Műsorújság

Bubnó Tamás, Liszt-díjas karnagy és énekművész a világhírű Szent Efrém Férfikar alapítója és vezetője. A Hazanézőben ma a jeles karmester szülőfalujába, a kis, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei faluba, Homrogdra, valamint Szikszóra látogatunk, hogy fölidézze gyermekéveit.

Gaál Jenő vebita atya a Vas megyei Kemenesmagasiban született. Az elemi iskola elvégzése után belépett az Isteni Ige Társasága kőszegi missziósházába. Németországban végezte el a teológiát, és itt szentelték pappá 1954-ben. Tanulmányait követően ő lett az ekkor megalakult paraguayi verbita rendtartomány gazdasági vezetője, 34 évig szolgált ott. A rendszerváltáskor a rendfőnök felkérte, hogy jöjjön haza újraalapítani a Magyar Provinciát. A tartomány megszervezésének, a házak visszaszerzésének, valamint felépítésének nagy feladata után meg kellett találni a társaság hivatását hazánkban is. A megoldást a Cursillo megújhodási mozgalom felépítésében és terjesztésében látta. Gaál Jenőre Molnár Attila emlékezett a legutóbbi országos ultreyán. (a kép forrása: magyarkurir.hu)

Idén októberben is megszervezésre kerül az európai kiberbiztonsági hónap (ECSM). A kiberbiztonsági hónapot az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) rendezi meg az Európai Bizottság és Unió-szerte több száz partner (helyi hatóságok, kormányzatok, egyetemek, szellemi műhelyek, civil szervezetek, szakmai szövetségek) közreműködésével. Erről beszélgetünk Baracsi Katalin internetjogásszal.

1. Ferenc pápa az Élelmezési Világnap alkalmából üzenetet küldött ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) elnökének. A Szentatya azt írta: „Háborús kontextusban élünk, amit „harmadik világháborúnak” is nevezhetnénk. Háborúban áll a világ, és ezen el kellene gondolkodnunk.” és „Senkit sem szabad az út szélén hagyni. Jobb termelést, jobb élelmezést, jobb környezetet és jobb életet mindenkinek!” A Klímapolitikai Intézet által nemrégiben megrendezett MCC Summit nemzetközi konferencián pedig az a meghökkentő kijelentés hangzott el, hogy a világ megfelelő mennyiségű élelmiszert tud előállítani a növekvő számú lakossága számára. Akkor miért van mégis éhezés? Hogyan lehetne orvosolni? Milyen az ukrajnai háborútól és az energiaválságtól sújtott világ és Európa élelmezés-biztonsági helyzete? A Klímapolitikai Intézet junior kutatójával, Basa Mártonnal beszélgetünk. 2. Vasárnap kezdődött a kínai kommunista párt egyhetes kongresszusa, ahol újraválaszthatják a legfőbb pártvezért, Hsz- Csin-pinget. Kik vehetnek részt? Miről beszélnek? Milyen hatalmi harcok dúlnak a páton belül? Milyen új irányvonalat jelölhet ki a tanácskozás a világ második nagyhatalma számára? Szakértőnk Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető tanára.

Hogyan zajlott az élet az 50-es években kitelepítettként a Hortobágyon? Milyen volt az iskola, milyen volt gyereknek lenni akkor? Folytatjuk a négy héttel ezelőtti beszélgetést Czinki Ferenccel.

Zombori Istvánnal, a kötet szerkesztőjével és Balogh Margit történésszel Szerdahelyi Csongor riportja.

Gulyás Lóránt összeállítása.

„Lengyel-magyar két jó barát” már-már közhelyszerűen hangzik el a versezet első sora, ha a két nép kapcsolatáról van szó. A rímbeszedett megállapítás akkor született, amikor leginkább lóháton közlekedtek az emberek, ám a megerősítést és az igazolást is szolgálta a múlt században egy másik közlekedési mód az autóstop. Sok magyar fiatal járta be így Lengyelországot. A visszaemlékező interjúkat Zajti Ferenc fűzte filmre – bemutató csütörtök este Budapesten-, de az élményekből könyv is készült. Joanna Urbanskával a Lengyel Intézet igazgatójával beszélgettem. 1959-ben Tolnai Klári egy édesanyja korabeli szépasszonyt szeretett volna megformálni, s tulajdonképp az ő kezdeményezésére született egy darab. Partnere Sinkovits Imre lett, a mű pedig olyan sikeres, hogy évtizedekig játszották, s mindketten beleöregedtek a szerepükbe. Ők tudják mi a szerelem, a Nemzeti Színház tudja mihez kell nyúlni, Oláh Zsolt pedig, hogy mi a színikritika. Különleges módon aktuális témakörben hirdetett tanulmányi versenyt középiskolásoknak a Magyar Tudományos Akadémia: Klímaválság és fenntartható fejlődés. Az sem hétköznapi, hogy nem csak a győzteseket díjazzák, hanem – meghatározott pontszám elérésekor – fordulónként is jár jutalom. Az MTA Kommunikációs Főosztályának vezetőjét, Simon Tamást hívtam fel. Kép: Jelenet Zajti Ferenc filmjéből

A 2021-es budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus világeseménye 83 ország zarándokait látta vendégül. Az eseményre több mint 600 busszal érkeztek zarándokok. "Hosszú ideig élhetünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) élményéből." - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. De így volt ez az 1938-as ugyancsak budapesti 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal is, amely a 20. századi magyar katolicizmus egyik legnagyobb szabású rendezvénye volt. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Zarándoklatok és Székesfehérvár címmel indult nyolcrészes előadás-sorozatával alkalom nyílt arra, hogy bemutatásra, kerüljön mi történt Budapesten 1938-as világtalálkozón. Milyen páhuzamokat láthatunk meg a tavalyi és a nyolcvan évvel ezelőtti események szervezése között, a nagyszámú zarándokok fogadásában.

