Műsorújság

Beszélgetőtársunk: a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportot alapító és korábban vezető Széchenyi-díjas Vörös Attila A mai Izrael és Jordánia határán fekvő Holt-tenger mélyén a földrengések nyomait vizsgáló geológusok számos különös jelenségre adnak magyarázatot. A tó – melyet a Biblia a Puszta tengerének is nevez élettelen, sivár környezete miatt –, a Jordán folyó vonalában húzódó, szeizmikusan rendkívül aktív törésvonala miatt került a kutatók figyelmének központjába. Ugyanis itt van tektonikai szempontból a Vörös-tenger és az Akabai (vagy Elati)-öböl folytatásaként, az afrikai és arábiai kontinentális litoszféra lemezek transzform lemezhatára. Hogy mit jelent, s mi mindenre ad magyarázatot ez, arról beszélgetünk mai adásunkban, s nem is érünk a végére, hanem folytatjuk a Látóhatár következő epizódjában, ami kivételesen nem 4, hanem már 2 hét múlva, november 3-án, csütörtökön este 9 óra 4 perctől lesz.

Az utolsó magyar királyra, a 2004-ben boldoggá avatott IV. Károlyra emlékezünk október 21-én. A soproni zárda egyik apácája Károly nyolcéves korában megjövendölte, hogy sok szenvedés lesz az osztályrésze. Azt kérte: burkolják a fiatal főherceget imádságba. A király halála után ebből az imádkozó közösségből alakult ki a Károly Király Imaliga a Népek Békéjéért mozgalom. Ennek magyarországi korábbi elnökével, Hittig Gusztávval beszélgetek a mai és a holnapi műsorban. (a kép forrása: vaosz.hu)

Görögországban 1994 óta nemzeti ünnep a pontuszi görögök genocídiumának emléknapja. Idén 100 évvel ezelőtt ért véget a Fekete-tenger déli térségében a törökök által 1914 és 1922/1923 között elkövetett népirtás és erőszakos áttelepítés, amely közel egymillió görög életébe került, és további 1,9 millió lakos kényszerült elhagyni otthonát, Kis-Ázsiából menekülve. A kis-ázsiai görög genocídium történelmi okairól és Trianon kutatásáról Szidiropulosz Archimédesz görög származású magyar történészt, szociológust kérdeztük.

A Liszt 211 című koncertsorozat 1. alkalma szombaton este fél 8-kor kezdődik, a részletekről Mészáros Zsolt Máté orgonaművésszel, a Belvárosi Főplébánia- templom zeneigazgatójával Hámori Kinga riportja.

Nyíri Kata összeállítása.

Fotó: Tóth József "Füles" portréja

Szent II. János Pál pápa 2004-ben avatta boldoggá az utolsó apostoli magyar királyt. Liturgikus emléknapját október 21-ére helyezte, amely a házasságkötésének évfordulója. A mai műsorban folytatjuk a beszélgetést Hittig Gusztávval. a Károly Király Imaliga a Népek Békéjéért mozgalom első magyarországi elnökével.

1. Obermann völgye (Savaria Szimfonikus Zenekar, hangszerelte és vez. Kocsis Zoltán) 2. Les Preludes (Szent István Filharmonikusok, vez. Kovács János)

Görögországban 1994 óta nemzeti ünnep a pontuszi görögök genocídiumának emléknapja. Idén 100 évvel ezelőtt ért véget a Fekete-tenger déli térségében a törökök által 1914 és 1922/1923 között elkövetett népirtás és erőszakos áttelepítés, amely közel egymillió görög életébe került, és további 1,9 millió lakos kényszerült elhagyni otthonát, Kis-Ázsiából menekülve. A kis-ázsiai görög genocídium történelmi okairól és Trianon kutatásáról Szidiropulosz Archimédesz görög származású magyar történészt, szociológust kérdeztük.

Az Etalon Kiadó négy év szünet után október 28–30. között ismét megrendezi a Keresztény Film- és Könyvnapokat az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Műsorunkban két filmet mutatunk be, a Chiara Lubich – A szeretet mindent legyőz és a Szent Ignác útja – Egy új élet reménye című alkotásokat.

A szervdonáció és Transzplantáció Európa Napját az Európa Tanács kezdeményezésére 1996-ban, Genfben rendezték meg először, majd 2005-ben a WHO október második szombatját a Szervdonáció és Transzplantáció Világnapjává nyilvánította. A Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért civilszervezet idén tizenhatodik alkalommal rendezte meg a Szervdonáció és Transzplantáció Európa- és Világnapját. A kuratórium elnökével, Szalamanov Zsuzsával beszélgetünk.

