Műsorújság

Komplex Esélyteremtési Programot valósít meg Csobánkán a Csodaműhely Egyesület. Hogy ez mit takar – erről lesz szó a Sorsfordítókban. 10 évvel ezelőtt a csobánkai roma közösség igénye hívta életre a tanodát, ahol önkéntesek korrepetálták a gyerekeket. A kicsik felkészítése mellett a családokat is támogatni akarták, így volt kisgyermekes anyák kompetenciafejlesztése, megszervezték a felnőttképzést, s ahogy bővült a kör, tettre kész szülők is jelentkeztek, megkezdődött a közösségfejlesztés. A képek forrása: https://www.facebook.com/csodamuhelyassociation

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének fajtagyűjteményében 1570 különféle szőlőfajta található. A génbank részét képezi egy 104 darabos Kárpát-medencei gyűjtemény is, amely dokumentáltan egyedülálló a világban. A génbank alapjait 1950-ben Németh Márton tette le egy olyan tudományos műhelyben, amelyet több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva, a földművelésügyi miniszter hozott létre 1949-ben. Az intézet alapítói kiemelt feladatként jelölték meg a kutatást, a szaktanácsadást és az oktatást. A feladatok teljesítését a folyamatosan újratelepített, két területen elhelyezkedő, összesen harminc hektárnyi szőlőültetvény, az 1600 m2 alapterületű pince és laboratóriumok szolgálják. Egy szeles, késő nyári napon az Intézet főborászával, Ipacs-Szabó Istvánnal jártuk be a Pécsi Egyetemi Birtok Pázmány Péter utcai kísérleti telepét, a pincét és a fajtagyűjteményt. ---- fotók: PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet/ Csortos Szabolcs

Nőtt az egyházaknak felajánlott 1% mind az összeget, mind a felajánlások számát tekintve ebben az évben. Sczígel Andreával, a Nonprofit Információs és Oktató Központ szenior programvezetővel beszélgetünk. Az időközi önkormányzati választásokat Lesti Árpád politikai elemző értékeli. Idén 16. alkalommal kerül sor hazánkban népszámlálásra, mindannyiunk életét érintő statisztikai adatgyűjtésére. Rövid Irénnel, a KSH szóvivővel beszélgetünk. Az Ars Sacra Fesztivál hetében több előadás is elhangzik a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattártárban. Varga Benedek igazgatóval beszélgetünk. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes fogorvosai pár nappal ezelőtt Gyulán nézték át az alsósok fogait. A fogászati roadshow az országban október közepéig tart. Edvi Péterrel, a szervezet elnökével beszélgetünk. Az Isten Szolgája Esterházy János végső nyugalomra helyezésének 5. és elhunytának 65. évfordulója alkalmából 2 napos zarándoklatot tartottak az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban. Okos Mártonnal, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület elnökével beszélgetünk. A hétvégén emlékeznek a magyar műemlékvédelemre Szegeden. A Somogyi könyvtár rendezvényeiről szólunk. A miskolci Fényi Gyula jezsuita gimnázium Magis kórusa az Erkel Színházban immár másodszorra is előadja Vizy Márton és Tóth Dávid Ágoston Ignác – A lelkek lovagja című musicaljét. P. Vízi Elemérrel, a jezsuita rend magyar rendtartományának provinciálisával beszélgetünk.

A legenda szerint a cukrászinas véletlenül porcukrot hintett a vajba só helyett. A mester, Dobos C. József nem restellte megkóstolni az elegyet, és mivel finomnak találta, addig kísérletezett vele, míg megalkotta belőle a könnyű, csokoládépiskótás, karamelltetejű dobostortát. Ez forradalmi újdonságnak számított 1884-ben, mert addig súlyos, főzöttkrém-alapú, emeletes, díszes édességcsodákat készítettek.A következő évben az Első Budapesti Országos Általános Kiállításon maga az uralkodói pár, Erzsébet és Ferenc József is elégedetten ízlelgette a dobostortát, és ez elindította európai karrierjét. Vendégünk a stúdióban Erdélyi Balázs, a Magyar Cukrász Ipartestület szakmai elnöke és Selmeczi László, a szervezet társelnöke.

A játékkultúránk, illetve annak szerteágazó tárgyi világának megőrzése és ápolása céljából létrejött Játéktársaság részint egy csoportos kiállítással, részint A játék királyi út című kötetének bemutatásával jubilált múlt szombaton. Az ünnepen a Társaság elnökét, a kötetet szerkesztő Dr. Györgyi Erzsébetet, továbbá a Társaság titkárát, Szojka Emesét és a kiállítást megnyitó Németh Nórát, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusát kérdezzük.

