Kodolányi János: József, az ács.
Felolvassa: Rátóti Zoltán.
Hangmérnök: Horváth János.
Zenei szerkesztő: Dévény Mária.
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (3/2.)
Szerkesztő: Varga Zoltán
Ipacs-Szabó Istvánnal beszélgetünk a Pécsi Egyetemi Birtokon - 2. rész
Szerkesztő: Pesti Eszter
Két héttel ezelőtt Ipacs-Szabó István vezetésével bebarangoltuk a Pécsi Egyetemi Birtok kutatóintézetét és kísérleti telepét. Az intézet főborászával folytatjuk ma is beszélgetésünket, és szót ejtünk többek között a legfontosabb nemesítési feladatokról, az itt előállított és kereskedelmi forgalomban is kapható pécsi borokról, a pálos rend borairól, gyógyborokról, a kutatóintézet történetéről, és persze arról is, milyen új kihívásokat tartogat István számára az Egyetemi Birtoknál betöltött pozíciója...
----
fotók: PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet/ Csortos Szabolcs
közéleti elemző műsor
Előtérben a héttár.
Szerkesztő: Pécsi Krisztina
Időközi önkormányzati választást tartották hazánkban, Olaszországban is voksoltak az állampolgárok. Elsőként a hazai eredményeket értékeli Huber Szebasztián és Lesti árpád politikai elemzők. Lesti Árpádot hallják.
Adásunk napján indult a népszámlálás. Ezzel kapcsolatban a Magyar Püspöki Konferencia közleményt adott ki. Elnökével, Veres András győri megyéspüspök beszélgetünk.
Kelemen Imre, a Budapest-Kelenföld Szent Gellért plébánia plébánosa nyilatkozik.
A Katolikus Karitász aktuális eseményeiről Écsy Gábor, a szervezet országos igazgatója számol be.
Az Önként Jöttem díjat a Családbarát Magyarország Központ alapította az önkéntes munka elismerése, az önzetlen magatartás népszerűsítése céljából 2016-ban. Az idei jelölési folyamat lezárult, a díjazottak névsorát október 17-én hozzák nyilvánosságra. dr. Szuromi-Kovács Ágnessel, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetőjével beszélgetünk.
Az áldozatsegítésről tanácskoztak az országos kríziskezelő hálózat kétnapos konferenciáján. Kloppné Molnár Andrea a Családbarát Magyarország Központ Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat vezetője nyilatkozik.
A Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért legutóbbi eseményeiről Szalamanov Zsuzsa kuratóriumi elnök számol be.
Pénzügyminiszterek a dualizmus korában. Ezzel a címmel gróf Lónyay Menyhért magyar királyi és közös pénzügyminiszter, magyar miniszterelnök születése 200. évfordulójának tiszteletére konferenciát szervezett többek mellett a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár. Marinovics Endre főigazgatóval beszélgetünk.
Az emberi közösségek minden formája bonyolult, összetett lelki kapcsolatokban működnek, egyetemi – főiskolai hallgatóké kiváltképpen. A szegedi keresztény – roma szakkollégium életébe nyerhetünk most bepillantást. Köllő Sándor atyával, a kollégium lelki vezetőjével beszélgetünk.
Magyar gulyásleves
Szerkesztő: Gadácsi János
Zenei szerkesztő: Peresztegi Attila
„A gulyás bőséges lével, hagymával és paprikával készített leveses étel, kockára vágott burgonyával és csipetkével”- írta egykoron Gundel Károly vendéglős. A gulyás az egyik legnépszerűbb magyar eredetű, marhahús-alapú egytálétel, amelyet világszerte ismernek. A XIX. században átalakuló magyar gasztronómiában nagy számban jelentek meg a fűszerpaprikával készített ételek. A magyarságra jellemző ételek-italok világából a gulyásleves közismertsége vitathatatlan. A jóféle gulyásleves rántás nélkül készül, a minőségi fűszerpaprika a recept elengedhetetlen része, a magyar és a külföldi vendégek nagy örömére. Vendégünk Prohászka Béla mesterszakács, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége alelnöke.
Érsekvadkertet az 1200-as években már az esztergomi érsek vadaskertjeként említik a korabeli okiratok. Kiváló termőföldje miatt az itt élő emberek elsősorban mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, dohány és kender termeszessel, feldolgozással foglalkoztak. A múltból sok tárgyi eszköz maradt fenn, s hogy ne legyenek veszendők, ezeket a folyamatosan bővülő helytörténeti emlékházban őrzik.