Dr. Solymosi-Tari Emőke Szabolcsi Bence- és Lajtha László-díjas zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának tagozatvezetője, a közelmúltban vette át a Kőbányai Önkormányzat Szent László-díját munkásságáért, megbecsülést kiváltó tevékenységéért. Az elismerés kapcsán folytatjuk a múlt heti Kerengőben elhangzott beszélgetésünket az élményközpontú összművészeti hangversenyek és a művészetpedagógia személyiségfejlesztésre ható jelentőségéről, valamint az MMA Művészetelméleti Tagozatának tevékenységéről. (fotó. https://mmakademia.hu)

Fotó: Tóth József "Füles" portréja

Pedagógustüntetések hírét véve -, és mert mindenütt féltik a fiatalokat a "balhéban"való részvételtől -, s ugyanakkor tudva, hogy nem csak a fizetésekről szól ez az egész, hanem azokról a külföldről fizetett, önjelölt "szakértők" által közzétett javalatokról is, amelyek azt célozzák, hogy egyre kevesebb magyar nemzeti klasszikust tanítsunk -, tán érdemes lesz a fiatalok előtt azt is szóba hozni, hogy mi az, amit el akarnak vetni... Két példa: a költőtől:egy frivol vers (frivol szituáció-leírás az irodalomban is), és egy regény-idézet Herczeg Ferenctől. Segíthet eligazodni a most tapasztalható, indulatos káoszban -, és segíthet kiállni a történelmi és irodalmi értékek mellett... Adjuk hát tovább. A képen: a költő szobra

Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet kutatója Az impexek kora, A hálózat pénze, A hálózat emberei című, és más nagysikerű könyveiben levéltári kutatások és a hálózatelmélet segítségével tárja fel a kommunista rendszer bűneit Magyarország elnyomásában és kifosztásában. Kétrészes interjúnkban az újságírók szerepéről beszélgetünk. Az 1989. évi csehszlovákiai bársonyos forradalom után politikai bombaként robbant a hír, hogy Prága olyan nemzetközi szervezeteknek nyújt otthont, amelyek valójában a szovjet titkosszolgálat működtek. Ezek egyike volt a Nemzetközi Újságíró Szervezet, amelynek egyik legaktívabb tagszervezete volt a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a MÚOSZ. Milyen dicstelen szerepet szánt, engedett a kádári rezsim az újságíróknak Magyarországon, és hogyan vettek részt a nyugati értelmiség, és rajta a keresztül a nyugati közvélemény ideológiai megfertőzésében? Az első részben a jelenség gyökeréről és a nemzetközi összefüggésekről beszélgetünk

A szervdonáció és Transzplantáció Európa Napját az Európa Tanács kezdeményezésére 1996-ban, Genfben rendezték meg először, majd 2005-ben a WHO október második szombatját a Szervdonáció és Transzplantáció Világnapjává nyilvánította. A Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért civilszervezet idén tizenhatodik alkalommal rendezte meg a Szervdonáció és Transzplantáció Európa- és Világnapját. A kuratórium elnökével, Szalamanov Zsuzsával beszélgetünk.

Dr. Solymosi-Tari Emőke Szabolcsi Bence- és Lajtha László-díjas zenetörténész, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának tagozatvezetője, a közelmúltban vette át a Kőbányai Önkormányzat Szent László-díját munkásságáért, megbecsülést kiváltó tevékenységéért. Az elismerés kapcsán folytatjuk a múlt heti Kerengőben elhangzott beszélgetésünket az élményközpontú összművészeti hangversenyek és a művészetpedagógia személyiségfejlesztésre ható jelentőségéről, valamint az MMA Művészetelméleti Tagozatának tevékenységéről. (fotó. https://mmakademia.hu)

Ma este a méltán népszerű francia trombitaművész, Maurice André játékában gyönyörködhetnek. Nemcsak a művész briliáns játéka, de a fölhangzó művek is okot adnak a gyönyörködtetés kifejezés használatára. Három tizenhetedik századi komponistánk idejében, a barokk világában a muzsika elsődleges szerepe csakugyan a gyönyörködtetés volt: pompás zeneműveikkel a szerzők mindenekelőtt arra törekedtek, hogy afféle hangzó díszletekként tegyék általuk a világot még színpompásabbá és fényesebbé. Erre pedig keresve sem találnánk alkalmasabb eszközt az aranyhangú trombitánál! Talán ezért is gondolta úgy Maurice André, hogy a Londoni Filharmonikusokkal és Jesús López Cobos karmesterrel trombitás változatban is eljátsszák Georg Philipp Telemann f-moll Oboaversenyét. A Telemann-koncert után Georg Friedrich Händel öttételes D-dúr szvitje hangzik föl. A szvit leginkább tételrendjében és táncos karakterében különbözik a korszak versenyműveitől – reprezentatív hangzás tekintetében semmivel sem marad el mögöttük. Maurice André ezúttal a Württembergi Kamarazenekarral és Jörg Faerberrel muzsikál. Befejezésül Tomaso Albinonitól hallunk egy trombitára és zenekarra komponált látványos szerzeményt. A szerzemény címe - Trattenimento armonico - magyarra fordítva meglehetősen bizarr: valamiféle visszafogott harmóniákra utal, és alighanem a kifinomult és elegáns trombitajáték demonstrálására íródott. Maurice André ismét a Londoni Filharmonikusokkal és Jesús López Cobos karmesterrel muzsikál.