Az utolsó magyar királyra, a 2004-ben boldoggá avatott IV. Károlyra emlékezünk október 21-én. A soproni zárda egyik apácája Károly nyolcéves korában megjövendölte, hogy sok szenvedés lesz az osztályrésze. Azt kérte: burkolják a fiatal főherceget imádságba. A király halála után ebből az imádkozó közösségből alakult ki a Károly Király Imaliga a Népek Békéjéért mozgalom. Ennek magyarországi korábbi elnökével, Hittig Gusztávval beszélgetek a mai és a holnapi műsorban. (a kép forrása: vaosz.hu)

Beszélgetőtársunk: a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportot alapító és korábban vezető Széchenyi-díjas Vörös Attila A mai Izrael és Jordánia határán fekvő Holt-tenger mélyén a földrengések nyomait vizsgáló geológusok számos különös jelenségre adnak magyarázatot. A tó – melyet a Biblia a Puszta tengerének is nevez élettelen, sivár környezete miatt –, a Jordán folyó vonalában húzódó, szeizmikusan rendkívül aktív törésvonala miatt került a kutatók figyelmének központjába. Ugyanis itt van tektonikai szempontból a Vörös-tenger és az Akabai (vagy Elati)-öböl folytatásaként, az afrikai és arábiai kontinentális litoszféra lemezek transzform lemezhatára. Hogy mit jelent, s mi mindenre ad magyarázatot ez, arról beszélgetünk mai adásunkban, s nem is érünk a végére, hanem folytatjuk a Látóhatár következő epizódjában, ami kivételesen nem 4, hanem már 2 hét múlva, november 3-án, csütörtökön este 9 óra 4 perctől lesz.

Hogyan zajlott az élet az 50-es években kitelepítettként a Hortobágyon? Milyen volt az iskola, milyen volt gyereknek lenni akkor? Folytatjuk a négy héttel ezelőtti beszélgetést Czinki Ferenccel.

Elhangzó zeneszámok: Lámpás keringő - Lantern Waltz Lélekzet - Soulaspiration A csirke nem hús - Chicken Isn't Meat Kicsit maradj még! - Stay a Little Hajnal - Sunrising Előadók: Pozsár Eszter-fuvola, altfuvola, bansuri, pikoló, szoprán szaxofon, Nagy János-zongora. A lemez élő bemutatója október 24-én 20 órakor lesz a Budapest Jazz Clubban.

A 2021-es budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus világeseménye 83 ország zarándokait látta vendégül. Az eseményre több mint 600 busszal érkeztek zarándokok. "Hosszú ideig élhetünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) élményéből." - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek. De így volt ez az 1938-as ugyancsak budapesti 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal is, amely a 20. századi magyar katolicizmus egyik legnagyobb szabású rendezvénye volt. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Zarándoklatok és Székesfehérvár címmel indult nyolcrészes előadás-sorozatával alkalom nyílt arra, hogy bemutatásra, kerüljön mi történt Budapesten 1938-as világtalálkozón. Milyen páhuzamokat láthatunk meg a tavalyi és a nyolcvan évvel ezelőtti események szervezése között, a nagyszámú zarándokok fogadásában.

„Lengyel-magyar két jó barát” már-már közhelyszerűen hangzik el a versezet első sora, ha a két nép kapcsolatáról van szó. A rímbeszedett megállapítás akkor született, amikor leginkább lóháton közlekedtek az emberek, ám a megerősítést és az igazolást is szolgálta a múlt században egy másik közlekedési mód az autóstop. Sok magyar fiatal járta be így Lengyelországot. A visszaemlékező interjúkat Zajti Ferenc fűzte filmre – bemutató csütörtök este Budapesten-, de az élményekből könyv is készült. Joanna Urbanskával a Lengyel Intézet igazgatójával beszélgettem. 1959-ben Tolnai Klári egy édesanyja korabeli szépasszonyt szeretett volna megformálni, s tulajdonképp az ő kezdeményezésére született egy darab. Partnere Sinkovits Imre lett, a mű pedig olyan sikeres, hogy évtizedekig játszották, s mindketten beleöregedtek a szerepükbe. Ők tudják mi a szerelem, a Nemzeti Színház tudja mihez kell nyúlni, Oláh Zsolt pedig, hogy mi a színikritika. Különleges módon aktuális témakörben hirdetett tanulmányi versenyt középiskolásoknak a Magyar Tudományos Akadémia: Klímaválság és fenntartható fejlődés. Az sem hétköznapi, hogy nem csak a győzteseket díjazzák, hanem – meghatározott pontszám elérésekor – fordulónként is jár jutalom. Az MTA Kommunikációs Főosztályának vezetőjét, Simon Tamást hívtam fel. Kép: Jelenet Zajti Ferenc filmjéből

Görögországban 1994 óta nemzeti ünnep a pontuszi görögök genocídiumának emléknapja. Idén 100 évvel ezelőtt ért véget a Fekete-tenger déli térségében a törökök által 1914 és 1922/1923 között elkövetett népirtás és erőszakos áttelepítés, amely közel egymillió görög életébe került, és további 1,9 millió lakos kényszerült elhagyni otthonát, Kis-Ázsiából menekülve. A kis-ázsiai görög genocídium történelmi okairól és Trianon kutatásáról Szidiropulosz Archimédesz görög származású magyar történészt, szociológust kérdeztük.

A James Thompson skót költő szövegére írt oratórium tételeit Dietrich Henschel, Marlis Petersen és Werner Güra tolmácsolja. Közreműködik a RIAS Kamarakórus és a Freiburgi Barokk Zenekar René Jakobs vezényletével.