Egy nyugdíjas pedagógus házaspár Réti Lajos és felesége évtizedek óta gyűjti, tematizálja a település történelméhez kapcsolható néprajzi, tárgyi és képi emlékeket. Gyűjteményük folyamatosan bővül, hiszen a jövőre 800 éves településen ma is aktív hagyományőrző egyesület, szakkörök és népdalkör is működik, így a község eseményei, rendezvényei mindig megörökítésre kerülnek.
kulturális magazin
A Magyar Építészeti Múzeum tárlata: Színtér és Lakótér - 1928-1945.;
A Magyarországi Német Írók És Művészek Szövetsége, azaz a
VUdAK kiállítása;
Új kutatások Esztergomról a Prokopp Mária szerkesztésében megjelent tanulmánykötetben;
Az első Muzsikás Fesztivál a Fonóban és a Zeneakadémián: okt. 6-8.
Szerkesztő: Tóth János András
Templomok és közösségek a Kárpát-medencében és a nagyvilágban
A húsz éve elhunyt Hetényi Varga Károly egyháztörténészre kilencvenedik születésnapja alkalmából emlékezik fia és özvegye .
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Tamási Áron: Bambuc ördög
Felolvassa: Mednyánszky Ági
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata (2/1.)
Szerkesztő: Varga Andrea
A mai Vasárnap Muzsikusát akként szokták emlegetni, mint a zenei romantika úttörőjét. Ahogyan az irodalomban Victor Hugo drámája, a Rigoletto alaptörténetét adó A király mulat, a zenetörténetben Weber A bűvös vadász című operája szimbolizálja a korszakváltást. S hogy ez miben áll a megelőző korszak, a bécsi klasszika zenei törekvéseihez képest? Elsősorban a kötött formák feloldódásában a mindent elsöprő szenvedélyek áradatában. Az eleganciát és a kifinomult formát kiszorítja a kaland, a homályosság, az indulat és a váratlan fordulatok. Nemcsak a színpadi cselekményben, de a zenei történésekben is. Nem is lehetne ez másként egy olyan korszakban, amely kicsapongó uralkodókat, meghasonlott hősöket, démoni erőkkel szövetkező antihősöket léptet színre, és amely végletes és végzetes szerelmeket énekel meg operában és szimfóniában egyaránt – gondoljunk csak a Don Carlosra vagy a Fantasztikus szimfóniára. Weber korszaknyitó operája is egy végzetes szerelmi történet köré szerveződik. A komponista életútja is bővelkedik a regénybe illő fordulatokban. Egy zenés vándorszínházi társulat vezetőjének fiaként látta meg a napvilágot 1786-ban, és bár szinte gyermekként megmutatkozott kivételes zenei tehetsége, az efféle komédiásélet hányattatásai őt sem kerülték el. Első operácskái csúfos kudarcot hoztak. Első színházi karmesteri állása sem hozott sikert Breslauban. Mire lehorgonyozhatott volna a württembergi hercegi zenekar tagjaként, könnyelműsége az adósok börtönébe juttatta. Prágai operaigazgatóként sem volt túl sikeres, mígnem a drezdai Német Opera élén végre elkönyvelhetett némi sikert. Az igazi áttörésre azonban A bűvös vadász bemutatásáig, 1821-ig kellett várni. A regényes életpálya regényes véget ért 1820-ban: Oberon című operájának diadalmas londoni bemutatója után néhány nappal holtan találtak rá szállásán. Az Oberon avagy a tündérkirály esküje című „tündéropera” varázslatos nyitányát az Új-Zélandi Szimfonikus Zenekar játssza a neves lengyel karmester, Antoni Wit vezényletével.
Következzék a nevezetes Bűvös vadász nyitánya. Az előadók az előbbiek, a történet egy falusi lövészverseny kerettörténetébe ágyazott obskúrus alku a sötét hatalmakkal – vérbeli romantikus szüzsé.
Weber életművében jelentős helyet foglalnak el a klarinétra szerzett művek. Ennek magyarázata Heinrich Bärmann müncheni klarinétvirtuózzal kötött barátsága. Az 1., f-moll klarinétverseny Adagiójának és Rondójának előadói Ernst Ottensamer és a Johannes Wildner vezényelte Szlovák Állami Filharmonikus Zenekar.
Carl Maria von Webertől mára az 1821-ből való, f-moll Koncertdarabbal búcsúzunk. A műfaj a romantika korának leleménye: átmenet a versenymű és a szimfonikus fantázia között, egyetlen tételben. A szólista Benjamin Frith, az Ír Rádió és Televízió Zenekarának élén Proinnsías Ó Duinn.
Tanítja, de csinálja is - Látvány, konyha és iskola
Szerkesztő: Nagy György András
„Az országos nőképző főzőiskolájáról igen sok szó esett már, vagyis igazán fölösleges dolog ezeket a dicséreteket szaporítani. Akik már voltak abban a szerencsés helyzetben, hogy megkóstolták a próbaebédeket, amelyekre lekötelező szeretetreméltósággal szokták meghívni a társaságos élet előkelőségeit, édes melankóliával gondolnak vissza a pezsgős káposztára. A tanfolyam eredménye mindig ugyanaz, az étel mindig egyformán kitűnő, csak éppen a kisasszonyok változnak, azok a bájos és kedves úrileányok, akik egy-egy ilyen alkalommal az érettségi vizsgálat egy nemén mentek keresztül. A patriarkális hagyományok szerint maguk szolgálnak föl és ahogy főkötősen, fehér kötényben ott sürögnek-forognak a terített asztal körül: az ember meg szeretné csókolni az előzékeny tündérujjakat és a legmegrögzöttebb agglegény szíve is hevesebb dobogásnak indul” – Ezt a beszámolót közölte 1899-ben egy népszerű magyar lap. Sokat változott azóta a világ és itthon közben pár évtized kimaradt a főzőiskola-történelemből.