Ahogyan egy hete, ma ismét az 1782 és 1840 között élt Niccoló Paganini virtuóz, látványos, ugyanakkor könnyed szerzeményei idézik körénk a romantika korabeli fényűző zenei szalonok világát. Szinte emberfeletti virtuozitás és már-már szemérmetlen könnyedség – íme, a romantikára amúgy is jellemző szélsőségek úgy, amint Paganini műveiben jelentkeznek. Szemfényvesztéssel felérő játékáról elképesztő legendák keringtek. Volt, aki látni vélte a Paganini háta mögött bujkáló ördögöt, amint vonóját vezette. Más mendemondák szerint egy gyilkosság büntetéseképpen letöltött börtönévek során volt alkalma kicsiszolnia játékát. Ami pedig stílusa súlytalanságát illeti: egyik koncertjén valaki felkiáltott a pódiumra: „De most már halljunk valami komoly zenét is!” Válogatásunkat Moshe Hammer és Norbert Kraft kezdi a gitárra és hegedűre szerzett, formás D-dúr szonáta nyitóadagiójával. A hegedű-gitárdarabok sorából kiemelkedik a bevezetésből és témavariációkból felépülő A-dúr, úgynevezett Nagy szonáta. Scott St. John és Simon Wynberg muzsikál. Paganini műveinek bemutatásakor megkerülhetetlenek szóló capricciói, amelyek ízelítőt adnak a komponista páratlan játéktechnikájából. Ilya Kaler játszik négyet a sorozat darabjai közül. Következzék egy népies tánctétel, a Ghiribizzi. Denis Sung-ho Janssens játszik. A következő Bevezetés és variációk nem csupán a romantikus pódiumdarabok irodalmának egyik ékessége, de a Paganini és Rossini közt fennálló zenei rokonság tényét is megerősíti. A téma ugyanis Rossini Hamupipőkéjéből való. A két könnyed tollú mester szívélyes barátságot táplált: egy karnevál alkalmával például együtt öltöttek koldusgúnyát, és a tréfa végén tekintélyes bevételen osztozkodhattak. Philippe Quint és Dmitriy Cogan muzsikál.

A konyhafőnök szóról az átlagembernek az jut az eszébe, amit erről a szakmáról a sajtó megmutat. Mai vendégünk inkább megmutatja maga. Ha kell, például akkor a régi és rossz menzai emlékeket felülíró módon készíti el a vendégnek a tökfőzeléket. Általában jellemző rá, hogy a hagyományokhoz ragaszkodva nyitott az új utakra. Letette már névjegyét Debrecenben, Miskolcon, Egerben, Tállyán és Sopronban - és letette egy regionális alapokon nyugvó kézműves konyha alapjait. Csomós Andrással beszélgettem.

„Nekem ez a mítosz a mindennapi valóság” – nem túl gyakori, hogy egy nyelvész-néprajzkutató egy ilyen mondatot megfogalmaz. Ahogy az sem, hogy nem pusztán expedíciókon vesz részt, hanem a kutatott nép között él, sőt annak tulajdonképpen tagjává is válik. Nem is akárhol, hanem Nyugat-Szibériában. Szokatlan az is, hogy közvetítőnyelv nélkül dolgozott kézzelfogható eredményeket elérve hosszú távú célkitűzésében, hogy minél eredetibb formájában örökítsen meg egy hagyományos kultúrát. Tudományos hagyatékát 20 évre zárolta, a felbecsülhetetlen értékűnek tartott anyag feldolgozása idén kezdődött meg. A munka eredményét a szakemberek a tervek szerint folyamatosan teszik közzé például egy többnyelvű honlapon. Schmidt Éva életéről és munkásságáról Csepregi Márta nyelvésszel, nyugalmazott docenssel beszélgettem. Csak megjegyzem, hogy jegyezzük meg! Buvári Márta továbbra is a szórend kérdéseiben tesz rendet.

Hallgatóink kívánságára ismétlés korábbi műsorainkból: Fáy Miklós - Fekete Gyula - Prunyi Ilona

Lukács Sándor Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Lukács Sándor most ünnepelte 75. születésnapját, méghozzá legújabb verskötetének bemutatójával, amelyet a Nap Kiadó vezetője Sebestyén Ilona vezetett be. A kötetet Gróh Gáspár irodalomtörténész mutatta be, ezt követően beszélgettünk a színművész-költővel. Szerkesztő: Kövesdy Zsuzsa Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa A beszélgetés II. részét 2022. október 2-án 21:04 perckor hallhatják.

A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.

Elhangzó művek: 1. Szimfonikus variációk 2. Magyar táncok Előadja: Kollár Zsuzsanna, Láng Gabriella, Banda Ádám, Prunyi Ilona