Műsorújság

Gál Tibor számára nagyon fontos a hagyomány, a múlt és édesapja. Amit biztosan tőle örökölt az a kockázatvállalás. Ami pedig a borkészítést illeti Tibor azért szereti, mert minden elképzelését, gondolatát kifejezheti, szabadon. A egri fúzió egy igazi apáról fiúra szálló örökség.

1. A hagyományt követve a Savaria Múzeum és tagintézményei 2022-ben is kiállítássorozattal lépnek a közönség elé, melynek középpontjában az 1968–1975-ös évek hazai kultúrpolitikája, a „3T” (tiltott, tűrt, támogatott) időszaka áll. A TeTT-sorozat három kiállítása olyan munkásságával, TeTTével kimagasló egyéniséget, csoportosulást, egy-egy „magyar géniuszt” választ központi szereplővé, akiknek tevékenysége jelentős hatással volt a régió, illetve Magyarország tudományos és művészeti életére, hétköznapjaira. 2. Az 1920-as években kibontakozó gyermeksegély akció keretében több tízezer magyar gyermek töltött el néhány hónapot belgiumi és hollandiai családoknál. Ki volt Knébel MIklós, az akció szervezője?

A közép-európai országok kiemelkedő építészeinek munkáját elismerő Jože Plečnik – 2022 Közép-európai építészeti díjjal tüntették ki a Magyar Állami Operaház rekonstrukciójáért Zoboki Gábort. A cseh főváros jelképévé vált prágai vár szlovén építészéről elnevezett rangos díjat idén ötödik alkalommal ítélték oda együttműködésben a Nemzetközi Építésszövetséggel és az UNESCO-val. A díjat Milos Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke adta át szeptember 14-én a prágai várban. Műsorunk vendége Zoboki Gábor építész.

A közép-európai országok kiemelkedő építészeinek munkáját elismerő Jože Plečnik – 2022 Közép-európai építészeti díjjal tüntették ki a Magyar Állami Operaház rekonstrukciójáért Zoboki Gábort. A cseh főváros jelképévé vált prágai vár szlovén építészéről elnevezett rangos díjat idén ötödik alkalommal ítélték oda együttműködésben a Nemzetközi Építésszövetséggel és az UNESCO-val. A díjat Milos Zeman, a Cseh Köztársaság elnöke adta át szeptember 14-én a prágai várban. Műsorunk vendége Zoboki Gábor építész.

Idén 100 esztendeje hunyt el Gárdonyi Géza, akinek legismertebb műve: az Egri csillagok. A történelmi regény alapján emlékezetes filmváltozatot forgatott Várkonyi Zoltán. A könyv is, a film is értékes része nemzeti kultúránknak. Nem véletlen, hogy a pár esztendeje meghirdetett NAGY KÖNYV pályázat első helyezettje éppen ez a regény volt. Emellett több remekmű is akad a szerző alkotásai között, ilyen A láthatatlan ember és az Isten rabjai. Tanító korában átélt élmények, történetek gyűjteménye Az én falum novellafüzér. Életének utolsó éveit a világtól elvonulva, egri "remeteségében" töltötte, ahol remekül tudott dolgozni. Az egri várban található a nyughelye is, amelynek enigmatikus sírfelirata a következő: Csak a teste.

Márai Sándor Válás Budán című regényében van egy részlet: Kőmíves Kristóf, a főhős jogász és bíró, erkölcsi kérdésekben nevelőjének, Norbert páternek az útmutatásaira emlékezik. Alighanem hasznos lesz az eligazodásban. Orbán Viktor miniszterelnök Zalaegerszegen, a Mindszenty József életére épülő, és azt bemutató Mindszentyneum – Mindszenty József Látogatóközpont új épületének ünnepélyes átadásán az 1956. október 23-i forradalom évfordulója alkalmából tartott beszédet.