Amikor 2006-ban elindult egy hasonló kezdeményezés, akkor a szakhatóságok sem igen tudták, hogy az ilyesmit eszik, avagy isszák, mert ugye itt tulajdonképpen mindenki magának készít ételt. Igazság szerint kellet egy kis jóindulat is hivatalos helyekről a starthoz. Bizonyos szempontból furcsa szituáció ez a mai napig, hiszen az embereket arra kell megtanítani, hogy saját maguknak ne okozzanak csalódást a konyhában.
A főnök – azaz az iskolaigazgató – bevallottan egy hobbiszakács, akinek küldetéstudata van, ráadásul olyan szakember, aki gazdasági területről evezett át, tehát tudja, hogy a versenyt no meg az élet hozta viharokat is ki kell állni. Beszélgetőtársam Kócsa László.
Kisdió Stúdió
Szerkesztő: Kozák Annamária
Zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter
Nincs rá jobb szó, kíváncsi lettem, amikor egy kedves ismerősöm több alkalommal is megmutatta a közösségi oldalán, hogy milyen fonott tárgyakat készített a Kisdió Stúdió különböző, fővárosi és budapesti környéki műhelyfoglalkozásain. Csodásak voltak a kosarak, és ami talán még fontosabb: a képekről igencsak vidám hangulat áradt, az alkotás büszke öröme látszott a szereplőkön.
Kelesztő és kávás kosarak, vesszőből fonott csodák. A Kisdió Stúdió háziasszonyával, Hidvégi Borbálával beszélgetünk.
Vannak emberek, akik olyan dolgokról is nagyon színesen, élvezetesen tudnak beszélni, ami iránt a hallgató esetleg nem igazán érdeklődik. Ilyen ember Vásárhelyi Tamás biológus, a Természettudományi Múzeum nyugalmazott főmuzeológusa.
Szerkesztő: Sályi András
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
Legyen szó a fürkész darazsakról, a mindenki által utált poloskákról, vagy egyszerűen csak az élet mindennapos dolgairól.
fotó: oszk.hu
anyanyelvi rovat
A kettősfront és társai – avagy nyelvhelyesség és időjárásjelentés
Piros a vér, a hajnal, s az orca - jegyzet
Játékunk a közelgő nemzeti gyásznaphoz kapcsolódik
Szerkesztő: Nagy György András
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
A nyelv művelése, használata és helyessége illetve, hogy miként hat maga az anyanyelvi nevelés. Ezekkel a területekkel foglalkozott évtizedeken át Zimányi Árpád a ma már Eszterházy Károly Katolikus Egyetemnek hívott intézményben Egerben. Mint a következő beszélgetésből kiderül egy kutatónak néha még a számára szakmailag ismeretlen területre is be kell merészkednie.
A pörkölt megnevezésében ott bujkál a színe is. Horváth Katalin jegyzete.
A fogantatástól a foglalkoztatásig. Vecsei Miklós miniszterelnöki biztos a 33 legszegényebb település Jelenlét Pontjairól.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Egyre gazdagodik a Kodályné Péczely Saroltával készült műsoraink száma. Ő nagy idők igazi, hiteles tanúja. Örömünk változatlan, hogy gondolatait a Katolikus Rádió hallgatóival osztja meg.(Veres Ádám felvétele)
A kicsi kígyó
abruzzói népmese
Felolvassa: Moór Marianna
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata
Szerkesztő: Varga Andrea
A színművész - költő: Lukács Sándor - II. rész
Szerkesztő: Kövesdy Zsuzsa
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Lukács Sándor Kossuth-és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, Lukács Sándor most ünnepelte 75. születésnapját, méghozzá legújabb verskötetének bemutatójával, amelyet a Nap Kiadó vezetője Sebestyén Ilona vezetett be. A kötetet Gróh Gáspár irodalomtörténész mutatta be, ezt követően beszélgettünk a színművész-költővel.
Szerkesztő: Kövesdy Zsuzsa
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
A beszélgetés I. rész 2022. szeptember 18-án 21:04-kor hangzott el.
anyanyelvápolók műsora
Szerkesztő: Kerekes Barnabás és Kovács Zsuzsa
Alapító szerkesztő: Deme László
A műsorban elhangzott példamondatok és azok helyes jelölése megtalálható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján. Ugyanott lehetőség van a jelölés elektronikus beküldésére is.