nem lehet a szőlőtőkék között vagy a présházban. Eleinte főként szőlészeti munkákat látott el a család a Villányi borvidéken, majd 2008-ban megismerte a férjét, és ugyanebben az évben úgy döntöttek, hogy a villányi területeken lévő sauvignon blanc szőlőből pezsgőt készítenek. Így született meg 2009-ben a Rácz Lilla Brut Nature, amely a közös vágyaik, érdeklődésük, ízlésviláguk és boldogságuk megtestesítőjévé vált. Brut nature, mert kizárólag nyers pezsgőt készítenek, a mai napig. Szót ejtünk a magyar pezsgőkultúra alakulásáról és kihívásairól, arról, hogy miért esett a választásuk a pezsgőkészítésre, valamint Lilla mesél nekünk a családi gyökerekről és a kezdetekről is - mindezt egy kellemes, árnyas pécsi kávézóban, a Tettyén... --- fotók: Rácz Lilla Brut Nature

Elsőként Szent István királyra emlékezünk Marossy Endre hadtörténésszel. A Római misekönyv új magyar nyelvű kiadását mutatta be Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Konferencia elnöke a pannonhalmi liturgikus napokon. Vele beszélgetünk. Écsy Gáborral, a Katolikus Karitász országos igazgatójával beszélgetünk. A postai- és a távközlési szolgáltatások, valamint a közüzemi ügyek kerültek a legnagyobb arányban a Budapesti Békéltető Testület elé 2022. első felében. Inzelt Évával, a testület elnökével beszélgetünk. A németországi energiahelyzetről Petz Ernővel, a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes tanárával beszélgetünk. Elsőként az Oroszország elleni szankciókról kértük véleményét. Nyílt nap a Legiot táborban. Számadó Emese ásatásvezető régésszel , a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatójával beszélgetünk. A több mint 100 évvel ezelőtti trianoni békediktátum kormányfői, a francia, angol, olasz miniszterelnökök Magyarország megcsonkításáról, látatlanban döntöttek. Ugyanis a döntéshozók nem látták a térképeket, amelyek alapján meghozták a végzést... Nagy Miklós történész nyilatkozik.

Műsorunkban részletek hangoznak el Szent István királynak fiához, Imre herceghez írott Intelmeiből Lukács Sándor tolmácsolásában.

Kép: B.Á.

Habár csak alig több mint egy éve jelent meg a Warner Kiadó kínálatában, a jeles francia hegedűművész, Renaud Capucon Elgar-lemeze máris a legrangosabb komolyzenei díjak egész sorát zsebelte be. A Sir Simon Rattle vezényelte fölvételnek külön értéket kölcsönöz, hogy a karmester, Sir Simon Rattle a Londoni Szimfonikusokat kérte fel arra, hogy lemezre vegyék Edward Elgar 61-es opusszámú, h-moll hegedűversenyét. Ez az együttes volt ugyanis az, amely a művet 1910-ben Fritz Kreisler szólójával bemutatta. Ráadásul a következő esztendőtől maga a komponista töltötte be a zenekar első karmesteri tisztét. A szerzemény a nagy romantikus versenyművek legjavához méltó: ott a helye Brahms, Mendelssohn vagy épp Csajkovszkij szerzeményei mellett. Kívánunk Önöknek tartalmas zenehallgatást e ritka mű kiváló felvételéhez!

Séf, gasztronómia tanácsadó, szakoktató, könyvszerző, rádiós és tévés műsorvezető. Kiskorában még űrhajós, mozdonyvezető, vagy legalább benzinkutas szeretett volna lenni. Annyiban leszállt a földre, hogy nagyon is tudatosan tervezi meg mit és hogyan főz. Közben persze átnyergelt egy másik járműre, a gépkocsira, amivel az országot járja bemutatóról bemutatóra, versenyről versenyre. Ma természetesen nem az üzemanyagot osztja, hanem a szakmai tapasztalatait adja tovább fiataloknak és idősebbeknek, kezdőknek és haladóknak. De lehet, hogy ezzel sokan feltankolnak egy talán messzibbre vezető útra. Ő maga is távolabbra tekint, mondhatni szárnyal, ha a mesterségről van szó – közben pedig úgy büszke a szakmájára, hogy előre sorolja az alázatot. Beszélgetőpartneremet jellegzetes – mondhatni - egyenruhájában ismerte meg az ország, de ma már, ha civilben érkezik, akkor is tudja mindenki, kicsoda Bede Róbert. A kép forrása: bederobert.hu

Az uráli nyelvek és népek kutatója, műfordító – és belekóstolt az irodalomba is. Legutóbbi kötetéből azt is megtudhatjuk, honnan kölcsönözte az epegramm szó ötletét. Könyveit és díjait szépen sorolják a hivatalos életrajzok, ő maga azonban nem feltétlenül szabálykövető. Professzorként már nyugdíjas, amúgy nagyon is aktív, ha például a kisebbségek, vagy épp a nyelv védelméről van szó. Pusztay Jánossal beszélgettem. Ha a szerkezet felülírja a szándékolt mondanivalót, akkor jobb változtatni rajta. Buvári Márta jegyzete.

Vendégünk több területen munkálkodik. A protokoll épp úgy közel áll hozzá, mint a különböző rangos, nagyközönséghez szóló műsorok szervezése.

A felvétel 2004-ben készült, kiadta a Kossuth-Mojzer Kiadó

Újra és újra hív, csalogat a régi Tabán, bűvöletbe ejtenek Zórád Ernő rajzai, akvarelljei. A Tabán szerelmesei: Szabó Zoltán Attila, Zórád Katalin, Csillag Zsófi, Hirtling István, Kálloy Molnár Péter és zenésztársa Farkas Izsák életre keltették az egykori budai negyedet. Az apropót az adta, hogy megjelent Szabó Zoltán Attila kötete: „A Tabán, a világ közepe” címmel.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

A Vízizene három szvitből áll. 1717-ben adták elő, mikor I. György brit uralkodó ünnepséget rendezett a Temzén és London legjobb 50 muzsikusából álló együttese adta elő. A királynak állítólag annyira tetszett, hogy még háromszor eljátszatta velük az út során. A sorozat I. F-dúr szerzeményét a Liszt Ferenc Kamarazenekar tolmácsolja Sándor Frigyes vezényletével.