A Petőfi Sándor emlékév versmondóversenyén ma este a Vakok Általános, Szak- és Készségfejlesztő Iskolájának diákjai vesznek részt. A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége, a Hegyvidéki Trianon harangja Társaság és a Magyar-Osztrák-Bajor Társaság közös rendezvénye a XII. kerületi Kulturális Szalonban kapott helyet, ahová szeretettel várják azokat is, akik gerincpanaszaikra szeretnének gyógymódot találni. Kövesdy Zsuzsa készített előzetest a ma este 18 órakor kezdődő eseményről. A cirkusz világa igen titokzatos: a porondon csillogó jelmezben pompázó akrobata a mindennapokban szakadt ruháját varrja, a teli szájjal nevetgélő bohóc igazából bánatos, szomorú, a közönséget uralma alá vonó műlovas pedig valójában szerelmét sirató katonatiszt. A háromfelvonásos Cirkuszhercegnő Kálmán Imre egyik legtöbbet játszott operettje a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő után. Moravetz Levente rendhagyó színhelyhez modernizálta az operettet, amiről a Fedóra hercegnő szerepében fellépő Lőrincz Judit mesél.

Nem a királyság mint államforma jelképe a koronás címer, hanem a szuverenitásé - nem célszerű ezért a nélküle ábrázolt államcímerünket Kossuth-címernek nevezni. Mit keres a strucc Vas megye címerében, és miért éppen a kacsa jelképezi a Nádasdyakat? Címertani érdekességekről lesz szó a műsorban.

Közel 2 millió könyv és folyóirat, csaknem 200 kódex, 300 középkori oklevél, 1200 ősnyomtatvány s több tízezer XVI-XVIII. századi kötet is található hazánk egyik legrégebbi múltra visszatekintő könyvgyűjteményében, a Magyar Örökség díjas ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban, ahová mai műsorunkban látogatunk. A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából itt Balogh Ildikó a könyvtár közönségszolgálati osztályának munkatársa és Konrád Eszter régikönyves feldolgozó, a gyűjteményszervezési osztály munkatársának segítségével muzeális értékű könyvekbe nyerhetünk betekintést. November 13-ig önök is eljöhetnek ide a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében. A programokról részletesen a konyvtar.elte.hu oldalon tájékozódhatnak.

Idén 100 esztendeje hunyt el Gárdonyi Géza, akinek legismertebb műve: az Egri csillagok. A történelmi regény alapján emlékezetes filmváltozatot forgatott Várkonyi Zoltán. A könyv is, a film is értékes része nemzeti kultúránknak. Nem véletlen, hogy a pár esztendeje meghirdetett NAGY KÖNYV pályázat első helyezettje éppen ez a regény volt. Emellett több remekmű is akad a szerző alkotásai között, ilyen A láthatatlan ember és az Isten rabjai. Tanító korában átélt élmények, történetek gyűjteménye Az én falum novellafüzér. Életének utolsó éveit a világtól elvonulva, egri "remeteségében" töltötte, ahol remekül tudott dolgozni. Az egri várban található a nyughelye is, amelynek enigmatikus sírfelirata a következő: Csak a teste.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A budapesti Francia Intézetben október 4-én mutatták be Farkas András (André Farkas) Budapest - Varsó - Párizs, Az angyalföldi nejlonbortól a bordói eleganciáig című, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete kiadásában megjelent könyvét. Az emlékiratot francia nyelven is publikálta a párizsi Edilivre kiadó. Farkas András 1931. április 15-én született Debrecenben, ahol apja a Független Újság főszerkesztője volt, és Budapesten megalapította a Vidéki Napilapok Szindikátusát. Farkas András is 1950-től újságíróként dolgozott az MTI külpolitikai szerkesztőségében. 1956. október 30-án elvállalta az Országos Nemzeti Forradalmi Bizottmány Függetlenség (később Magyar Függetlenség) című, hat számot megért politikai napilapjának főszerkesztését, majd december 8-án elhagyta az országot. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül Párizsba ment, ahol kereskedelmi vállalkozásokba kezdett, főként a borászat területén. 1990 óta évente Magyarországra látogat a családjával. A Francia Intézetben tartott könyvbemutatót követő napokban feleségével a rádiónkban is járt, műsorunknak interjút adott életútjáról.

A Petőfi Sándor emlékév versmondóversenyén ma este a Vakok Általános, Szak- és Készségfejlesztő Iskolájának diákjai vesznek részt. A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége, a Hegyvidéki Trianon harangja Társaság és a Magyar-Osztrák-Bajor Társaság közös rendezvénye a XII. kerületi Kulturális Szalonban kapott helyet, ahová szeretettel várják azokat is, akik gerincpanaszaikra szeretnének gyógymódot találni. Kövesdy Zsuzsa készített előzetest a ma este 18 órakor kezdődő eseményről. A cirkusz világa igen titokzatos: a porondon csillogó jelmezben pompázó akrobata a mindennapokban szakadt ruháját varrja, a teli szájjal nevetgélő bohóc igazából bánatos, szomorú, a közönséget uralma alá vonó műlovas pedig valójában szerelmét sirató katonatiszt. A háromfelvonásos Cirkuszhercegnő Kálmán Imre egyik legtöbbet játszott operettje a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő után. Moravetz Levente rendhagyó színhelyhez modernizálta az operettet, amiről a Fedóra hercegnő szerepében fellépő Lőrincz Judit mesél.

25 évesen lépett trónra, és 96 éves koráig uralkodott a 20. század legmeghatározóbb uralkodója, II. Erzsébet brit királynő. Életének 97., uralkodásának 71. évében halt meg, csak a „Napkirály”, XIV. Lajos francia király uralkodása volt ennél néhány hónappal hosszabb az európai történelemben. Szerepe az alkotmányos monarchiában elsősorban ceremoniális volt, ugyanakkor a Nemzetközösség tagjai, 54 ország között nagyon szoros kapcsolatot sikerült fenntartania, a Nemzetközösség és az anglikán egyház feje, és 15 országnak, közöttük Kanadának, Ausztráliának és Új-Zélandnak is államfője volt. II. Erzsébet brit királynő halálával lezárult az a történelmi folytonosság, amely a II. világháború végén kezdődött és a több évtizedig tartó hidegháborús konfliktusba torkollt. Halálával új korszak veszi kezdetét az európai és a brit történelemben. A 20. után a 21. század. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a világtörténelem e formálójának halálával ért véget a 19. után a hosszú 20. század. Az Egyesült Királyság 71 évig uralkodó királynője az utolsó nagy létező monarchia uralkodója volt, ahol a klasszikus értékek még számítottak, és bár a modern idők a Monarchiában is utat találtak, II. Erzsébet állandóságot jelentett a briteknek, de Európa más népeinek is. Milyen örökséget hagyott ránk II. Erzsébet, és hogyan vihető tovább ez az örökség? Udvarhelyi Zsuzsannával, teológussal és angoltanárral a tradicionális brit társadalomról, II. Erzsébet történelemformáló személyéről, II. Erzsébetről mint női uralkodóról, feleségről, családanyáról, a női uralkodók és az anglikán egyház szerepéről beszélgettünk.

Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk.

A budapesti Francia Intézetben október 4-én mutatták be Farkas András (André Farkas) Budapest - Varsó - Párizs, Az angyalföldi nejlonbortól a bordói eleganciáig című, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete kiadásában megjelent könyvét. Az emlékiratot francia nyelven is publikálta a párizsi Edilivre kiadó. Farkas András 1931. április 15-én született Debrecenben, ahol apja a Független Újság főszerkesztője volt, és Budapesten megalapította a Vidéki Napilapok Szindikátusát. Farkas András is 1950-től újságíróként dolgozott az MTI külpolitikai szerkesztőségében. 1956. október 30-án elvállalta az Országos Nemzeti Forradalmi Bizottmány Függetlenség (később Magyar Függetlenség) című, hat számot megért politikai napilapjának főszerkesztését, majd december 8-án elhagyta az országot. Csehszlovákián és Lengyelországon keresztül Párizsba ment, ahol kereskedelmi vállalkozásokba kezdett, főként a borászat területén. 1990 óta évente Magyarországra látogat a családjával. A Francia Intézetben tartott könyvbemutatót követő napokban feleségével a rádiónkban is járt, műsorunknak interjút adott életútjáról.

A száz esztendeje született világhírű magyar zongoraművész és művésztanár, Sebők György centenáriumának közeledtén ma ismét 1991-ben, Franciaországban rögzített, lenyűgöző koncertfölvételével idézzük meg a század egyik legnagyobb pianistájának művészetét. Ma Bach-szerzeményeket hallunk. Elsőként a d-moll Hegedűpartita Chaconne-jának virtuóz, balkezes átiratát. Következzék az 564-es jegyzékszámú, C-dúr Toccata, Adagio és Fúga Ferruccio Busoni zongorás változatában.